Detrekői Ákos
mérnök
Született: 1939. november 27. Budapest
Meghalt: 2012. december 18. Budapest
Temetés: 2013. január 11. Budapest
Temetési hely: Magyar Szentek Temploma
Család
Sz: Detrekői Géza (†1968) bányamérnök, a Honvéd Térképészeti Intézet, majd az Állami Földmérés mérnöke, a Szolnok Megyei Földmérési Felügyelőség vezetője, Oláh Ilona röntgenasszisztens. F: 1964-től Kugler Györgyi vegyészmérnök, mérnök-közgazdász, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár tervező mérnöke, majd az Országos Tervhivatal főelőadója. Fia: Detrekői László (1968–); leánya: Detrekői Zsuzsanna (1974–).
Iskola
Általános iskoláit Ecsegen, Kaposvárott, Hódmezővásárhelyen és Szolnokon végezte, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1958). A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Földmérő Karán tanult (1958-1959), az ÉKME Mérnöki Kar Földmérőmérnöki Szakán mérnöki okl. szerzett (1963), az ÉKME-n doktorált (1967). Az MLEE-n végzett (1970). A műszaki tudományok kandidátusa (1971), doktora (1978), az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1995. máj. 8.).
Életút
Az ÉKME Mérnöki Kar, ill. a BME Építőmérnöki Kar Felsőgeodézia Tanszék gyakornoka (1963–1964), tanársegéde (1964–1968), egy. adjunktusa (1968–1973). A Geodéziai Intézet Fotogrammetriai Tanszékének egy. docense (1973–1980), egy. tanára (1980. júl. 1.–2008. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1977–2004), emeritusz rektora (2009-től). A BME Építőmérnöki Kar dékánja (1986–1990), a BME rektora (1997. júl. 1.–2004. júl. 31.). A Geodézia és Geoinformatika Doktori Iskola alapító vezetője (1992–2009). A Magyar Rektori Konferencia elnöke (2003–2004). A Drezdai Földmérőmérnöki Vállalat vendégkutatója (= VEB Ingenieurvermessungsungswesen Dresden, 1964–1965), majd Bonnban Humboldt-ösztöndíjas (1974–1975). A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke (2004-től).
Ipari geodéziával, geoinformatikával, térinformatikával és fotogrammetriai kutatásokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén számos új ipartelepen végzett kitűzési pontossági vizsgálatot, később részt vett a BME Atomreaktora, a paksi atomerőmű, ill. a budapesti dunai partfalak mozgásvizsgálatában. A mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatok területén világviszonylatban is elsők között alkalmazott új matematikai statisztikai módszereket. A 20. század végén–21. század elején fontos szerepet játszott a legmodernebb térinformatikai módszerek (pl.: térképhelyes és területmérésre is lehetőséget adó digitális légifényképek [= ortofotók], 3D-s modellek, GPS-fotogrammetria stb.) magyarországi bevezetésében, oktatásuk kialakításában. Rektorsága idején alakult át a Budapesti Műszaki Egyetem (= BME) kiegészülve a társadalom- és gazdaságtudományi területekkel (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2000. jan. 1-jétől), továbbá ekkor indult meg Magyarországon a német nyelvű mérnökképzés.
Budapesten (Törökvész, II. kerület Nagybányai út 43/b) élt és tevékenykedett, a Magyar Szentek Templomában nyugszik. Hetvenedik születésnapja tiszteletére a BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék ünnepi előadóülést rendezett.
Emlékezet
Az ÉKME-n a KISZ egyetemi szervezőtitkára (1965–1967), az MSZMP pártbizottságának tagja (1970–1975). Az MTA Felügyelőbizottságának tagja (2000–2008). Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága elnöke (1990–1996). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület főtitkára (1976–1986), alelnöke (1986–1990). A Magyar Földmérési, Távérzékelési és Térképészeti Társaság alelnöke (1990–1993), elnöke (1994). A Magyarországi Humboldt Egyesület elnöke (1993–1997), tb. elnöke (1997-től). A Tisza 2000 Alapítvány elnöke.
Elismertség
Az Európai Tudományos Akadémia tagja (2004-től). A Bajor Tudományos Akadémia Geodéziai Tudományos Bizottsága (l.: 1993-tól), a Modenai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja (2003-tól). A Fotogrammetriai és Távérzékelési Nemzetközi Szövetség magyar nemzeti bizottságának elnöke (1985–1995). A Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG) Mérnökgeodéziai Bizottságának elnöke (1985–1988). A Lengyel Geodéziai és Kartográfiai Egyesület t. tagja (1988-tól). Szolnok város díszpolgára (2002). Szolnok város díszpolgára (2002).
Szerkesztés
Filsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1964), KISZ Érdemérem (1970), Friedrich List-emlékplakett (NDK, 1976), MTESZ Díj (1983 és 2004), Fasching Antal-emlékérem (1988), Lázár deák-emlékérem (1992), Szent-Györgyi Albert-díj (1996), Humboldt-emlékérem (1996), Pázmány Péter-díj (2000), Kozma László-emlékérem (2003), Széchenyi-díj (2006).
Főbb művei
F. m.: A teodolitok optikai mikrométerének vizsgálata. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
Három új Kern-műszer. Varga Magdolnával. (Geodézia és Kartográfia, 1963)
A teodolitok körosztás-vizsgálatának néhány gyors módszeréről. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1965)
Egy új automatikus szintezőműszer. – Új ipartelepek létesítésének geodéziai munkái az NDK-ban. (Geodézia és Kartográfia, 1966)
Új ipartelepeken végzett kitűzések pontossági vizsgálata. Egy. doktori értek. (Bp., 1966)
Többszintes nagypanelos épületek falsíkjának geodéziai ellenőrzése. Holéczy Gyulával, Ódor Károllyal. – A tahiméteres felmérés módszerei az NDK-ban. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
A kitűzések hibahatárairól. – Ipartelepeken végzett vízszintes kitűzések megbízhatósági mérőszámai. (Geodézia és Kartográfia, 1968)
Építési tűrések, kitűzési hibahatárok. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
Einfluss der exzentrischen Aufstellung des Winklelabsteckgerätes auf die Lage des Absteckpunktes. (Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 1970)
Építményekkel kapcsolatos geodéziai kitűzések pontossági kérdései. Kand. értek. (Bp., 1970)
Geodéziai műszerek. Egy. jegyz. Alpár Gyula előadásai alapján összeáll. (Bp., 1971)
Az ipari geodézia gyorsütemű fejlődése és népgazdasági jelentősége. (MTA X. Osztályának Közleményei, 1971)
A szögkitűző módszer külpontos pontraállításának hatása a kitűzött pont helyére. – A vízszintes kitűzési eljárások a priori középhibája. – Táblázatok néhány kitűzési eljárás a priori középhibájának számítására. (Geodézia és Kartográfia, 1972)
Entwurf der Absteckung von Gebäudefertigteilen. (Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 1972)
A vízszintes értelemben kitűzött pontok egymáshoz viszonyított középhibája. – A vízszintes értelmű kitűzések tervezése. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Kiegyenlítő számítások. Egy. jegyz. (Bp., 1973; 3. kiad. 1976)
Matematikai statisztikai módszerek felhasználása elmozdulások és deformációk mérésekor. (Geodézia és Kartográfia, 1974)
Genauigkeitsfragen und Plannung von Absteckungen im Bauwesen. (Acta Geodaetica, 1974)
Anwendung mathematisch-statistischer Tests bei Verrückungs- und Deformationsmessungen. (Periodica Polytechnica. Civil Engineering, 1975)
A hibaelmélet és a legkisebb négyzetek módszere az ipari geodéziában. (Geodézia és Kartográfia, 1976)
Statisztikai próbák felhasználása mérnökgeodéziai mozgásvizsgálatokhoz. (Geodézia és Kartográfia, 1977)
Mérnökgeológiai mozgásvizsgálatok. Doktori értek. (Bp., 1977)
Geodéziai mérések matematikai feldolgozása. (A BME Továbbképző Intézetének kiadványai. Bp., 1981)
Deformationsmessungen. Többekkel. (Stuttgart, 1981)
A geodéziai és fotogrammetriai mérések sztochasztikus modelljei. (Geodézia és Kartográfia, 1983)
A paksi erőmű építése során létrehozott zártláncú automatizált fotogrammetriai-geodéziai információs rendszer. Eőry Karácsonnal, Sárközy Ferenccel. (Geodézia és Kartográfia, 1984)
A kiegyenlítő számítások újabb irányai. – A durva hibák figyelembevétele a mérési eredmények feldolgozásakor. (Geodézia és Kartográfia, 1986)
Homoródi Lajos szerepe a magyar geodéziában. (Geodézia és Kartográfia, 1987)
Geometria képekből. (Magyar Tudomány, 1988)
Deformationsmessungen und Deformationsanalyse. (Österreichische Zeitschrift für Vermessungswesen und Photogrammetrie, 1988)
A földmérés és a számítástechnika. (Geodézia és Kartográfia, 1989)
A GPS alkalmazási lehetőségei a fotogrammetriában. (Geodézia és Kartográfia, 1990)
Application of Remote Sensing and Photogrammetry in Nuclear Power Station. (Proceedings of the XIX. FIG Congress, 1990)
Analóg kiegyenlítési eljárások. – Települések információs rendszerei. Mélykuti Gáborral, Szabó Györggyel. (Geodézia és Kartográfia, 1991)
Geodézia és űrtechnika. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. ápr. 8.; megjelent: Geodézia és Kartográfia, 1991)
Kiegyenlítő számítások. Egy. tankönyv. (Bp., 1991)
Térinformatika és az elsődleges adatnyerés. (Geodézia és Kartográfia, 1992)
A magyar geodéziai felsőbbrendű alaphálózat jövőbeli fejlesztésének és fenntartásának kérdései, különös tekintettel a GPS-módszer térhódítására. – Digitális fotogrammetria felületi és soros képalkotással. Ebner, Heinrichhel. (Geodézia és Kartográfia, 1993)
Az építési tevékenység és a fotogrammetria. (Az építés és a környezet harmóniája és az építési kutatások szerepe a környezetvédelemben. Bp., 1993)
Környezetvizsgálat – geoinformatika. (Magyar Tudomány, 1994)
Ipari Geodézia. 1. Ódor Károllyal. (Bp., 1994)
Bevezetés a térinformatikába. Egy. tankönyv. Szabó Györggyel. (Bp., 1995; 2. kiad. 1997; 3. kiad. 1998; 4. kiad. 2000; 5. kiad. 2001; 6. kiad. 2002)
Geodézia 2000-ben. Egy ősi tudomány az ezredfordulón. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. márc. 12.)
A magyar műszaki nyelv az információs társadalom idején. (Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1998)
Térinformatikai adatok minőségbiztosítása. (Magyarország térinformatikai forráskönyve. Bp., 1998)
Bay Zoltán szerepe a nemzetközi tudományos életben. (Fizikai Szemle, 2000)
A budapesti dunai partfalak mozgásvizsgálata. Dede Károllyal, Szűcs Lászlóval. (Geodézia és Kartográfia, 2002)
Térinformatika. Monográfia és egy. tankönyv is. Szabó Györggyel. (Bp., 2002; 2. kiad. 2003; 3. kiad. 2004–2008: évente)
Digitális ortofotók készítése és alkalmazási lehetőségei. Barsi Árpáddal. – Egy közel-fotogrammetriai 3D-rendszer és felhasználása emberi érhálózat ábrázolására. Alhusain, Othmarral. – Adatgyűjtés légi lézertapogatással. Barsi Árpáddal. (Geodézia és Kartográfia, 2003)
A térinformatika fő feladatai Magyarországon. (Térinformatika, 2004)
A helymeghatározás szerepe és lehetőségei az informatikában. (Mozaikok a magyar informatikából. Dömölki Bálint 70. születésnapjára. Szerk. Mojzes Imre, Talyigás Judit. Bp., 2005)
A geometria szerepe az információs társadalomban. (Geodézia és Kartográfia, 2006)
A dunaújvárosi Pentele híd terhelésvizsgálatának támogatás földi lézerszkenneléssel. Többekkel. – Helymeghatározás az információs társadalomban. (Geodézia és Kartográfia, 2007)
Az intelligens közlekedési rendszerekről. (Mozaikok a hazai telematika történetéből. Gordos Géza 70. születésnapjára. Szerk. Talyigás Judit. Bp., 2007)
Szakmai jövőkép. Egy korábbi jövőkép aktualizálása 14 év után. (Geodézia és Kartográfia, 2009)
Az információs társadalom technológiai távlatai. – Virtuális földgömbök – 3D városmodellek. (Geodézia és Kartográfia, 2010)
A helyhez kapcsolódó információk jelentősége. Szabó Györggyel. (Magyar Tudomány, 2010)
100 éve született Homoródi Lajos. – A közműszerű IT-szolgáltatások és az önkéntesen előállított geoinformációk szakmai, üzleti és etikai vonatkozásai. – Új irányzat az informatikában. A felhő – cloud – követi a hálózatokat? (Geodézia és Kartográfia, 2011)
ford.: Kraus, Karl: Fotogrammetria. Alapok és általános módszerek. Ford., kieg. Mélykuti Gáborral. (Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Czobor Árpád: D. Á.: Kiegyenlítő számítások. (Geodézia és Kartográfia, 1992)
Fodor Lajos István: A gömbtől a geoidig. Beszélgetés D. Á. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2004. 24.)
Joó István: Interjú D. Á. akadémikussal. (Geodézia és Kartográfia, 2004)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Visszaemlékezések. (Életpályák. Földtudományok, bányászat, energetika. Szerk. Horn János. Bp., 2009)
Ünnepi előadások D. Á. tiszteletére. (Geomatikai Közlemények, különszám. Szerk. Barsi Árpád. Bp., 2010)
Riegler Péter: Interjú D. Á. akadémikussal, 70. születésnapja alkalmából. (Geodézia és Kartográfia, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
