Májay Péter
földmérő mérnök
Született: 1894. november 26. Apáca, Brassó vármegye
Meghalt: 1970. május 7. Budapest
Temetés: 1970. május 11. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Erdélyi evangélikus családból származott, családja az összeomlás után, 1921-ben repatriált. Sz: Májay Péter (†1923) vasutas állomásfőnök, MÁV-tiszt, Májay Róza (†1928). Heten voltak testvérek. F: Özvegy. Fia: Májay Péter (1933–2007) földmérőmérnök, Májay Zsuzsanna orvos. Első felesége halála (†1947) után újranősült. 2. F: Chloupek Margit (1911–1989), a bp.-i II. kerületi Sütőipari Vállalat könyvelője.
Iskola
Elemi és középiskoláit Marosvásárhelyen végezte, uo. éretts. (1913). A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1922); közben az I. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített, mint tartalékos főhadnagy szerelt le (1918), tanulmányai befejezése után részletes felmérési (1928) és ún. háromszögelő szakvizsgát is tett (1929). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) doktori okl. szerzett (1940), a műszaki tudományok kandidátusa (1956).
Életút
Budapest székesfőváros III. Ügyosztályának ideiglenes havidíjas mérnöke (1922–1924), az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Háromszögelő Hivatala segédmérnöke (1924–1929), csoportvezető főmérnöke (1929–1939). A Győri Földmérési Felügyelőség főnöke (1939–1947), a Pénzügyminisztérium Állami Földmérési Ügyosztályának, majd az Országos Földméréstani Intézet, ill. az Állami Földmérési és Térképészeti Intézet Felsőgeodéziai Osztályának tud. főmunkatársa, csoportvezető főmérnöke (1947–1957). A Honvéd Térképészeti Intézet topográfusképző tanfolyamán (1950–1954) és a BME Hadmérnöki Kar térképész tagozatán az országos felmérés és a geodéziai számítások számológéppel c. tárgyak mb. előadó tanára (1950–1954).
Fildmérőmérnökként országos felsőrendű és alsórendű, ill. elsőrendű szintezési munkákkal foglalkozott, részt vett a magyarországi első- és másodrendű háromszögelési hálózat kifejlesztésének helyszíni mérési és számítási munkáiban, majd a fővárosi háromszögelési hálózat számítási munkáinak irányítója. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a magyar–szovjet, a magyar–román és a magyar–csehszlovák országhatárok kialakításának geodéziai munkálataiban (1948–1951). Nevéhez fűződik az országhatárokra vonatkozó műszaki utasítástervezetek elkészítése, amely tervezetek alapján nemzetközi tárgyalásokon jelölték ki a végleges országhatárokat. A magyarországi geodéziai statisztikai módszertani kutatások egyik elindítója. Kutatási területe: ikerpontok, ill. egymáshoz közelfekvő és összetartozó háromszögelési pontok kiegyenlítése, a szintezés orthométeres és dinamikai korrekcióinak számítása. Új módszert dolgozott ki a követőpont kiegyenlítésére és ennek hálózati középhibáira való levezetésére.
Budapesten (II. kerület Mártírok útja 15–17.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Emlékezet
Az MTA Geodéziai és Geofizikai Főbizottság Geodéziai Albizottságának tagja. A Magyar Mérnök és Építész Egylet (MMÉE) tagja (1925–1939).
Főbb művei
F. m.: Koordináta-kiegyenlítés hosszmérés bevonásával. (Bp., 1935)
Az országos elsőrendű szintezésünk orthométeres és dinamikai javításainak számítása. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1940)
Győr sokszögelése. (Geodézia és Kartográfia, 1950)
Ikerpontok kiegyenlítése. (Bp., 1951)
Háromszögelési pontok grafikus kiegyenlítése. (Geodézia és Kartográfia, 1952)
Geodéziai jegyzet az egyéves földmérőtechnikusi tanfolyam részére. (Bp., 1952)
Országos felmérés. Egy. jegyz. (BME Hadmérnöki Kara jegyzetei. Bp., 1953)
Sokszögelések megbízhatóságának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1956).
Irodalom
Irod.: Hazay István: M. P. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
