Kettesy Aladár
orvos, szemész
1939-ig Kreiker Aladár
Született: 1893. október 10. Szeged
Meghalt: 1983. január 30. Debrecen
Temetés: 1983. február 7. Debrecen
Temetési hely: Nagyerdei Temető
Család
Sz: Kreiker Gusztáv mérnök, Holmbacher Mária. F: 1. Csizsinszky Edit (†1945). Özvegy. Fia: Kettesy Tibor (1923–1948) és Kettesy Gusztáv (1929–2003) úszó. 2. Exterde Alma (†1970). Özvegy. Fia: Kettesy László mezőgazdasági mérnök. Unokája: Kettesy Beatrix orvos, szemész. 3. 1976-tól Németi Margit.
Iskola
Szegeden éretts. (1911), a budapesti tudományegyetemen tanult (1911–1918); közben az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), a szemészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az orvostudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján Imre József gyakornoka (1918–1919), a budapesti Állami Szemkórházban Blaskovics László másodorvosa (1919–1921). A debreceni Tisza István Tudományegyetem, ill. a DOTE Szemészeti Klinika tanársegéde (1921–1926) és magántanára (1923–1926), a szemészet ny. rk. (1926–1929), ny. r. tanára (1929. dec. 7.–1951), egy. tanára (1951–1969), tud. tanácsadója (1969-től), egyúttal a Szemészeti Klinika igazgatója (1926–1951), ill. a Szemészeti Tanszék vezetője (1951–1969). Az Orvostudományi Kar dékánja (1938–1939) és az Egyetem rektora (1948–1949).
A szemészet valamennyi területén maradandót alkotott, de elsősorban a szemészeti műtéttan, az élettani optika, a színlátás és a szemészeti patohisztológia terén ért el nemzetközileg is alapvetően új, kimagasló eredményeket. Számos szemészeti műtéttani eljárás (pl. intermarginális plasztika, tarszoplasztika, csarnok-helyreállítás, szoláris koaguláció stb.) bevezetője, jelentős eredményeket ért el továbbá a kancsalság műtéti megoldásai terén.
Az első magyar nyelvű szemészeti optikai könyv (A szem fénytörése, 1922) szerzője. Könyvében megállapította, hogy a szem felnőtt korra kialakuló, végleges fénytörése attól függ, hogy a szem, örökletes tényezők által meghatározott, növekedése mely életkorban zárul le, a szem fénytörése mikor stabilizálódik? Három csoportot különböztetett meg: a.) az elsőben korán, a harmadik életév végéig befejeződik a szem fejlődése, ezek a szemek hipermetropiások lesznek. b.) a második csoportban a tízedik életévig következik be a stabilizáció, belőlük lesznek az emetropiások. c.) a harmadik csoportban a huszadik évig is eltarthat a növekedési folyamat, így alakul ki a myopiások szemén a rövidlátás.
Nevéhez fűződik továbbá, a később róla elnevezett Kettesy-féle látásélesség-vizsgáló tábla (= visustábla) kidolgozása (Magyarországon ezt a látástáblát szabványosították, s a mai napig is használják a szemészeti rendelőkben!) A Kettesy-féle táblán a számok nem mértani, hanem számtani haladvány szerint növekednek. A vele meghatározott visusértékek tizedes törtben fejezhetők ki. Máig ez az egyetlen, decimális visusértékeket adó látástábla. Az egy sorba került számok izogónikusak, azaz azonos látószög alatt láthatók, de nem izognosztikusak. A szögletes számokat könnyebb felismerni, mint a kerek számokat, ezért minden kétjegyű szám egy kerek és egy szögletes számjegyből áll. A használatot tovább könnyíti, hogy a középső oszlopban lévő számok számjegyeinek összege a visusértéket adja meg tizedekben. Kimutatta a tárgylátás alapját képező felismerési folyamat három fázisát (elemi észlelés, relatív felismerés, abszolút felismerés). A lézerek első szemészeti felhasználása előtt sikeresen alkalmazta a fotokoagulációt a retina szakadásainak elzárására.
Emlékezet
Tevékenysége Debrecenhez kötődik, negyven éven át vezette a debreceni szemklinikát. Debrecenben hunyt el, a Nagyerdei Köztemetőben, díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).
Munkássága tiszteletére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centruma Szemészeti Klinikáján Kettesy Aladár-emlékülést rendezett, amelynek keretében szobrát is felavatták (Győrfi Sándor alkotása, 2009. jan. 23-án). Róla nevezték el a debreceni Kettesy Aladár Általános Iskolát (1989-ben).
Elismertség
A Magyar Szemorvosok Társaság elnöke (1954–1956 és 1969–1972).
A német Leopoldina Akadémia tagja (r.: 1966).
Elismerés
Pro Universitate Díj (DOTE), Braille-emlékérem (1962).
Szerkesztés
Vadászati cikkei a Nimród c. lapban jelentek meg.
Főbb művei
F. m.: Mikroskópi elváltozások a trachomás szem bulbaris kötőhártyájában és a pannus keletkezésmódja. (Orvosi Hetilap, 1921. 31.; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1921)
Az alaklátásban szereplő lelki komponensről. – Operált és gyógyult encephalokele nasoorbitalis. (Szemészet, 1922)
A szem fénytörése, különös tekintettel a szemtükrözésre és a szemüvegrendelésre. Gyakorlati útmutató orvostanhallgatók, iskola-, vasúti-, katonaorvosok, valamint szemorvosi pályára készülők számára. Az előszót Blaskovics László írta. (Debrecen, 1922)
Az élő szem szövettanának a réses lámpa feltalálásával kapcsolatos haladásáról. (Orvosképzés, 1923)
A szaru ereződésének réses lámpával megfigyelt fejlődéséről. (Magyar Orvosi Archivum, 1923)
Festési kísérletek az élő szemen. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Orvos-természettudományi Osztályának Munkáiból. Debrecen, 1923)
A biastigmiáról. (Szemészet, 1924)
Felnőttkorban visszafejlődő membrana pupillaris perseverans. (Orvosi Hetilap, 1924. 3.)
Az ideghártya érreflexének keletkezési módjáról. (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
Endogen pillaváz-tuberculosis. (Orvosi Hetilap, 1924. 19.)
Az Aubert-féle jelenségről kísérleti vizsgálatok alapján. (Szemészet, 1925)
Szemtükrözés vörösmentes fényben. (Orvosképzés, 1926)
Az optikai felismerésben szereplő lelki folyamatokról és azok gyakorlati jelentőségéről. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Orvos-természettudományi Osztályának Munkáiból. Debrecen, 1926)
A genuin irisatrophia. (Orvosi Hetilap, 1926. 9.; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1928)
Újabb megfigyelések a szarui ereződés keletkezési módjáról és a hajszálerek vérkeringéséről. (Orvosi Hetilap, 1926. 51.)
Ékalakú intermarginális nyálkahártya-átültetés triciasis ellen. (Szemészet, 1928; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1928)
A szemüveg decentrálásának gyakorlati lehetősége és annak mérve. – A szemhéj rákjáról szövettani vizsgálatok alapján. (Orvosi Hetilap, 1928. 8.)
Néhány új, a xerosisnál eddig ismeretlen szövettani elváltozás. (Orvosi Hetilap, 1928. 48.)
A közellátóság – myopia – keletkezési módjáról, egy, a debreceni orvosegyesületben tartott előadás nyomán. (Népegészségügy, 1928)
Az ép szemfenék reflexiójáról. (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
Die Rolle der intercellulären Verbindungen in der Krebsentstehung. (Virchow’s Archive für patologische Anatomie und Physiologie, 1929)
Mit nevezünk trachomának? A berettyóújfalusi közkórházban, 1929. nov. 23-án tartott továbbképző előadás. (Orvosi Hetilap, 1930. 1.)
Mit nevezünk trachomának? Az utolsó 20 év irodalmi adatai alapján összeáll. (Debrecen, 1930)
Denig-féle plasztika után támadt cornealis hámdaganat esete. (Orvosi Hetilap, 1930. 14.)
Kettős íves karéllyal fedett bőrhiány. (Orvosi Hetilap, 1931. 11.)
A látóélesség néhány problémájáról. (Orvosi Hetilap, 1931. 50.)
A tokos hályogműtét legújabb alakjáról, 100 eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1932. 45.)
A vitaminok szerepéről a szemészetben. Az 1935. évi Magyar Orvosi Nagyhéten tartott referátum nyomán. (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1936)
Hogyan keletkezik a rövidlátás? A szemorvos dilemmája. (Búvár, 1936)
Blaskovics László életrajza. – A rövidlátás néhány problémájáról és a progresszív görbülési myopiáról. 2 ábrával, 3 táblázattal. (Szemészet, 1938)
Ein vereinfachte Tarsoplastik gegen Narbentropium. (Ophthalmologica, 1939)
A stabilisatio mint a Steiger-tan kiegészítése. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Orvos-természettudományi Osztályának Munkáiból. Debrecen, 1940)
A színtévesztés quantitativ vizsgálata pigment-színekkel. 1–2.(A debreceni Tisza István Tudományos Társaság II. Orvos-természettudományi Osztályának Munkáiból. Debrecen, 1941)
Bőrátültetés. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1942)
Eingriffe am Auge. Eine Anleitung zur operativen Tätigkeit des Augenarztes. Monográfia. Blaskovics Lászlóval. (1–2. kiad. Stuttgart, 1945; 3. kiad. 1970)
Cirurgia de los Ojos. (Barcelona–Buenos Aires, 1947)
Szocializmus dióhéjban. Amit minden szocialistának tudni kell. (Debrecen, 1947)
Technical Improvements in the Diathermy Operation for Detachment of the Retina. – Restoration of the Chamber after Intra-Capsular Extraction. (British Journal of Ophthalmology, 1947)
On Results Obtained by Total Conjunctival Hooding of the Cornea for Serpiginous Ulcer. – On Genesis and Operation of Senile Entropion. – On Genesis and Operation of the Cicatrical Entropion of the Upper Lid. – Entropion in Infancy Caused by Folding of the Tarsus. (British Journal of Ophthalmology, 1948)
The Stabilization of the Refraction and Its Role in the Formation of Ametropia. – Pigment-Anomaloscopy: A New Procedure for Testing the Colour-Sense. (British Journal of Ophthalmology, 1949)
A szem fénytörésének kialakulásáról. K. A. rektori székfoglaló előadása. (Szemészet, 1949)
Pigment-Anomaloscopy. A New Procedure for Testing the Colour-Sense. (British Journal of Ophthalmology, 1949)
A színtévesztésről. (Orvosi Hetilap, 1950. 40.)
Szemészet. Egy. tankönyv. Imre Józseffel és Scholtz Kornéllal. (Bp., 1950; 2. jav. kiad. 1953)
A pigment és a spektrális anomalis quotiens viszonyáról. (Szemészet, 1951)
A színtévesztő orvosról. (Orvosi Hetilap, 1951. 29.)
A tárgylátás. – A színlátás. (Szemészet, 1953)
Blaskovics László a mai irodalom tükrében. (Szemészet, 1955)
Szaruhártya-átültetéseinkről. (Orvosi Hetilap, 1955. 40.)
Közvetlen napfénnyel – solaris coagulatióval – gyógyított ideghártya-leválás. (Orvosi Hetilap, 1956. 15.)
Az összetérő kísérő kancsalság keletkezési módjáról és gyógyításáról. (Orvosi Hetilap, 1959. 20.)
Bifokális pápaszem összetérő kísérő kancsalság ellen. (Orvosi Hetilap, 1962. 25.)
Szemészet. Egy. tankönyv. Boros Bélával, Kukán Ferenccel. (Bp., 1962; 2. kiad. 1967)
Az optikai felismerés postretinális komponenséről. (Orvosi Hetilap, 1963. 39.)
A gyakorló orvos korszerű szemészeti feladatairól. (Orvosi Hetilap, 1963. 43.)
Az érzékszervi érzékelés Helmholtz-féle három törvényszerűsége. (Szemészet, 1964)
A kancsal gyermekről szülőknek és pedagógusoknak. (Természettudományi Közlöny, 1964)
Üvegtestveszteség. (Orvosi Hetilap, 1965. 27.)
Blaskovics László. (Orvosi Hetilap, 1978. 34.).
Irodalom
Irod.: Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1983. febr. 2.)
Alberth Béla: K. A. (Orvosi Hetilap, 1983. 19.)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Alberth Béla: K. A. élete és munkája. Életrajz és művei bibliográfiája. (Debrecen, 1993)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Mudrák József: K. A. professzor kétszeri meghurcoltatása 1945–1946-ban. (Orvosi Hetilap, 2011. 2.)
Berta András: A Debreceni Szemklinika története. 1921–2011. http://szemklinika.deoec.hu/info.aspx?sp=5
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
