Hollós József
orvos, egészségpolitikus
1884-ig Hoffmann József
Született: 1876. augusztus 22. Kecskemét
Meghalt: 1947. szeptember 13. Brewster USA
Család
Sz: Hofmann Lázár kereskedő, Kohut Katalin.
Iskola
A kecskeméti főreáliskolában éretts. (1894), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1899), törvényszéki és iskolaorvosi vizsgát tett (1905).
Életút
A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézetében Pertik Ottó gyakornoka, egy. tanársegéde (1899–1905), a Szegedi Kórház kórboncnok főorvosa, egyúttal uo. magánrendelőjét is vezette (1905–1919). Az I. vh.-ban az orosz fronton katonaorvosként szolgált (1914–1915). A Tanácsköztársaság bukása után elmenekült az országból, Bécsben és Temesvárott élt (1919–1924), majd Jászi Oszkár hívására az USA-ban telepedett le (1924), ahol a youngstowni (Ohio) Szent Erzsébet Kórház patológus főorvosaként tevékenykedett és magánpraxist is folytatott (1924–1947). Amerikában a Kulturszövetség és a Magyar Munkás Szervezet alapító tagja, az Ady Endre Társaság főtitkára.
Politikusként a Jászi Oszkár által életre hívott Országos Polgári Radikális Párt tagja, helyi csoportjának elnöke (1914–1919). Az őszirózsás forradalom alatt a Szegedi Nemzeti Tanács alapító tagja (1918), a polgári radikalizmusból kiábrándulva átlépett az MSZDP-be (1919. márc.). A Tanácsköztársaság alatt a közegészségügyi népbiztosságon a prostitúció, az alkoholizmus és a tüdővész leküzdésére alakult központi hivatal vezetője (1919. ápr.–júl.). A Társadalomtudományi Társaság szegedi szervezetének újjászervezője és főtitkára (1906–1918). Az Alkoholellenes Munkásegylet alapítója.
Kutatóorvosként a magyarságot pusztító népbetegségekkel, elsősorban az alkoholizmussal és a tüdővésszel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a tüdőbetegségek közegészségügyi és higiéniai vizsgálata, ill. megelőzésének szervezése terén. Patológiai munkássága során elsőként állapított meg összefüggéseket a gümőkór és más belgyógyászati megbetegedések, továbbá a higiéniai elmaradottság között. A Tanácsköztársaság idején kidolgozott tüdővészellenes intézkedéseit nem tudta megvalósítani, a bukás után emigrálni kényszerült. Az USA-ban tovább folytatta tüdőgyógyászati diagnosztikai és terápiás kutatásait, több értékes monográfiát írt a tüdőbetegségek megelőzéséről, szövődményeiről. Jelentős szerepet játszott az amerikai magyar kulturális és politikai életben, igen sok népszerűsítő kiadványt írt és szerkesztett, előadásokat tartott. A századfordulón a magyarországi alkoholellenes mozgalom egyik szervezője, több felvilágosító tanulmányt, különlenyomatként is többször kiadott füzetet szerkesztett a különböző szeszes italok hatásáról.
Emlékezet
Kecskeméten született, Szegeden, majd Budapesten élt és tevékenykedett. 1924-ben az USA-ban telepedett le, ahol Youngstownban és New Yorkban élt. A II. világháború után haza akart térni, ezt váratlan halála akadályozta meg. Juhász Gyula szűkebb baráti köréhez tartozott, a költő több cikket írt róla és egy verset is írt neki (ez utóbbit Salve címmel, Hollós József 42. születésnapjára; megjelent: Délmagyarország, 1918. aug. 23-án). Nevét vette fel a Bács-Kiskun Megyei Kórház és Rendelőintézet (Hollós József Kórház néven, 1984. júl. 2-án). A kórház előcsarnokában látható portré Pálfy Gusztáv alkotása.
Szerkesztés
Magyarországon az Alkoholizmus c. lap alapító szerkesztője (1905), Amerikában a Kulturharc c. folyóirat szerkesztője (1931–1935). Magyarországon írásai a fentin kívül még – többek között – a Budapesti Hírlapban (1901), a Magyar Orvosi Archivumban (1901), az Egészség c. lapban (1902–1903, 1917), az Orvosok Lapjában (1904), a Sopron c. lapban (1904), a Tolnai Világlapjában (1904), Az Alkoholizmus Ellen c. kiadványsorozatban (1905–1916), a Népszava Naptárában (1907), Az Absztinens c. lapban (1908), a Gyógyászatban (1908–1913), a Szegedi Naplóban (1908–1916), a Huszadik Században (1910–1912), a Világban (1913), és a Soproni Naplóban jelentek meg (1913).
Főbb művei
F. m.: A retrograd metastasisok kérdése, esetek kapcsán. (Közlemény a II. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Intézetből, 1901)
Idült pyaemia esetei staphylococcus albus fertőzés kapcsán. (Orvosok Lapja, 1902)
A sport orvosi szempontból. (Egészség, 1902)
Elsődleges mesenterialis gümőkór. (Közlemény a II. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Intézetből, 1902)
A lysoform baktériumölő hatásairól. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A boncolások jelentőségéről. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905 és Budapesti Orvosi Ujság, 1905)
Az alkoholizmus okairól. (Alkoholizmus, 1905 és külön: Alkoholellenes Könyvtár. 2. Bp., 1905)
Az orvos és az alkohol. (Budapesti Orvosi Ujság, 1906)
A kórbonctan alapvonalai. H. J. kórbonctani kurzusa alapján összeáll. Kovács Richárd. (Bp., 1907)
Tuberkulose und Menstruation. Durch Tuberkulinbehandlung nach Karl Spengler geheilte Fälle von Dymenorrhöe und Amenorrhöe. Eisenstein Károllyal. (Zentralblatt für Gynäkologie, 1908)
A gümőkór gyógyítása a Spengler-féle vaccinatióval. (Orvosi Hetilap, 1908)
A gümőkórós intoxicatiók. Klinikai tanulmány. 1 táblával. (Bp., 1909; franciául: Paris, 1910)
A tüdővész leküzdése. (Huszadik Század, 1910)
Symptomatologie und Therapie der latenten und larvienten Tuberkulose. Monográfia. (Wiesbaden, 1911)
A tüdővész leküzdése Magyarországon. (Huszadik Század, 1912 és külön: Bp., 1912)
A Basedow-kór gümőkóros eredete. (Budapesti Orvosi Ujság, 1913)
A tüdővész leküzdése Szegeden. A Szegedi Tüdővészellenes Szövetség 1917. máj. 13-iki első ülésén tartott előadás. (Szeged, 1917)
A szeszes italok hatása a szervezetre. (Alkoholizmus, 1919; és külön: Az Alkoholellenes Tanács Kiadványai. 4. 1–2. kiad. Bp., 1919)
A tuberkulózis felismerése és gyógyítása a Spengler-féle immunvér segítségével. 1 táblával. (Bécs, 1922; németül: Leipzig, 1922)
Tuberculosous Intoxications, Concelad and Marked Tuberculosis. Monográfia. (Edinburgh, 1928)
Hol bujkál a tüdőbaj? (Bp., 1931; angolul: A Doctor Takes a Chance. New York, 1931)
Magyar kultúrélet New Yorkban. (Korunk, 1932)
Secret Places of Tuberculosis. (Cleveland, 1932)
A prostitúció alkonya. (Kanadai Magyar Munkás Könyvtár. 5. Toronto, 1933)
Az alkoholkérdés orvosi és társadalmi megvilágításban. A New Yorki Kultúr Szövetségben, 1932. ápr. 3-án tartott előadás. (Kanadai Magyar Munkás Könyvtár. 10. Toronto, 1933)
Az intellektuelek és a válság. (Kultúr Könyvtár. 2. Cleveland, 1935)
Két világháború között. H. J. beszédei. 1926–1936. Az előszót Bölöni György írta. (Kultúr Könyvtár. 5. New York, 1936)
Immune Blood Therapy of Tuberculosis, with Special References to Latent and Masked Tuberculosis. Monográfia. 3 táblával. (New York, 1938)
Egy orvos élete. Önéletrajz. Az előszót Vámbéry Rusztem írta. (New York, 1944).
Irodalom
Irod.: Juhász Gyula: Apostol. H. J.-ről (Délmagyarország, 1919. febr. 2.)
Sugár István: H. J. (Az Ember, 1947. 35.)
Czibula Antal: H. J. (Szegedi Népszava, 1948. jan. 25.)
In memoriam H. J. (Orvosi Hetilap, 1962. 39.)
Varga Mihály: Egy harcos életút. Tanulmány H. J.-ről (Petőfi Népe, 1967. okt. 22.)
Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Honti József: Egy forradalmár életútja. H. J. (Orvosi Hetilap, 1976. 22.)
Honti József: H. J. és Madzsar József kapcsolata. (Orvosi Hetilap, 1976. 40.)
Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920–1945. (Bp., 1977)
Péter László: H. J. (Szeged, 1978)
Péter László: H. J. pályája. A tüdőbaj, az iszákosság és a prostitúció elleni harc apostola. (Élet és Tudomány, 1983. 43.)
Péter László: A szegedi évek. H. J.-ról. (A Bács-Kiskun megyei orvosok és gyógyszerészek évkönyve, 1984)
H. J. levele Ady Endréhez és Jászi Oszkárhoz. (Orvosi Hetilap, 1984. 36.)
Kertész Tivadar: H. J. élete és műve. Kézirat. (Kecskemét, 1984)
Kertész Tivadar: Nagy idők tanúja. H. J. doktor. Monográfia. 32 táblával. (A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya kiadványa. Kecskemét, 1984)
Horváth Attiláné: Kórházunk névadója, H. J. (Orvosi Könyvtáros, 1985)
A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Szerk. Antalffy György. (Szeged, 1987)
H. J. 1876–1947. Bibliográfia. Szerk. Gyuris György, Péter László. (Duna–Tisza közi Könyvtári Füzetek. Historia medicinalia. Kecskemét, 1988)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. kiad. Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
