Eperjessy Kálmán
történész, levéltáros
Eperjesy Kálmán
Született: 1893. február 11. Erzsébetváros, Kis-Küküllő vármegye
Meghalt: 1976. november 15. Budapest
Temetés: 1976. december 2. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz Eperjesi (1882-ig Opra) Ferenc (1863–1912) tanító, Papp Rebeka. F: Bittó Ilona (1900–1955). Leánya: Eperjessy Nóra (1921–1964) polgári iskolai tanár. Fia: Eperjessy Géza (1926–1998) történész, egyetemi tanár, a tudomány doktora.
Iskola
Középiskolai tanulmányait az erzsébetvárosi állami és a székelyudvarhelyi r. k. gimnáziumban végezte, Székelyudvarhelyen éretts. (1911). A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári (1920) és bölcsészdoktori okl. (1922), Magyarország történeti földrajza, különös tekintettel a XVII. és a XVIII. századra tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929).
Életút
A Makói Állami Gimnázium tanára (1920–1928; itt két évig József Attila osztályfőnöke is volt!); közben a bécsi levéltár vendégkutatója (1927–1928). A Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, ill. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Történettudományi Kör, ill. Történelem Tanszék tanszékvezető r. tanára (1928–1949), tanszékvezető főisk. tanára (1950–1957) és a Főiskola c. igazgatója (1943–1945), igazgatója (1945–1949). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1929–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1949).
Középkori és újkori magyarországi település- és gazdaságtörténettel, Makó és Szeged környéke helytörténetével foglalkozott. Történelemtanárként fedezte fel a térképek felbecsülhetetlen településtörténeti jelentőségét. A Bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként számos, addig ismeretlen magyarországi, ill. Magyarországgal foglalkozó térképet fedezett fel. Tanulmányai (Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban, 1928) új irányt adtak a magyarországi településtörténeti kutatásoknak, ugyanakkor elsőként vizsgálta bizonyos speciális térképek (pl. hajózási térképek, folyószabályozási térképek) és látképek forrásértékét. Forráskiadói tevékenysége egész munkásságát elkísérte: alapvető jelentőségű forrástanulmányokat közölt az első, II. József-féle országleírásról és népszámlálásról. Néhány főiskolai tankönyvet is írt. A II. vh. után kezdeményezte a helytörténeti kutatások újraindítását, e célból útmutatót állított össze és egyéb módszertani segédkönyveket is szerkesztett. Élete utolsó évtizedében két – az alföldi falvak és mezővárosok társadalomtörténetét bemutató – alapvető jelentőségű monográfiában összegezte tudományos pályafutása eredményeit (A magyar falu története, 1965 és Városaink múltja és jelene, 1977).
Emlékezet
Makón és Szegeden élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, hamvasztás előtti búcsúztatása a Farkasréti Temetőben volt. Szegeden, a Dugonics Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Születésének 100. évfordulóján a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola emlékülést rendezett (1993. febr. 11-én).
Elismertség
Az Országos Tanárvizsgáló Bizottság (1928-tól), az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja (1945–1949). A Szegedi Nemzeti Bizottság tagja, majd a forradalom idején a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának tagja (1956).
Elismerés
Szocialista Munkáért (1955).
Szerkesztés
A Csanádvármegyei Könyvtár szerkesztője (I–XLIV. köt., 1925–1948).
Főbb művei
F. m.: A bökényi őstelepről. (A Makói Állami Reálgimnázium Értesítője, 1925; és külön: Makó, 1925)
Kopáncs-pusztai éremlelet. (Csanádvármegyei Könyvtár. 2. Makó, 1926)
A Maros szabályozása Makónál. (Csanádvármegyei Könyvtár. 12. Makó, 1927)
Szeged legrégibb látképe. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára III. Szakosztálya Közleményei 1. Szeged, 1928)
Régi térképek tanulságai. (Makói Friss Ujság, 1928)
Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. 10 táblával. (A Bécsi Collegium Hungaricum Füzetei. 3. Szeged, 1928 és A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára III. Szakosztálya Közleményei 2. Szeged, 1928)
Írások a régi Makóról. Helytörténeti rajzok. Levéltári kutatások alapján írta. (Makó, 1929)
Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
Történelemtudomány és történelemtanítás. (Cselekvés iskolája [módszertani folyóirat], 1934 és külön: Szeged, 1934)
Várostörténet az utcanevekben. (Domanovszky Sándor Emlékkönyv. Bp., 1937 és külön: Bp., 1937)
Településtörténetünk időszerű kérdései. (Magyar Tanítóképző, 1938 és külön: Bp., 1938)
Magyarország története a világháborúig. Főisk. tankönyv. (Szeged, 1938)
Bevezetés a történelembe. (Szeged, 1940)
A magyar falu településtörténete. Kismonográfia. (A Magyar Szemle Társaság Kincsestára. 7. Bp., 1940)
A Délvidék magyarsága. (Délvidéki Szemle, 1942)
Az alföldi város. (Alföldi tudományos gyűjtemény, 1945 és külön: Szeged, 1945)
Csongrád megye helytörténeti kutatásának feladatai. Útmutató a megye helytörténeti kutatásához. Összeáll. 1 térképpel. (Csongrád megyei füzetek. 3. Szeged, 1955)
A helynév a várostörténetben. (A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
Találkozásom Móra Ferenccel, a régésszel. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1957)
József Attila, a makói diák. (József Attila Emlékkönyv. Szerk. Szabolcsi Miklós. Bp., 1957)
Az első katonai adatfelvétel – 1782–1785 – forrásértéke. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
Békés megye az első katonai felvétel – 1782–1785 – országleírásaiban. 2 táblával. (Körös Népe, 1963)
A magyar falu története. Monográfia. (Stúdium Könyvek. 58. Bp., 1965)
Városaink múltja és jelene. Monográfia. (Bp., 1971)
Csanád megye az első katonai felvétel – 1782–1785 – idején. (A Makói Múzeum Füzetei. 7. Makó, 1971)
József Attila makói diákévei. Egykori tanárának visszaemlékezései. (A Makói Múzeum Füzetei. 16. Makó, 1975)
Fejér megye katonai leírása II. József korában. 1. Az országleírás mint kútfő. 2. Fejér megye az országleírásban. Függelék. Magyarország katonai leírása, Fejér megye. (Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 1977)
Nógrád megye képe a 18. század végén. A II. József-féle országleírás és népszámlálás főbb adatai. Schneider Miklóssal. 2 táblával. (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból. 7. Salgótarján, 1977)
Bács-Kiskun, ill. Bács-Bodrog megye a II. József kori országleírásban. (Bács-Kiskun Megye Múltjából, 1979)
Írások a régi Makóról. Helytörténeti rajzok. Levéltári kutatások alapján írta. Hasonmás kiad. Az utószót Péter László írta, szerk. Tóth Ferenc. (A Makói Múzeum Füzetei. 36. Makó, 1984; 2. kiad. 1997)
Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. Hasonmás kiad. Az utószót Tóth Ferenc írta. (A Makói Múzeum Füzetei. 76. Makó, 1993)
szerk.: Szirbik Miklós: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekle’siának különös leírása. Sz. M. prédikátor által az 1835–1836. esztendőkben. Sajtó alá rend. (Csanádvármegyei Könyvtár. 6. Makó, 1926)
A bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke. Sajtó alá rend. (A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára III. Szakosztálya Közleményei 6. Szeged, 1929)
Szemelvények a magyar történelem latin nyelvű kútfőiből. – Partes e fontibus historiae hungaricae latinis selectae. Összeáll. Juhász Lászlóval. (Szeged, 1935)
Olahus, Nicolaus: Hungaria. – Athila. Sajtó alá rend. Juhász Lászlóval. (Bibliotheca scriptorium medii recentisque aevorum. Bp., 1938)
Vrancius, Antonius: Expeditionis Solymani in Moldaviam et Transsylvaniam libri duo. Sajtó alá rend. (Bibliotheca scriptorium medii recentisque aevorum. Bp., 1944)
Bevezetés a magyar nyelv latin nyelvű forrásaiba. Összeáll. (Az Állami Pedagógiai Főiskola kiadványa. Bp., 1956; 2. kiad. 1958)
Bevezetés a történelem segédtudományaiba. Főisk. jegyz. (Bp., 1957).
Irodalom
Irod.: Varga Endre: E. K.: Írások a régi Makóról. Helytörténeti rajzok. (Századok, 1932)
Maksai Ferenc: E. K.: A magyar falu településtörténete. (Századok, 1941)
Balogh György: E. K.: A magyar falu története. (Századok, 1967)
Kávássy Sándor: E. K.: A magyar falu története. (Agrártörténeti Szemle, 1968)
Szendrey István: E. K.: A magyar falu története. (Századok, 1968)
Halálhír. (Népszabadság, 1976. dec. 1.)
Benda Kálmán: E. K. (Századok, 1976)
Oltvai Ferenc: E. K. (Somogyi Könyvtári Műhely, 1977)
Szabó Ferenc: E. K. (Honismeret, 1977)
Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. (Makó, 1993)
A tanítványait szerető, tisztelő, megbecsülő ember. Emlékülés E. K. születésének centenáriumán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén. 1993. febr. 11. Szerk. Jancsák Csaba, Nagy Tamás, Szegfű László. E. K. munkásságának bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Nagy Júlia, kiegészítette Lovászy Józsefné és Eperjessy Géza. (Szeged, 1995)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik Katalin. (Szeged, 1998). *Lexikonok eltérő halálozási helyei: Makó, ill. Szeged!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
