Hoffmann Tibor
fizikus
Született: 1922. március 6. Budapest
Meghalt: 2001. október 21. Budapest
Család
A bp.-i XIV. kerületi Szent István Gimnáziumban éretts. (1940), tanulmányai idején az Eötvös Loránd Matematikai és a Károly Irén Fizikai Tanulmányi Verseny győztese (mindkettő 1940-ben). A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1946), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (Magyarországon elsőként!, 1956).
Iskola
A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Fizikai Intézetének tanársegéde (1945–1947), egy. adjunktusa (1947–1949), az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumának elméleti tanácsadója (1949–1952). A Távközlési Kutató Intézet (TKI) Elméleti Osztályának, majd a Vegyipari Egyesülés Számítástechnikai Osztályának vezetője (1952–1965). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője (1965–1982?).
Életút
Tudományos pályafutásának kezdetén kapcsolatban állt Szentgyörgyi Alberttel és intézetével és az izom, ill. általában az élő szervezet működésének fizikai alapjaival foglalkozott. Később érdeklődése az elméleti fizika, elsősorban a szilárd testek elméletének egyes kérdései (pl. szennyeződések hatása, felületi effektusok, ötvözetek, az olvadás fizikai jelensége stb.) felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az egyvegyértékű fémek olvadáselméletének továbbfejlesztése, új összefüggéseinek feltárása terén. Elméleti újdonságát (= az egyvegyértékű fémek kötésenergiájának általa kidolgozott kvantummechanikai elmélete) később nagymértékben felhasználta a híradástechnika és a katalitikus vegyipar. Jelentős szerepet játszott a számítógépek (= elektromos számológépek) fejlesztésében és magyarországi tudományos elterjesztésében. Ő volt az első magyarországi fizikus, aki megvédte tudománydoktori címét (1956-ban).
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) alapító elnökségi tagja és főtitkárhelyettese (1952-től).
Schmid Rezső-díj (1950), Akadémiai Díj (1965), Eötvös-plakett (1979).
Főbb művei
F. m.: On the Dynamics of the Rb I Crystal. Részben egy. doktori értek. is. (Physical Revue, 1946 és Hungaria Acta Physica, 1947)
Folyadékok hő okozta tágulásáról. Gombás Pállal. (Magyar Technika, 1947)
Vektortan. Az Állami Műszaki Főiskola hallgatói részére. (Bp., 1949)
Linear Atomic Chain and the Metallic State. Kónya Alberttel. – Atomic Space Lattice and the Metallic State. (Journal of Chemical Physics, 1950)
Hőtan. Az Állami Műszaki Főiskola hallgatói részére. (Bp., 1950; 2. kiad. 1951)
Mechanikai alapismeretek. Kónya Alberttel. Az Állami Műszaki Főiskola hallgatói részére. (Bp., 1950)
Linear Chain of Different Atoms and Binary Systems. – Linear Chain of Similar Atoms. Kónya Alberttel. (Acta Physica, 1951)
Plane and Space Lattice of Similar Atoms. – A–B Type Ordered Binary Systems in the Plane and the Space. – Adsorption, Surface States. (Acta Physica, 1952)
Adszorpció, felületi állapotok, kontaktusok, szennyeződések. (Fizikai Szemle, 1952)
Fémelmélet. – Félvezetők és dielektrikumok elmélete. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1953)
A szilárd anyag elmélete. (Fizikai Szemle, 1953)
Dielektrikumok elmélete. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1954)
Mit mond az atomfizika a fémek szerkezetéről? (Bp., 1954)
Mitől függ a testek szilárdsága? (Természet és Társadalom, 1955)
Berendezések és mérések toleranciája. (TKI Közlemények, 1955)
A reverzibilis mágnesezés elmélete. Monográfia. (Bp., 1955)
Vezető kristályok. 1–2. (Élet és Tudomány, 1955–1956)
Egyvegyértékű fémek olvadásának elmélete. Doktori értek. (Bp., 1956)
Túlhevített szilárdtest létrehozásának lehetőségei reaktorokban. – Reaktorkéményekből származó radioaktív szennyeződés atmoszférikus diffúziójának számítása. Németh Gézával. (MTA KFKI Közleményei, 1958)
A kristálymagképződés egy elmélete. (MTA KFKI Közleményei, 1959)
A fototron, egy új molekuláris erősítő. (Fizikai Szemle, 1959)
Sugárzások és karcinogén szénhidrogének rákkeltő hatásának lehetséges magyarázata a dezoxi-ribonukleinsav elektronszerkezete alapján. Ladik Jánossal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1960)
The Theory of Melting. (Acta Physica, 1961)
Szilárd testek elmélete. Atomtechnikai tanfolyami jegyz. (Az Országos Atomenergia Bizottság kiadványa. Bp., 1961)
An Attempt to Explain the Anticarcinogenic Activity of Some Nucleotidbase Antimetabolites by the Electric Structure of Deoxyribonucleic Acid. Ladik Jánossal, Udvardy A.-val. – A Possible Interpretation of the Carcinogenic Effect of Radiations and Carcinogenic Hydrocarbons on the Basis of the Electronic Structure of Deoxyribonucleic Acid. Ladik Jánossal. (Acta Physica, 1961)
Theoretical Investigations of the Spectra of Fluorescein. (Acta Physica, 1962)
Kvantumkémia a fizikában, a kémiában, a biológiában és az iparban. 1–2. (Fizikai Szemle, 1966)
ford.: Frenkel, Jakov Iljics: Bevezetés a fémek elméletébe. Ford. Turchányi Györggyel. (Bp., 1951).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
H. T. (Fizikai Szemle, 2001)
Fontos emberek lexikona. Ki kicsoda 2000 pótkötet. Szerk. Apáti Miklós. (Bp., 2001)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
