Horler Miklós
építész, művészettörténész
Született: 1923. december 6. Budapest
Meghalt: 2010. június 28. Budapest
Temetés: 2010. július 19. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Horler Ferenc, Molnár Lenke. F: 1960-tól Tabajdi Márta.
Iskola
A bp.-i IX. kerületi Fáy András Gimnáziumban éretts. (1942), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészmérnöki Karán végzett (1947), a BME-n doktorált (1982); a művészettörténeti (építészettörténet) tudományok kandidátusa (1981), doktora (1991). Az MLEE esztétika szakon végzett (1969).
Életút
A Budapest VI. kerületi (= Terézváros) Elöljáróság Mérnöki Hivatala körzeti előadója (1947–1949), a Fővárosi Tervező Intézet (FÖTI) Műemléki Csoport Vári Építési Kirendeltsége alapító építésze (1949–1950), a Budapesti Városrendezési Intézet (BVI), ill. a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (BUVÁTI) Városrendezési Osztály Városesztétikai Szakosztálya tervező építésze (1950–1956). A Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Osztály Fővárosi Műemlék Felügyelőség szervezője és csoportvezető főmérnöke (1956–1960), az Országos Műemlék Felügyelőség (OMF) mb. főmérnöke (1960–1961), a Tervezési Osztály vezetője (1961–1977), az OMF tud. tanácsadója (1977–1983), tud. titkára (1983–1989), tud. igazgatója (1989–1992), az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese (1992–1994). A Középülettervező Iroda külső munkatársa (1951–1952), az ÉKME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti Tanszékének tanársegéde (1953–1955), a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézete (1974–1990), a BME c. egy. tanára (1990-től). A belga Louvaini Katolikus Egyetem Műemlékvédelmi Intézete (1976–1998) és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora (1998-tól).
Emlékezet
Műemlékek rendezésével, helyreállításával, műemléki topográfiai kutatásokkal, a műemlékvédelem elméleti és módszertani kérdéseivel, a 19. sz., ill. a későközépkor és a magyar reneszánsz építészetének történetével foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén részt vett a Várnegyed II. vh. utáni romtalanítási, állagmegóvási és helyreállítási munkáiban, majd Pogány Frigyes irányítása mellett bekapcsolódott a főváros műemlékkataszterének elkészítésébe, ill. műemléki vonatkozású városrendezési és építészeti terveket is készített, valamint rendszeres műemléki szakértői tevékenységet is folytatott. Jelentős szerepet játszott a Fővárosi Műemlék Felügyelőség megszervezésében, kezdeményezésére jött létre a Fővárosi Tanácson belül a Házkezelési Igazgatóság Műemlék Osztálya, az OMF-ben elsősorban a műemlék-helyreállítás korszerű elveinek kidolgozására, a tervezés és a dokumentálás egységes módszereinek kialakítására és megvalósítására, valamint a Velencei Charta elveinek a magyar műemlékvédelemben való érvényesítésére törekedett. Nevéhez fűződik Magyarország építészeti kőtöredékeinek számbavétele és védelmének kidolgozása. A nagykereki Bocskay vár és a simontornyai vár helyreállítási munkáinak tervezője és irányítója, ill. Budapesten részt vett a Várnegyed, a Víziváros, a Tabán és a Belváros részletes városrendezési terveinek elkészítésében.
Elismertség
Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága (1957-től), Művészettörténeti Bizottsága (1990–1993), a Doktori Tanács Művészettörténeti és Régészeti Szakbizottsága tagja (1998–2000). A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Műemléki Bizottsága vezetője (1981-től), vezetőségi tagja (1982–1990), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja (1992-től), tb. tagja (1993-tól). Az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága alapító tagja (1964–1994), tb. tagja (1994-től), nemzetközi tb. tagja (1996-tól). A Műemléki Főépítészek Társasága (= Compagnie des Architectes en Chef des Monuments Historiques, l.: 1977-től). A Belga Királyi Akadémia tagja (külföldi: 1983-tól). A Fővárosi Közgyűlés tagja (MDF, 1990–1994).
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1955 és 1958), Ybl Miklós-díj (1972), Magyar Műemlékvédelemért Emlékplakett (1981), Francia Művészetek és Tudományok Lovagja (= Chevalier de l’Ordre des Artes et des Lettres, 1983), Ipolyi Arnold-emlékérem (1983), Reitter Ferenc-díj (1988), Széchenyi-díj (1993), Rados Jenő-emlékérem (1995), Möller István-emlékérem (1999).
Szerkesztés
A Magyar Építőművészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja (1983–1996).
Főbb művei
F. m.: Békéscsaba városképi és műemléki vizsgálata. (Bp., 1951)
Szentendre városképi és műemléki vizsgálata. (Bp., 1951)
A műemlékek nyilvántartása. Pogány Frigyessel. (Bp., 1953)
Műemlék-helyreállítások a városképjavítás szolgálatában. Komárik Dénessel. (Művészettörténeti Értesítő, 1953)
Műemléki és városképi jelentőségű házak tatarozása. (Az Építészeti Tanács kiadványa. Bp., 1954)
Magyarország Műemléki Topográfiája. IV. köt. Budapest Műemlékei. I. köt. Szerk. Pogány Frigyessel. (Bp., 1955)
Buda építészete. 3 táblával, 1 térképpel. (Budapest műemlékei. I. köt. Bp., 1955 és külön: Bp., 1955)
A műemléki topográfiák módszeréről. Pogány Frigyessel. (Művészettörténeti Értesítő, 1956)
Műemlék-helyreállítások Budapesten, a lakóház-tatarozások során. (Műemlékvédelem, 1957)
A budapesti műemlékvédelem kérdései. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958)
Budapesti műemlékvédelem. (Magyar Építőművészet, 1959)
A műemlékvédelem helye a főváros építési igazgatásában. (Építésügyi Szemle, 1959)
A főváros műemlékvédelme. Komárik Dénessel. (Magyar Műemlékvédelem. 1949–1959. Bp., 1960)
Új épületek műemléki környezetben. (Műemlékvédelem, 1960)
Szentendre. Kuthy Sándorral, Sallay Marianne-nal. (Városképek – műemlékek. Bp., 1960)
Magyarország Műemléki Topográfiája. VI. köt. Budapest Műemlékei. II. köt. Szerk. Pogány Frigyessel. (Bp., 1962)
A műemlékvédelem elméleti kérdéseiről. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1964)
Romok műemlékvédelmének módszerei. (Műemlékvédelem, 1964)
A váraszói románkori templomrom helyreállítása. – A sümegi vár helyreállítása. – Mátraverebély, r. k. templom helyreállítása. (Magyar Építőművészet, 1965)
Soproni lakóházak helyreállítása. 1–2. – Felsőörs, prépostsági templom helyreállítása. – A kőszegi vár helyreállítása. – Budapest, Tárnok utca 7. Lakóház. (Magyar Építőművészet, 1966)
Az Országos Műemlék Felügyelőség építészeti helyreállításai. 1961–1962. (Magyar Műemlékvédelem. 1961–1962. Évkönyv. Bp., 1967)
A műemlék-helyreállítás irányelvei. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1967)
Héviz-Egregy, Árpád-kori templom helyreállítása. – Egy háztömb a budai Várban. – A visegrádi Salamon torony helyreállítása. – A nemesvámosi csárda helyreállítása. (Magyar Építőművészet, 1967)
A Velencei Charta és a magyar műemlékvédelem időszerű elvi kérdései. (Az ICOMOS magyar tagozatának kiadványai. 1. Bp., 1967)
Nagybörzsöny, középkori templomok helyreállításai. – Turistaszálló a várgesztesi várban. (Magyar Építőművészet, 1968)
Principes de la conservation et de la restauration des monuments historique. (Acta Technica, 1968)
Az Országos Műemlék Felügyelőség építészeti helyreállításai. 1963–1966. (Magyar Műemlékvédelem. 1963–1966. Bp., 1969)
A szigligeti Lengyel kúria helyreállítása. – Gótikus plébániatemplom helyreállítása, Nógrádsáp. (Magyar Építőművészet, 1969)
Az Országos Műemlék Felügyelőség építészeti helyreállításai. 1967–1968. – A magyar műemlékvédelem bibliográfiája 1945–1965. Összeáll. (Magyar műemlékvédelem 1967–1968. Bp., 1970)
A Velencei Charta alkalmazása a magyar műemlék-helyreállítási gyakorlatban. (Magyar műemlékvédelem. 1969–1970. Bp., 1972)
Műemlékvédelem és mai építészet. (Magyar Építőművészet, 1972)
A modern építészet beilleszkedése történelmi környezetbe. (Művészet, 1972)
A szabadtéri néprajzi múzeumok és a műemlékvédelem. (Magyar Építőművészet, 1974 és Látóhatár, 1974)
Árpád-kori körtemplom helyreállítása, Hidegség. – A simontornyai vár helyreállítása. (Magyar Építőművészet, 1975)
A történelmiség szerepe és megőrzése az emberi környezetben. (Városépítés, 1976)
Magyarország építészeti kőtöredékeinek helyzetfelmérése. (Építés- Építészettudomány, 1976)
Módszertani adalékok a magyar későközépkori építészet kutatásához. (Építés- Építészettudomány, 1979)
A simontornyai vár. Kand. értek. (Bp., 1980)
Műemlékvédelmünk elvei és módszerei. – Viollet-le-Duc egy centenárium távlatából. (Építés- Építészettudomány, 1981)
Ioannes Fiorentinus Forgách síremléke. (Építés- Építészettudomány, 1983)
Simontornya, Vár. H. Tabajdi Mártával. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 138. Bp., 1983; 2. kiad. 1987; 3. jav. kiad. 1998; 5. kiad. 2006)
A műemlékvédelem Magyarországon. Többekkel. (Bp., 1983)
A templomi környezet megújulása és a műemlékvédelem. (Vigilia, 1984)
Két évtizeddel a Velencei Charta után. (Műemlékvédelem, 1984)
A műemlékvédelmi gondolat kialakulása Európában. A BME Mérnöktovábbképző Intézete jegyzete. (Bp., 1984)
A Velencei Charta húsz éve. (Építés- Építészettudomány, 1985)
Architectural Heritage and European Culture. (The New Hungarian Quaterly, 1985)
A buda-nyéki királyi villa. (Ars Hungarica, 1986)
A történelmi környezet jövője és a posztmodern építészet. (Magyar Építőművészet, 1986)
A simontornyai vár. H. Tabajdi Mártával. (Múzeumi füzetek. Szekszárd, 1987)
A Velencei Charta és a magyar műemlékvédelem. (Műhely, 1987)
A Bakócz-kápolna az Esztergomi Főszékesegyházban. (Bp., 1987; németül és angolul: 1990)
Építészet és örökség negyedszázaddal ezelőtt. (Magyar Építőművészet, 1988)
A hagyománytisztelet erkölcse és értelme. (Építés- Építészettudomány, 1989)
Magyarország építészeti töredékeinek helyzetképe. Doktori értek. (Bp., 1989; megjelent: Lapidarium Hungaricum. Szerk. Bp., 1988)
A johanniták és a korai magyar vártípus. (Castrum Bene, 1989)
Gondolatok a Velencei Charta 25 éves évfordulóján. (Műemlékvédelem, 1990)
Az utóbbi 25 év műemléki elvei. (Építés- Építészettudomány, 1991)
A Bakócz-kápolna megmentése – egyház és műemlékvédelem a 18–19. sz. fordulóján. (Műemlékvédelmi Szemle, 1993)
A Velencei Charta 30 év után. (Építés- Építészettudomány, 1995)
Henszlmann Imre és a műemlékvédelem. (Művészettörténeti Értesítő, 1997)
Esztergom, Bakócz-kápolna. H. Tabajdi Mártával. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 635. Bp., 2000; 2. kiad. 2001)
Újabb adalékok a buda-nyéki királyi villa épületeinek történetéhez. (Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Szerk. Vadas Ferenc. Bp., 2004).
Irodalom
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
H. M. hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Művei bibliográfiájával. Szerk. Lővei Pál, a bibliográfiát összeáll. Bardoly István. (Művészettörténet – műemlékvédelem 4. Bp., 1993)
Hajdú Éva: Magánkézbe adható-e a műemlékvédelem? Interjú H. M.-sal. (Magyar Nemzet, 1993. 88.)
Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik. 1953–1994. Főszerk. Schéry Gábor. (Bp., 1995)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Lővei Pál: H. M. (Műemlékvédelem, 2010)
H. M.-ra emlékezünk. (Örökség, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
