Horgos Gyula
politikus, gépészmérnök
Született: 1920. július 22. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1994. június 11. Budapest
Temetés: 1994. június 21. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Horgos Pál cipész, majd vasúti kalauz, Kiss Róza. Leánya: Gerginé Horgos Lívia jogász, ügyvéd.
Iskola
A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1943), a műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: Budapest, 1953).
Életút
A csepeli Weisz Manfréd Gyár mérnöke (1943–1949), a moszkvai Szerszámgépipari Intézet aspiránsa (1949–1953). A BME Gépészmérnöki Kar Szerszámgép Tanszék egy. docense (1953–1954), a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára szerszámrészlegének főmérnöke (1953–1955), a Csepel Tröszt Gépészeti Részlegének főmérnöke (1955. júl. 1.–nov. 30.). Az Országos Tervhivatal (OT) elnökhelyettese (1955. dec. 1.–1957. ápr. 30.), a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt műszaki igazgatója (1957. máj. 1.–1960. ápr. 13.). Kohó- és gépipari miniszterhelyettes (1960. ápr. 14.–1962. febr. 9.), a kohó- és gépipari miniszter első helyettese (1962. febr. 10.–1963. márc. 19.), kohó- és gépipari miniszter (1963. márc. 20.–1975. júl. 4.). Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1975. márc. 22.).
A BME Gépészmérnöki Kar Szerszámgépek Tanszék c. egy. docense (1953–1959), a Technológia I. Tanszék c. egy. tanára (1958-tól).
A MTESZ budapesti intézőbizottságának elnöke (1980-1986).
Nevéhez fűződik a Csepel Művek 1945 utáni gyártmányszerkezetének átalakítása. Miniszteri évei alatt valósult meg a magyarországi elektronikagyártás és műszeripar rekonstrukciója. Különösen jelentős szerepet játszott a magyarországi járműipar – a Rába- és az Ikarus-gyárak – megszervezésében.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) alelnöke (1961–1974), elnökségi tagja (1974-től).
Elismerés
A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975), Április 4. Érdemrend (1986).
Főbb művei
F. m.: A harmadik ötéves terv gépipari kérdései. (Gépgyártástechnológia, 1965)
Az új gazdasági mechanizmus előkészítése a gépiparban. (Műanyag és Gumi, 1968 és Gépgyártástechnológia, 1968)
A gépipar időszerű kérdései. (Műanyag és Gumi, 1969 és Gépgyártástechnológia, 1969)
A gépipar időszerű feladatai. (Gépgyártástechnológia, 1970)
A kohó- és gépipar IV. ötéves terve. (Műanyag és Gumi, 1971 és Gépgyártástechnológia, 1971)
A gépipar IV. ötéves tervének főbb fejlesztési irányai. (Gépgyártástechnológia, 1971)
Gépiparunk időszerű kérdései. (Műanyag és Gumi, 1972 és Gépgyártástechnológia, 1972)
100 éves a magyar szerszámgépgyártás. (Gépgyártástechnológia, 1973)
Az együttműködés 25 éve a kohó- és gépiparban. (Magyar Tudomány, 1974)
A gépipar időszerű feladatai. (Műanyag és Gumi, 1974 és Gépgyártástechnológia, 1974)
Gépiparunk helyzete és fejlesztési feladatai az ötödik ötéves tervben. (Szabványosítás, 1974).
F. m.: ford.: Avrutin, S. V.: A maró megmunkálás alapjai. Ford. Fekete–fehér ábrákkal. (A nehézipar könyvei. 59. Bp., 1951).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1994. jún. 15.)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. kiad. Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013