Fitz Jenő
régész, numizmatikus
Született: 1921. február 5. Budapest
Meghalt: 2011. november 9. Székesfehérvár
Temetés: 2011. november 19. Székesfehérvár
Temetési hely: Csutora Temető
Család
Sz: Fitz József könyvtáros, irodalomtörténész, Rónay Margit. F: 1948-tól Petres Éva ősrégész, a Fejér Megyei Múzeumok igazgatóhelyettese. Fia: Fitz Péter (1950–) művészettörténész; leánya: Fitz Andrea (1953–).
Iskola
Középiskoláit Pécsett, a Nagy Lajos Reálgimnáziumban és Budapesten végezte, a budapesti Szent Benedek Reálgimnáziumban éretts. (1939). A Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-n (1939–1943) és ÁJTK-n tanult (1943–1946), bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a művészettörténet (régészeti) tudomány doktora (a kandidátusi fokozat mellőzésével, 1985).
Életút
Az Országos Természettudományi Múzeum gyakornoka (1946–1949), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem BTK Klasszika Archaeologia Intézete gyakornoka (1946–1947), tanársegéde (1947–1949). A székesfehérvári István Király Múzeum igazgatója (1949–1962), a Fejér Megyei Múzeumok igazgatója is (1962–1985). Rómában ösztöndíjas vendégkutató (1961–1962, 1969–1970, 1977).
A dunavidéki római provinciák politika-, gazdaság-, katonai- és közigazgatás-történetével foglalkozott, a késő római császárkor történetének kiemelkedő jelentőségű kutatója. Az antik források és a prozopográfia legmodernebb módszereivel nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a pannóniai provinciák közigazgatási szervezetének feltárása terén.
A gorsiumi ásatások vezetőjeként (1958-tól) sikerült megtalálnia a Pannónia keleti részének megszállásakor felépült ala Scubulorum táborát, feltárta a Pannonia Inferior provincia Traianus alatt létesített szentélykerületét, a korabeli császárkultusz központját. További kutatási területei: Pannónia korai története, különös tekintettel a mai Fejér megyében élt eraviszkuszok eredetére és etnikumára; a dunavidéki provinciákban működő római szenátorok, lovagok és katonatisztek pályafutása.
Elismertség
Az MTA Várostörténeti (1968–1973), Régészeti (1970-től), Klasszika-filológiai (1973–1980) és Ókortörténeti Bizottsága tagja (1976-tól), Numizmatikai Albizottsága elnöke (1980-tól). A Magyar Numizmatikai Társulat tagja (1955-től), alelnöke (1979–1989), elnöke 1993–1998). A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja; elnöke (1979-től).
A Deutsches Archäologisches Institut tagja (l.: 1966; r.: 1977), az Österreichisches Archäologisches Institut tagja (l.: 1975; r.: 1991). Az Association International d’Épigraphie Grecque et Latine vezetőségi tagja.
Elismerés
Szocialista Kultúráért (1955), Munka Érdemérem (1961), Munka Érdemrend (ezüst, 1974; arany, 1981).
Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1960), Ábel Jenő-emlékérem (1978), Rómer Flóris-emlékérem (1982), Réthy László-emlékérem (1985), Deák Dénes-emlékérem (1990), Móra Ferenc-emlékérem (1995), Maróth Károly-díj (1995), Széchenyi-díj (1997), Forster Gyula-díj (2001), Magyar Örökség Díj (2005), Szent István-emlékérem és -díj (2005), Érdy János-díj (2008).
Fejér megye (1993) és Székesfehérvár díszpolgára (1994).
Szerkesztés
Az István Király Múzeum Közleményei (1956-tól), az Alba Regia c. tudományos évkönyv (1960-tól), ill. a Die Römischen Inschriften Ungarns és a Moyzeion c. sorozatok szerkesztője (1998–2006).
Főbb művei
F. m.: A Szőny-sörházkerti temető. Egy. doktori értek. (Bp., 1947)
Előszállás környékének régészeti topográfiája. (Székesfehérvári Szemle, 1955)
Őrtornyok Intercisa és Annamatia között. (Archaeologiai Értesítő, 1955)
Székesfehérvár ábrázolása XVII. századi emlékérmeken. (Numizmatikai Közlöny, 1955/56)
„Székesfejérvár veszésérül való história.” (Fehérvár [folyóirat], 1956)
Útjavítások Aquincum és Mursa között. (Archaeologiai Értesítő, 1956)
A székesfehérvári Budai külváros középkori templomai. – Fejér megye rövid története. F. Petres Évával. – Török erődítések Fejér megyében. 1–2. – Végvári harcok Fejér megyében. (István Király Múzeum Közleményei, 1956)
A középkori Szent Márton-templom Székesfehérvárott. (Művészeti Értesítő, 1956)
A székesfehérvári középkori bazilika. (István Király Múzeum Közleményei, 1956; 3. kiad. 1958)
Séta a régi Székesfehérváron. (István Király Múzeum Közleményei, 1956; Séta a régi Székesfehérvárt. 2. kiad. 1966; 3. kiad. 1984; 4. jav. kiad. 1993; németül: 1989; 2. német kiad. 1992)
Székesfehérvár. A fényképfelvételeket Czeizing Lajos, Petrás István és Tóth Károly készítették. 38 táblával és 1 térképpel. (Magyar műemlékek. Bp., 1957)
Az eraviszkusz női viselet. (Archaeologiai Értesítő, 1957)
Kiadatlan Hercules domborművek Fejér megyében. – Hercules kultusz eraviszkusz területen. – A sárkeszi mithraeum. (István Király Múzeum Közleményei, 1957)
Hercules-Melkart ábrázolása érmeken és szobrokon. (Numizmatikai Közlöny, 1957/58)
Régészeti kutatások Fejér megyében. (István Király Múzeum Közleményei, 1958 és külön: Székesfehérvár, 1958)
Herkunft und Ethnikum der Eravisker. (Acta Antiqua, 1958)
Septimius Severus pannóniai látogatása i. u. 202-ben. (Archaeologiai Értesítő, 1958; németül: Acta Historiae Artium, 1959)
Mikor került a cohors 1. militaria Hemenesenorum Intercisába? (Archaeologiai Értesítő, 1959)
Die Militärdiplome aus Pannonia Inferior in der zweiten Hälfte des 2. Jahrhunderts. (Acta Antiqua, 1959)
L. Cornelius Felix Plotianus. (István Király Múzeum Közleményei, 1959)
Septimius Severus kori denárlelet Mór-Felsődobosról. (Numizmatikai Közlöny, 1959/60)
L. Cassius Pius Marcellinus. (Archaeologiai Értesítő, 1960)
Gorsium. A táci római kori ásatások. Ill. Bánki Zsuzsa. (István Király Múzeumi Füzetek. 31. Székesfehérvár, 1960; 2. kiad. 1964)
Ti. Claudius Claudianus cursus honorumához. (Archaeologiai Értesítő, 1961)
L. Alfenus Avitianus. (Antik Tanulmányok, 1961)
Gorsium. (The New Hungarian Quaterly, 1961)
Il soggiorno di Caracalla in Pannonia nel. 214. (Quaderni di documentazione. Roma, 1961)
Legati legionum Pannoniae Superioris. (Acta Antiqua, 1961)
A naristák lakóhelyének kérdéséhez. – A katonai diplomák topográfiai felsorolásai a dunai provinciákban. – Későrómai sírok Ercsiben. (Alba Regia, 1961/62)
Gorsium. (Antik Tanulmányok, 1962)
Gorsium. (Das Altertum, 1962)
A Military History of Pannonia from the Marcomann Wars to the Death of Alexander Severus. 180–235. (Acta Archaeologica, 1962)
Legati Augusti pro praetore Pannoniae Inferioris. (Acta Antiqua, 1963)
Über die Laufbahn der pannonischen Legaten. (Helikon, 1963)
A viminaciumi verde megszűnésének kérdéséhez. (Numizmatikai Közlöny, 1963/64)
A baracskai Hercules-szobor. 1 táblával. (István Király Múzeum Közleményei, 1965)
Ingenuus et Régalien. (Collection Latomus. 81. Bruxelles, 1966)
Die Laufbahn der Statthalter in der römischen Provinz Moesia Inferior. (Weimar, 1966)
Székesfehérvár. Monográfia. Császár Lászlóval, Papp Imrével. (Bp., 1966)
Gorsium. Egy alsópannóniai római település ásatása. (Fejér Megyei Szemle, 1967)
Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. (Alba Regia, 1967/68)
The Excavations in Gorsium. (Acta Archaeologica, 1972)
A concilium provinciae Pannonia Inferiorban. (Alba Regia, 1970)
Gorsium. A táci római kori ásatások. Fotó: Gelencsér Ferenc, rajz: U. Ecsedi Mária. (3. átd. kiad. 1970; 4. kiad. 1976; 5. kiad. 1983)
Les Syriens à Intercisa. 2 térképpel. (Collection Latomus. 122. Bruxelles, 1972)
Gorsium – Herculia – Tác. A fényképfelvételeket Kónya Kálmán, a rajzokat Gáll Gyula és Újházi Péterné készítette. 20 táblával. (Műemlékeink. Bp., 1973; 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1978; 4. jav. és bőv. kiad. 1982; angolul: 1980)
Adatok Pannonia pénzforgalmának alakulásához Vespasianus trónra lépéséig. (Numizmatikai Közlöny, 1973/74)
A magyar pénzverés kezdetei. (István Király Múzeum Közleményei, 1975)
La Pannonie sous Gallien. (Collection Latomus. 148. Bruxelles, 1976)
Der römische Limes in Ungarn. Szerk. (Székesfehérvár, 1976)
Gorsium – Herculia. Monográfia. Fotó: Gelencsér Ferenc, ill.: Nádorfi Gabriella. (Székesfehérvár, 1976)
Gorsium-Herculia im 4. Jahrhundert. (Acta Antiqua, 1976)
Les premières épithètes honorifiques Antoniana. (Oikumene, 1976)
Der Geldumlauf der römischen Provinzen im Donaugebiet Mitte des 3. Jahrhunderts. Monográfia. I–II. köt. (Bp.–Székesfehérvár–Bonn, 1978)
Császárkultusz Gorsiumban. (Régészeti barangolások Magyarországon. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1978)
A római temetők éremanyaga és a pénzforgalom. (Numizmatikai Közlöny, 1979/80)
Die Laufbahn des Aelius Triccianus. (Studies in Honour of J. Harmatta. Bp., 1980)
Administration and Army. – Population. – The Way of Life. – Economic Life. (The Archaeology of Roman Pannonia. Bp.–Lexington, 1980)
Székesfehérvár. Útikönyv. 16 táblával. (Panoráma Magyar Városok. Új sorozat. Bp., 1980; 2. jav. kiad. 1985)
Siscia-problémák. (Numizmatikai Közlöny, 1981/82)
Pannonok évszázada. Pannonia. 193–284. Fotó: Kónya Kálmán. Kismonográfia. 48 táblával. (Hereditas. Bp., 1982; németül és angolul is)
L’administration des provinces pannoniennes sous le Bas-Empire romain. (Collection Latomus. 181. Bruxelles, 1983)
Honorific Titles of Roman Military Units in the 3rd Century. Monográfia. (Bp.–Bonn, 1983)
A dunavidéki provinciák története a III. században közepén. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Székesfehérvár, 1984)
III. századi pénzforgalom és pénzellátás Pannóniában. (Numizmatikai Közlöny, 1985/86)
Tác – Gorsium – Herculia. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 267. Bp., 1986; 2. kiad. 1988; 3. jav. és bőv. kiad. 1992; 4. kiad. 1994; 5. kiad. 1997; 6. kiad. 1999; 7. kiad. 2001)
Antoninianus éremlelet Intercisából. (Numizmatikai Közlöny, 1987/88)
Antoninianus éremlelet Nagyvenyimből. (Numizmatikai Közlöny, 1989/90)
Rómer Flóris emlékezete. (Honismeret, 1989 és Archaeologiai Értesítő, 1990)
Pannonia régészeti kézikönyve. Szerk. Mócsi Andrással. (Bp., 1990)
Intercisa. (Die Röhmischen Inschriften Ungarns. V. Szerk. Bp., 1991)
A csákvári IV–V. századi temető érmei. (Numizmatikai Közlöny, 1991/92)
Templum provinciae Gorsiumban? (Budapest régiségei, 1993)
Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit. Monográfia. I–IV. köt. (Bp., 1993–1995)
Die Tätigkeit des Münzamtes von Viminacium. (Alba Regia, 1995)
A balácai tumulus feliratai. (Balácai Közlemények, 1996)
Latin epigráfia. (Bevezetés az ókortudományba. 1. A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Debrecen, 1996)
Änderungen in der Verwaltung Pannoniens. (Specimina nova, 1996)
Die archgäologischen und epigraphischen Resultaten von Andreas Alföldi und die neuere Pannonien-Forschung. (Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis, 1997)
Székesfehérvár és környéke. Gorsium. A fényképeket Borbély Béla készítette, a térképeket Kovács Árpád rajzolta. 16 táblával. (Székesfehérvár, 1997; 3. kiad. 2001)
Fejér megye művészeti emlékei. Többekkel. (Szent István Király Múzeum Közleményei. Székesfehérvár, 1998)
Pannonia születése. Illyricum Kr. e. 35–Pannonia Kr. u. 106. Monográfia. (Moyzeion. Bp., 1999)
Ezüstök a homokból. A nagyvenyimi éremkincs. (Az Intercisa Múzeum kiadványa. Dunaújváros, 2001).
Irodalom
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Barkóczi László: F. J. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1991)
Festschrift für Jenő Fitz. Jenő Fitz septuagenario. Tanulmányok F. J. tiszteletére. Szerk. Fülöp Gyula és Cserményi Vajk. F. J. műveinek bibliográfiájával. (Székesfehérvár, 1996)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Gabler Dénes: Jenő Fitz. (Acta Archaeologica, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
