Horn Miklós
mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő
Született: 1899. október 22. Odessza, Oroszország
Meghalt: 1965. augusztus 3. Győr
Temetés: 1965. augusztus 6. Győr
Család
F: Stróbel Mária.
Iskola
A moszkvai svájci gimnáziumban tanult, a breszt-litovszki békeszerződés után családja Berlinben telepedett le. A Berlini Mezőgazdasági Főiskolán végzett (1921), növénynemesítő szakvizsgát tett (1923), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1958).
Életút
A berlini Strube-Schlanstedt növénynemesítő telep munkatársa (1923). A Lovászpatonai Növénynemesítő Telep vezetője (1923–1961), a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének tud. tanácsadója (1962–1965).
Rozs, búza, zab, napraforgó, kukorica és burgonya nemesítésével foglalkozott, valamint ő volt a köles első sikeres magyarországi nemesítője (1923-ban). Eszterházy Pál hg. meghívására Lovászpatonán telepedett le, nevéhez fűződik a világhírű Lovászpatonai Növénynemesítő Telep megalapítása. Összesen 18 államilag elismert új növényfajt sikerült nemesítenie, köztük a Lovászpatonai sárga fogú kukorica-, a Lovászpatonai óriás magvú és a Lovászpatonai pirosmagvú kölesfajtát és az egyik legjobb minőségű rozsfajtát, a Lovászpatonai javítottat. Úttörő munkát végzett a bíborhere nemesítése, termesztése és agrotechnikai kérdéseinek vizsgálata terén.
Apja rigai születésű német állampolgár, egy kereskedelmi vállalat alkalmazottja, anyja moszkvai születésű orosz állampolgár volt. Gyermekkorát Moszkvában, német környezetben töltötte, a moszkvai svájci gimnáziumban azonban a német anyanyelvén kívül még négy másik nyelvet is megtanult. 1923-ig Berlinben élt, hg. Eszterházy Pál meghívására érkezett Magyarországra, Lovászpatonán telepedett le. Tízévi magyarországi tartózkodás után magyar állampolgárságot szerzett, s addigi okleveleit honosította (1933-ban). Német és orosz anyanyelvi tudásával sikerült megmenteni az általa kialakított, s időközben nemzetközi hírnévre szert tett Lovászpatonai Növénynemesítő Telepet. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a liszenkói nézetek népszerűsítésében, több művét is ő tolmácsolta magyar nyelvre.
Emlékezet
Lovászpatonán és Győrött élt, Győrött hunyt el, a Győri Új Köztemetőben nyugszik. A Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karán, halálának 40. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartottak és emléktábláját helyezték el (D épület, I. emelet, Tanácsterem; 2005. okt. 21-én).
Elismerés
Szocialista Munkáért (1955).
Főbb művei
F. m.: Bíborhere. Monográfia és kand. értek. (Lovászpatona, 1955)
A bíborhere jelentősége és nemesítése. (Fertőd, 1958)
A bíborhere és termesztése. A 4. és az 5. fejezetet Mándy György írta. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Jánossy Andor: Miklós Horn. (Acta Agronomica, 1965)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Az alternatív növények szerepe az Észak-alföldi Régióban. Szerk. Gondola István. (Nyíregyháza, 2010). *MÉL I., ÚMÉL téves halálozási adat: aug. 12.! Gyászjelentése szerint aug. 3-án hunyt el
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
