Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Hoór Károly, 1913-tól horóczi

    orvos, szemész

    Hoor Karl


    Született: 1858. július 6. Pest
    Meghalt: 1927. december 15. Budapest
    Temetés: 1927. december 17. Budapest
    Temetési hely: Kerepesi út

    Család

    Sz: Hoor Vencel orvos, cs. és kir. vezértörzsorvos, a katonaorvosi tisztikar főnöke. F: Totály Eugénia. Testvére: Hoór Lajos. Fia: Hoór Károly és Hoór Ete orvosok; leánya: Ruttkay Gáborné Hoór Hajna.

    Iskola

    Középiskoláit Pesten, Sopronban és Marburgban végezte, Marburgban éretts. A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1884), a szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességeinek tárgykörében magántanári képesítést (1890); közben Bécsben szemész szakképesítést szerzett (1886).

    Életút

    A bécsi helyőrségi kórház katonaorvosa (1884–1887), a budapesti helyőrségi kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1887–1894). A budapesti tudományegyetem Szemészeti Klinika magántanára (1890–1894), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a szemészet ny. r. tanára (1894–1908). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Szemészeti Klinika alapító igazgatója (1908–1927) és az Orvostudományi Kar dékánja (1915–1916). Egyiptomban a trachomát tanulmányozta (1901–1902).



    A szemészet minden ágával, elsősorban a szem fénytörésével, a szembetegségek diagnosztikai kérdéseivel és vizsgálati módszereivel foglalkozott, különösen a trachoma patológiájának, ill. hagyományos és radikális gyógyításának vizsgálata terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Kolozsvári tanársága idején a magyar kormány Egyiptomba küldte, hogy a helyszínen tanulmányozza az ott működő német, svájci és olasz szemészeti intézeteket (1901–1902-ben). Új szemvizsgálati módszereket dolgozott ki. Igen jelentős irodalmi munkásságából is kiemelkedtek monográfiái, amelyek a magyar szemészet klasszikus kötetei (A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei, 1892; Szemészeti műtéttan, 1892; A szemészet kézikönyve, Grósz Emillel, 1909–1911). Irányítása alatt az új budapesti Szigony utcai klinika Európa egyik, legkorszerűbb szemészeti intézménye lett. Egyik szemére nem látott, nem volt meg a szemészeti műtétek végrehajtásához szükséges ún. binokuláris látása, ezért a klinikán a műtétek többségét tanársegédei végezték (mégis ő írta az első magyar nyelvű szemészeti műtéti tankönyvet)! Élete utolsó éveiben elsősorban általános egészségpolitikai és társadalom-orvostani kérdéseket vizsgált. Rokonszenvezett a jobboldali eszmékkel, egyik támogatója, utóbb szigorú őre volt a numerus clausus végrehajtásának (először a női orvosok létszámát korlátozó, majd faji alapokra kiterjesztve: 1919. aug. 26-ától).



    A Főrendiház tagja.

    Emlékezet

    A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) alapító választmányi tagja (1920-től).

    Főbb művei

    F. m.: Ein Fall von Aderhautruptur. (Wiener medizinische Wochenschrift, 1886)
    Prüfung auf Farbenblindheit bei der k. u. k. Armee und Kriegsmarine. (Wiener medizinische Wochenschrift. Militärarzt, 1887)
    Zur Behandlung der acuten Ophthalmoblennorrhöe. – Objective Methoden zur Refractionsbestimmung der Augen. – Traumatische Netzhautabhebung mit Drucksteigerung. (Wiener medizinische Wochenschrift. Militärarzt, 1888)
    Neue stereoscopische Tafeln zur Constatirung simulirter Amblyopien. (Wiener medizinische Wochenschrift. Militärarzt, 1889)
    Trichiasis műtétek. – Adatok a keratitis dentritica casuistikájához és gyógykezeléséhez. (Orvosi Hetilap, 1889. 2.)
    Adatok a keratitis dentritica casuistikájához és gyógykezeléséhez. (Szemészet, 1889)
    Jelentés az 1890. deczemberi, a krisztinavárosi elemi iskolákat látogató gyermekeknél végzett szemvizsgálat eredményéről. (Bp., 1891)
    Zur Frage der Schulkurzsichtigkeit. – Zur Aetiologie des acquirirten Nystagmus. (Wiener medizinische Wochenschrift. 1891)
    Az amblyopiáknak és amaurosisoknak strychninnel való kezelése. – Keratitis marginalis. (Gyógyászat, 1891)
    A skiaskopia – árnyékpróba. (Bp., 1891)
    A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei. A fénytörés és alkalmazkodás meghatározása. Monográfia. 37 ábrával. (Bp., 1892)
    A szemvizsgálás módjai. Monográfia. 33 ábrával. (Bp., 1892)
    A heveny ophthalmoblennorrhoea rationalis kezelése. (Gyógyászat, 1892)
    Szemészeti műtéttan. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1892; 2. kiad. 1913)
    Keriatitis punctata superficialis. (Wiener medizinische Wochenschrift, 1893)
    Adatok a pterygium keletkezési módjához, szöveti szerkezetéhez és alaktanához. (Szemészet, 1893)
    Prophylaxe und Beseitigung des Trachoms in der K. u. K. Armee. Monográfia. (Wien, 1893)
    Megjegyzések a látótér megvizsgálásához. – Glaukoma és amotis retinae. (Szemészet, 1893)
    Erfahrungen über das Trachom und dessen Behandlung. (Wiener medizinische Wochenschrift, 1893)
    Zur Frage der Aethiologie des Trachoms und der chronischen Bindehautblennorrhoe. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1895)
    Kísérletek a szemészeti gyakorlatba bevezetett és használatra ajánlott néhány anaesthesiás szerrel. (Magyar Orvosi Archivum, 1895)
    Weitere Beiträge zur sogen. Arbeit- oder Schulmyopie. (Wiener medizinische Wochenschrift, 1895)
    A chronikus ophthalmoblennorrhoeának viszonya a trachomához. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Értesítője, 1895)
    Készülék a színérzés – színvakság – gyakorlati meghatározására. – A jequiritollal és a jequiritol-szérummal szerzett tapasztalatok szaruhártyai homályok, főleg a pannus trachomatosus és a trachoma orvoslásánál. – A glaukoma orvoslási módjairól. (Szemészeti Lapok, 1902)
    A katonai hatóságok teendői és kötelességei a trachoma elleni védekezésben. – Még egyszer a katonai hatóságok teendőiről és kötelességeiről a trachoma elleni védekezésben. (Szemészet, 1903)
    Lagophthalmus trichiasis-műtét után. (Orvosi Hetilap, 1903. 44.)
    Prophylaxe und Beseititung des Trachoms. (Wien, 1903)
    Szemorvosi tapasztalatok Egyiptomból. – Az Egyiptomban előforduló kötőhártya-betegségekről. (Szemészeti Lapok, 1903)
    Az elülső szemcsarnok mélysége mérésének értéke és a Zehender-féle eszköz a mélység meghatározására. (Szemészeti Lapok, 1904)
    A trachoma a dalmát szigeteken és partvidéken és egyéb ott szerzett szemészeti tapasztalataink. (Szemészeti Lapok, 1905)
    Über das Wesen und den Ursprung einiger Hornhauterkrankungen. Eine klinische Studie. (Stuttgart, 1906)
    Die Trachomprophylaxe im IV. Korps in den Jahren 1888–1894. (Wiener medizinische Wochenschrift. Militärarzt, 1906)
    Die Zahl der Trachomkranken und die Erfolge der Trachomprophylaxe in Ungarn. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1906)
    A Parinaud-féle conjunctivitis. (Szemészeti Lapok, 1906 és Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedszázados tanári működésének emlékére. Bp., 1906; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1906)
    A keratitis parenchymatosa. (Szemészet, 1908)
    A szemészet kézikönyve. I–III. köt. Szerk. Grósz Emillel. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 102, 104, 106. Bp., 1909–1911)
    A szemorvoslás eszközei. Monográfia. (Bp., 1910)
    A conjunctivitis lymphatica. (Orvosképzés, 1911)
    A szaruhártya bántalmairól. 1–5. (Gyógyászat, 1911)
    A lencse és felfüggesztő szállagának sérülései. (Orvosképzés, 1912)
    A szemészet tankönyve. (Bp., 1913)
    A szemhéjak, a szemgödör, a szemizmok és a könnyszervek sérülései, prognosisuk és orvoslásuk. (Orvosképzés, 1913)
    Az üvegtest, az ér- és ideghártya és a látóideg sérülései, prognosisuk és orvoslásuk. (Orvosképzés, 1914)
    Szemdiagnostikai tévedések és szemdiagnosisok. (Klinikai Füzetek, 1914)
    A trachoma a katonai szolgálatképesség szempontjából. (Szemészet, 1916)
    A sclera és a sugártest sérülései, prognosisuk és orvoslásuk. (Orvosképzés, 1917)
    Az acut ophthalmia gonorrhoica és a trachoma aetiológiájának kérdése a bacteriológiai vizsgálatok szempontjából. (Gyógyászat, 1918)
    Hadegészségügyi – és ezzel összefüggő egyéb intézkedések a háború alatt, előtte és után. (Budapesti Orvosi Ujság, 1919)
    A szürkehályogról. (Orvosképzés, 1919)
    A hypermetropiás szem látásélessége, látászavarai és a hypermetropiás szemet fenyegető bajok. (Orvosi Hetilap, 1920. 2.)
    A numerus clausus a szegedi és a pécsi egyetemeken. (Bp., 1923).

    Irodalom

    Irod.: Grósz Emil: H. K. (Orvosi Hetilap, 1927. 51.)
    Lévy Lajos: H. K. (Gyógyászat, 1928)
    Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
    A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
    Győry Tibor: Az Orvostudományi Kar története. (Bp., 1936)
    Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
    Bíró Imre: Egy klinika nem halhat meg. (Bp., 1964)
    Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
    Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. I–II. köt. (Piliscsaba, 1997)
    Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. (Bp., 2001)
    Szállási Árpád: Hoor Károly szemészprofesszor kettős évfordulója. (Orvosi Hetilap, 2008. 40.)
    Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva. A numerus clausus Magyarországon. 1920–1945. (Bp., 2012)

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu