Hoffer József
labdarúgóedző, sportújságíró, szerkesztő
Született: 1922. március 20. Budapest
Meghalt: 2004. április 6. Budapest
Család
Sz: Hoffer Mihály, Tolnai Etel. F: 2. 1994-től Horányi Katalin.
Iskola
A budapesti (= Budapest XIV. kerület, Zugló) Szent István Gimnáziumban éretts. (1940).
Életút
A Zuglói SE (1931–1941), a Zuglói Danuvia (1941–1944), a Zuglói MADISZ (1944–1946), a MOGÜRT SC és az Autótaxi labdarúgója (1946–1953). A magyar ifjúsági válogatott (1953–1967), a felnőtt labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (1970. ápr. 12.–1971. máj. 19.: 10 mérkőzésen). Edzőként UEFA-torna győztes (1953 és 1960), UEFA-torna csoportgyőztes (1955 és 1956), UEFA-torna 3. (1959).
A Magyar Távirati Iroda (MTI) sportrovatának vezetője (1950–1983), egyúttal a Labdarúgás c. lap főszerkesztője (1957–1969). A Világkupától a megyei bajnokságig c. futballalmanach (1967/68–1968/69) és a Labdarúgó almanach szerkesztője (1980/81–1986/87; Focikaleidoszkóp címen 1986/87-ben).
A II. vh. utáni korszak egyik jelentős labdarúgóedzőjeként vezető szerepet játszott a magyar labdarúgó-utánpótlásképzés megszervezésében. Az általa irányított magyar válogatott először győzött ifjúsági Európa-bajnokságon (= UEFA ifjúsági tornán, a mai EB nem hivatalos elődjén, 1953-ban; 1960-ban újra nyerni tudott). Tanítványai közül ötvenöten a magyar válogatottban is pályára léptek, közülük nem kevesen éppen akkor, amikor a felnőtt csapatot irányította (jóllehet szövetségi kapitányként már nem tudott jelentősebb sikereket elérni, mérlege a 10 mérkőzésen: 4 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség). Újságíróként, irányítása alatt az MTI sportrovata Európa egyik vezető sporthírügynökségévé vált. Számos népszerű labdarúgás-történeti képeskönyv, album szerzője és szerkesztője. Antal Zoltánnal közösen először tett kísérletet a magyar válogatott labdarúgók életrajzának összegyűjtésére (Alberttől Zsákig, 1968).
Emlékezet
MÚOSZ Aranytoll (1994), Feleki László-díj (1996), MOB Média Díj (1996), Sajtópáholy Díj (2002), az MTI örökös tudósítója (elsőként, 2002).
Főbb művei
F. m.: A labdarúgó világbajnokságok. Földessy Jánossal, Pánczél Lajossal. Az előszót Barcs Sándor írta. 32 táblával. (Bp., 1962)
A magyar válogatott 400 mérkőzése. Összeáll. (Labdarúgás különszám, 1963)
A 10. olimpiai aranyérem. Szerk. (Labdarúgás olimpiai szám, 1964)
A labdarúgóvilág London előtt. (Sportolj velünk különszám, 1966)
VB 1966. Bemutatjuk az angliai tizenhatot. (Labdarúgás különszám, 1966)
The History of Hungarian Football, Told in a Nutshell. (Bp., 1966)
Alberttől Zsákig. Válogatott labdarúgók könyve. Antal Zoltánnal. Az előszót Barcs Sándor írta. 20 táblával. (Bp., 1968; 2. bőv. kiad. 1969)
Rúgd a labdát! Albert Flóriánnal. Ill. Lengyel Gyula. 4 táblával. (Sportról fiataloknak. Bp., 1970)
A labdarúgás művészei. Mattanovich Bélával, Peterdi Pállal. Szerk. Tabák Endre. (Bp., 1971)
Aranylabdások – aranycipősök. Az előszót Albert Flórián írta. Minikönyv. Bibliofil kiadásváltozatban is. (Bp., 1978)
Öcsi képeskönyve. Puskás Ferenc 70 éves. Szerk. (Az MLSZ és a Puskás-ünnepséget szervező bizottság kiadványa. Bp., 1997)
Német származású magyar labdarúgók. (Németek Budapesten. Bp., 1998)
A Magyar Labdarúgó Szövetség története. Thaly Zoltánnal. (100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség. 1901–2000. Szerk. Thaly Zoltán. Bp., 2000)
ford.: Hack, Fritz: Pelé, a fekete gyöngyszem. Ford. 20 táblával. (Bp., 1966).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. ápr. 7.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013