Boross László
biokémikus
Született: 1931. július 14. Pécs
Meghalt: 2012. december 14. Budapest
Temetés: 2013. január 12. Budapest
Temetési hely: Városmajori Jézus Szíve-plébánia
Család
Sz: Boross György, Lovrics Antónia. Testvére: Boross Zoltán (1929–2009) közgazdász, tudománydoktor. F: 1955-től Boross (= Bobánovics) Mária (1933–) orvos, biokémikus, kandidátus. Fia: Boross Gábor (1956–).
Iskola
A Szegedi Tudományegyetemen kémia–fizika szakos tanári okl. szerzett (1954), a biológiai tudományok kandidátusa (1960), doktora (1973).
Életút
A POTE Kémiai Intézete (1954–1957), az MTA Biokémiai Intézete tud. munkatársa (1957–1966), tud. főmunkatársa (1966–1974). A JATE Biokémiai Tanszékének alapító tanszékvezető egy. tanára (1974–1986), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Kémiai és Biokémiai Intézete egy. tanára (1989. júl. 1.–1991), egyúttal a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Kémiai és Biokémiai Tanszékének tanszékvezető egy. tanára is (1993–1996. dec. 31.). A Chinoin Gyógyszergyár tud. szakértője. Az izraeli rehovóti Weizmann Intézet vendégkutatója (1964–1965), majd az amerikai Woods Hole-ban, Szent-Györgyi Albertnél vendégkutató (1974), a bethlehemi Lehigh Egyetem Fulbright-ösztöndíjas vendégprofesszora (1982–1983), a bécsi Agrártudományi Egyetem vendégprofesszora (1990–1991). Az MTA–TMB-n Cholnoky László aspiránsa (1954–1957).
Tudományos pályafutásának kezdetén növényi hatóanyagok, elsősorban az antrachinon (= a fáklyaliliom-félék magvaiból izolálható festőanyag) kémiai természetével és antibakteriális hatásának vizsgálatával foglalkozott. Az MTA Biokémiai Intézetében érdeklődése a pajzsmirigyhormonok analízise és különböző fehérjék ioncserélő kromatográfiás vizsgálata, majd enzimkémiai kutatások felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az enzimszerkezet és biológiai aktivitása közötti kapcsolatok feltárása, elsősorban a fehérje-oldalláncok reakciókészségének vizsgálata, ill. az ún. immobilizált enzimek tanulmányozása terén. Kutatási területei: fehérjék funkciós csoportjainak kémiai módosítása, az SH-csoportok reverzibilis és irreverzibilis átalakítása; tiofoszfát vegyületek biokémiai kérdései; biokémiai elválasztástechnika; fémionok hatása enzimekre.
Az MTA Biokémiai Bizottsága (1967–1970), Kromatográfiai Bizottsága tagja (1970-től). A Magyar Biokémiai Társaság elnökségi tagja.
Emlékezet
A European Journal of Biochemistry és a Biocatalysis and Biotransformation c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1991-től).
Főbb művei
F. m.: The Effect of Thyroid Hormones on the Mechanism of the Acetylation Reaction. Feuer Györggyel, Kerekes Károllyal. (Acta Physiologica, 1958)
The Occurence of Anthraglycosides in Kniphofia uvaria. (Acta Biologica, 1959)
A foszforglicerin-aldehid dehidrogenáz ioncserélő kromatográfiája. Dévényi Tiborral, Sajgó Mihállyal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959)
A Kniphofia-félékben előforduló anthrachinon-festékek kémiai természetének és antibakteriális hatásának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1959)
Isolation and Identification of the Antibacterial Substance of Kniphofia uvaria. (Acta Chimica, 1963)
Formation of a Partially Active Aldolase by Triptic Digestion. Biszku Etelkával, Szabolcsi Gertrúddal. (Acta Physiologica, 1964)
On the Ternary Complex Formation of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase with NAD and Silver Ion. (Biochimica et Biophysica Acta, 1965)
Stability of the Ternary Complex with Ag Ion of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase. Keleti Tamással. (Acta Physiologica, 1965)
Enzymic and Non-Enzymic Hydrolysis of S-substituted Phosphorothioic Acid. Neumann, H.-val. (Israelian Journal of Chemistry, 1965)
The Complex of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase and NAD. 1–2. Cseke Emíliával. (Acta Physiologica, 1967)
Hydrolysis of S-substituted Monoesters of Phosphorothioic Acid by Alkaline Phosphatase from Escherichia coli. Katchalski, E.-vel és Neumann, H.-val. (Journal of Biological Chemistry, 1967)
Ioncserés kromatográfia a szerves biokémiában. Monográfia. (Bp., 1968)
Characterization of the SH Groups of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase. 1–2. Vas Máriával. (Acta Biochimica, 1970)
A fehérjeszerkezet hatása az oldalláncok reakciókészségére. Doktori értek. (Bp., 1972)
Gélkromatográfia. Monográfia. Kremmer Tiborral. (Bp., 1974; angolul: Bp., 1979)
Aminosav racemátok szétválasztása optikai izomerekre immobilizált aminoacilázzal. Ivony Katalinnal, Szajáni Bélával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Comparative Studies on Soluble and Immobilized Pig Kidney Aminoacylase. Ivony Katalinnal, Szajáni Bélával. (Journal of Applied Biochemistry, 1980)
Immobilizált kolineszteráz előállítása. Kovács Kamillával, Szajáni Bélával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982)
Bevezetés a biokémiába. Egy. jegyz. (A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem jegyzetei. Bp., 1990)
A biokémia alapjai. Egy. és főisk. tankönyv. Sajgó Mihállyal. (Bp., 1993; 2. kiad. 1998; 3. jav. és bőv. kiad. 2003)
Applied Biocatalysis. Szerk. (Harwood, 1994)
The Rapidly Growing Field of Applied Catalysis Biocatalysis. Proceedings of the 8th European Congress on Biotechnology. Szerk. (Amsterdam–Bp., 1998)
A szimultán termékkinyerés jelentősége és megvalósítási lehetőségei fermentációs folyamatokban. Többekkel. (Acta Biologica Debrecina, 2000)
Szilárd fázisú biokatalizátorok. Előállításuk, tulajdonságaik és gyakorlati alkalmazásuk. Biotechnológia, alkalmazott biokatalízis. Monográfia. Sisak Csabával, Szajáni Bélával. (Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Kiss István: B. L.–Kremmer Tibor: Gélkromatográfia. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1975)
Pongor Sándor: B. L.–Kremmer Tibor: Gel Chromatography. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
