Főbb művei

F. m.: A borjak téli vitaminellátása. (Magyar Mezőgazdaság, 1961)
A silókukorica-szilázs tápláló anyagainak emészthetősége. Berke Péterrel. (A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. Keszthely, 1961)
Üszőnevelés csökkentett teljes és lefölözött tejadagokkal. Berke Péterrel. (Állattenyésztés, 1962)
Bikanevelés hizlalás céljára csökkentett teljes és lefölözött tejadaggal. Berke Péterrel. (Állattenyésztés, 1963)
Adatok az itatásos módszerrel nevelt borjak anyagforgalmához. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1963)
A borjak takarmányozása a tejtáplálási időszakban. – Nagyüzemi tehenészetek munkaszervezetének kialakításáról. (Magyar Mezőgazdaság, 1964)
A tejtermelés, hústermelés ökonómiája. – Táplálóanyag-veszteség – kazaltól a jászólig. (Magyar Mezőgazdaság, 1965)
A merinótenyésztés története. Szilágyi Gézával. (Természettudományi Közlöny, 1965)
A különböző intenzitású takarmányozás hatása a fiatal borjak nitrogén forgalmára. (A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kiadványai. Keszthely, 1966)
A lucernaszéna-levélpergés okozta táplálóanyag vesztesége. (Állattenyésztés, 1966)
A borjak ivóvízellátása a tejtáplálás időszakában. – A két borjazás között eltelt idő jelentősége a tejtermelésben. (Magyar Mezőgazdaság, 1966)
A különböző teljes- és lefölözött tejadagok itatásának hatása a magyartarka borjak növekedésére. Berke Péterrel. (A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kiadványai. Keszthely, 1967)
A két borjazás között eltelt idő jelentősége a tej- és hústermelésben. (A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kiadványa. Keszthely, 1967)
Borjúnevelés laktinnal. (Magyar Mezőgazdaság, 1967)
Korszerű borjúnevelés laktin tejzsírpótló készítménnyel. – A két borjazás között eltelt idő hatása a tej- és hústermelésre. (Georgikon Tájékoztató. 1. Keszthely, 1967)
A tejzsírpótló készítmények etetésének hatása a fiatal borjak anyagforgalmára. (Állattenyésztés, 1968)
Tömegtakarmány és pótabrak. – A magyartarka tehenek nehéz ellése. (Magyar Mezőgazdaság, 1968)
A genetika és környezeti tényezők hatása a magyartarka borjak születési súlyára. (A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1969)
Korszerű borjúnevelés. (A Mérnöktovábbképző Intézet kiadványa. Bp., 1969)
Hínáros békaszőlő [Potamogeton perfoliatus L.] szénával végzett kihasználási kísérletek eredményei. Kárpáti Istvánnal. (A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei, Keszthely, 1970)
A takarmányadag zsírkiegészítésének hatása a fiatal borjak anyagforgalmára. (Állattenyésztés, 1970)
Adatok a magyartarka növendékmarhák táplálóanyag-értékesítéséhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1970)
A takarmányozás szervezése a nagyüzemi tehenészetekben. – A lucerna silózása amazil tartósító anyaggal. (Magyar Mezőgazdaság, 1971)
Adatok a takarmányok táplálóanyag-tartalma és kihasználásmértékének összefüggéséhez. (Állattenyésztés, 1972)
A pillangós szenázs takarmányozási értéke. (Magyar Mezőgazdaság, 1972)
A magyartarka bikák intenzív hizlalása. Berke Péterrel. (Az ATEK Mezőgazdaság-tudományi Kara Közleményei, Keszthely, 1972)
Lucernasilózás különböző tartósítóanyagokkal. (Takarmánybázis, 1972)
A különböző szintű táplálóanyag-ellátás hatása a magyartarka bikaborjak növekedésére és a felnevelés gazdaságosságára. (A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tudományos Közleményei, 1973)
A betakarítás jelentősége a szilázs- és a szenázskészítésnél. – A silótakarmányok érzékszervi minősítésének jelentősége. (Magyar Mezőgazdaság, 1973)
Einfluss von pflanzenölhaltigen Milchfettaustauschern mit unterschiedlicher Fettsuerenzusammensetzung auf die Nahrstoffverdaulichkeit bei jungen Kälbern. Többekkel. (Archiv für Tierernährung, 1974)
A pillangósok silózásának időszerű kérdései. – Silótakarmányok jelentősége a tehenek takarmányozásában. – A nedvesen tárolt szemeskukorica takarmányozási értéke. (Magyar Mezőgazdaság, 1974)
A pillangósok és a fűfélék silózásának időszerű kérdései. (Magyar Mezőgazdaság, 1975)
A fűszilázs készítése és takarmányozási értéke. (Magyar Mezőgazdaság, 1976)
A különböző szójakészítményeket tartalmazó tejpótlók hatása a fiatal borjak nitrogénforgalmára. (Állattenyésztés, 1976)
A pillangósok és a fűfélék silózása. Monográfia. Petrányi Tiborral. (Bp., 1978)
A húshasznosítású szarvasmarhák tápláló- és ásványianyag-értéke. 1–2. (Vágóállat és Hústermelés, 1978)
Aktuelle Fragen zur Herstellung von Luzernasileagen. – Einfluss von Milchaustauschern mit verschiedenen Soja Präpareten bei jungen Kälbern. (Archiv für Tierernährung, 1978)
A füvek nyersrost és lignin tartalmának hatása a táplálóanyagok kihasználására és táplálóértékére. (Állattenyésztés, 1978)
Takarmányértékelési módszerek. (A takarmányozás elmélete és gyakorlata. Bp., 1979)
A lucerna tartósítása silózással. Kand. értek. Kovács Gáborral. (Bp., 1980)
A borjak korai választása. Czakó Józseffel, Kállai Miklóssal. (Ma újdonság, holnap gyakorlat. Bp., 1981)
A kukoricanövény nyersrost- és lignin-tartalmának hatása a táplálóanyagok kihasználására és a táplálóértékre. Szilva Vilmossal. (A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Közleményei, 1981)
A pillangós takarmányok erjesztéses tartósítása. Kand. értek. (Gödöllő, 1981)
A Monensin-Na, a Flavomycin és a Salinomycin hatása a hízóbárányok takarmány és táplálóanyag értékesítésére. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1985)
Juhtenyésztés. Többekkel. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1986)
Takarmányozási adattár az energiaérték használatához. (A BOSCOOP kiadványa. Budaörs, 1986)
Borjúnevelés. Szerk. (Szaktanácsadók kézikönyve. 3. A BOSCOOP kiadványa. Budaörs, 1990)
A rostalkotók emészthetőségének hatása a juhok takarmányadagjának táplálóértékére. Póti Péterrel. – A tőgygyulladás néhány összefüggésének vizsgálata nagyüzemi tehénállományban. Süpek Zoltánnal, Szűcs Endrével. – Az energiakiegészítés hatása a kizárólag lucernalisztet tartalmazó takarmányadag táplálóértékére juhokban. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1993)
A Monensin-Na adagolás hatása a borjak táplálóanyag-értékesítésére. – A magyar merinó anyajuhok táplálóanyag-értékesítésének évszaki változása. Többekkel. – Növendék és tenyészkosok hereméretének összefüggése a vérplazma alap- és GnRH-kezelés hatására alakuló tesztoszteronszintjével. Többekkel. – Különböző hozamfokozók hatása a takarmányadagok táplálóanyagainak és rostalkotóinak kihasználása juhokban. Póti Péterrel. – A különböző genotípusú juhok testméretei. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1994)
Szarvasmarha, juh, ló. Boda Imrével, Holló Istvánnal. (Állattenyésztés. 1. Bp., 1995; 2. kiad. Bp., 2003)
Juhtartás-technológia. – Juhtakarmányozás. (Állattenyésztés. I. köt. Szerk. Horn Péter. Bp., 1995)
Wirkung der Fütterung von Salinomycin und Flavomycin auf die Verdailichkeit der Nahrstoffe der Futteration, der Zellwandbestandteile und auf den Naehrwert bei Schafen. (Archiv für Tierzucht, 1996)
Általános állattenyésztéstan. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1996)
A holstein-fríz tehenek tejösszetételének és szomatikus sejtszámának alakulása különböző laktációk idején. Gundel Jánosnéval, Székely Zsolttal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1996)
A különböző módon takarmányozott növendék hízómarhák vízfogyasztása. – Limousin tenyészbikajelöltek sajátteljesítmény-vizsgálati eredményeinek értékelése főfaktor-analízissel. Többekkel. – A gyepnövények mikro- és toxikus ellentartalma a közúttól való távolságtól függően. Köles Péterrel, Póti Péterrel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1997)
Analysing Reproduction Ability of Rams. (Acta Agronomica Óváriensis, 1998)
Limousin tenyészbikajelöltek küllemi bírálati rendszerének értékelése üzemi körülmények között. Többekkel. – Javaslat a limousin tehenek szelekciós indexének módosítására. Többekkel. – Limousin tenyészbikajelöltek szelekciós indexeinek összehasonlítása. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1998)
Különböző genotípusú juhok testméretének értékelése. Póti Péterrel. – Adatok a limousin fajtájú tehenek küllemi bírálati rendszerének fejlesztéséhez. Többekkel. – A legelő mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Póti Péterrel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1999)
Videókép-analízis alkalmazása a szarvasmarhák testméretének értékelésében. Sutta Józseffel, Tőzsér Jánossal. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2000)
Tenyészkosjelöltek termékenyítő képességének értékelése. 1–3. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1999–2001)
Szarvasmarha-tenyésztés. Kovács Alfréddel, Tőzsér Jánossal. – Tejgazdaság. – Juhtenyésztés. Póti Péterrel. – Kecsketenyésztés. Buzás Attilával, Póti Péterrel. (Állattenyésztési ismeretek gazdálkodóknak. Szerk. is. Vajdai Imrével. Bp., 2001)
A különböző genotípusú ürük ivóvízfogyasztása. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2001)
Különböző genotípusú tenyészkosok testméreteinek értékelése. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2002)
A juhtakarmányozás ökonómiai kérdései. Abayné Hamar Enikővel. (Őstermelő, 2003)
Történelmi állatfajtáink enciklopédiája. Szerk. Tőzsér Jánossal. 20 táblával. (Hungarikumok. Bp., 2003; 2. jav. kiad. 2011)
A borjak és a növendék üszők felnevelése. Monográfia. Holló Istvánnal, Látits Györggyel. (Bp., 2009)
A különböző tejtermelésű holstein-fríz tehenek ivóvízfogyasztása. (Holstein Magazin, 2010)
szabadalma: bárányhizlalás nagy nyersrosttartalmú melléktermékek felhasználásával (1989).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Tőzsér János: B. S. egyetemi tanár 70 éves. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2005)