Horváth Amanda
biológus
Molnár Ferencné; Czabalay Lászlóné
Született: 1931. október 9. Debrecen
Meghalt: 2010. Budapest
Család
Sz: Horváth István mérnök, Nádudvary Margit. F: 1. 1959–1970: Molnár Ferenc, az MTA KFKI kutatómérnöke. Elvált. Leánya: Molnár Amanda (1965. okt. 16.). 2. F: 1974-től Czabalay László gépészmérnök, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal környezetvédelmi tanácsosa.
Iskola
A bp.-i Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1950), a KLTE TTK-n kémia–fizika szakos tanári okl. szerzett (1954), doktorált (1977), a biológiai tudományok kandidátusa (1983). Az MLEE általános tagozatán végzett (1973).
Életút
A Balassagyarmati Általános Gimnázium tanára (1954. júl.–szept.), a Hajdúsági Gyógyszergyár diszpécsere (1954–1958). Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), ill. a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet Egészségügyi Mérnöki Osztályának tud. munkatársa (1958–1974), tud. főmunkatársa és a Talajhigiénés Csoport vezetője (1974–1984), a Talajhigiénés Osztály vezetője (1984–2001). A Higiénés Orvosképző Tanfolyam és az Orvostovábbképző Intézet (OTI), ill. a HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi–járványügyi ellenőrképző szak előadó tanára (1976-tól). A Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézet tud. munkatársa (1963–1966).
Talajkémiai és talajfizikai vizsgálati módszerek kidolgozásával, talajhigiénével, elsősorban a települési hulladékok, a mezőgazdasági és az ipari kemizáció okozta szennyeződések közegészségügyi vonatkozásainak vizsgálatával foglalkozott. Irányításával és az általa kidolgozott módszer alkalmazásával került sor a magyarországi ipari hulladékok mennyiségi és minőségi viszonyainak ellenőrzésére (1978–1980-ban; az eredmény alapján készült el az 1981. évi minisztertanácsi rendelet a veszélyességi hulladékok kezeléséről). Jelentős eredményeket ért el az arzénnal szennyezett területek feltárása terén, meghatározta az arzén talajhigiénés határértékét. Nevéhez fűződik a magyarországi hulladékok veszélyességi osztályba sorolása a veszélyesség mértékének megítélése alapján. Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal talajszennyezettségi, hulladékkezelési és környezeti hatásvizsgálati szakértője. Dubnában új módszert dolgozott ki az ún. ritkaföldfém-spallációs termékek mikrokromatográfiás szétválasztására (a módszer a Szovjetunióban szerzői jogoltalmat nyert).
Emlékezet
Tiszteletére a Magyar Talajtani Társaság Talajszennyezettségi Szakosztálya Horváth Amanda-emlékülést rendezett (2010. nov. 18-án).
Elismertség
A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) Környezetvédelmi Analitikai Szakcsoportjának elnöke. A Magyar Higiénikusok Társasága tagja. A Magyar Talajtani Társaság Talajszennyezettségi Szakosztályának vezetőségi tagja. Az MSZT Talajminőségi-talajvédelmi Műszaki Bizottsága, Hulladékgazdálkodási Műszaki Bizottsága tagja.
Elismerés
Pro Sanitate Emlékérem (1998), Fodor József-emlékérem (2000).
Főbb művei
F. m.: Szennyvízszikkasztási kismodell kísérlet homoktalajon. Fehér Gyulával, Gregács Margittal. (Egészségtudomány, 1964)
Anion Exchange Behaviour of Light Rare Earth in Aqueous Methanol Solutions Containing Neutral Nitrates. 1–2. Molnár Ferenccel, Khalkin, V. A.-val. (Journal of Chromatography, 1967)
Higanytartalmú csávázószerek kimutatása talajban és talajvízben. Deák Zsuzsannával, Schiefner Kálmánnal. (Egészségtudomány, 1972)
A szilárd ipari hulladékok kezelésének higiénés kérdései. 1–2. Fehér Gyulával. (Egészségtudomány, 1972 és az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1971. évben. Szerk. Bakács Tibor. Bp., 1973)
Ritka földfémek mikrokromatográfiás szétválasztása. Molnár Ferenccel, Khalkin, V. A.-val. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1974)
Talajok kis mennyiségű arzéntartalmának meghatározása. (Egészségtudomány, 1975)
Növényvédőszerek talajhigiénés kérdései. (Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1973. évben. Szerk. Bakács Tibor. Bp., 1975)
Arzénnel szennyezett területek talajhigiénés vizsgálata. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1976)
A hulladékelhelyezés talajszennyező hatásai. (Válogatott fejezetek a településegészségtan tárgyköréből. Bp., 1976)
A környezet arzéntartalma és hatása az emberre. (Egészségtudomány, 1977)
Gépipari iszapok talajszennyező hatásának vizsgálata. (Gépgyártástechnológia, 1977)
A karcinogén policiklikus aromás szénhidrogének összehasonlító vizsgálata környezetünkben. Többekkel. (Egészségtudomány, 1978)
A talajhigiénében alkalmazott analitikai módszerek. Hangosné Mahr Magdolnával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1978)
Az ipari hulladékok kezelésének higiénés kérdései Veszprém megyében. Többekkel. – Policiklikus aromás szénhidrogének vizsgálata talajban. Többekkel. (Egészségtudomány, 1979)
A lakosság terhelésének és egészségi állapotának vizsgálata arzénnel szennyezett területen. Többekkel. (Egészségtudomány, 1980)
A talaj nehézfém-szennyezettségének vizsgálata ólomkohó környezetében. Többekkel. (Magyar Kémikusok Lapja, 1980)
Arzénnel szennyezett területek talajhigiénés értékelése. Kand. értek. (Bp., 1981)
A higiénés talajnormák megállapításának elvi és módszertani kérdései arzénmodellen. Szabados Máriával. Szabó Zoltánnal. – A kadmium talajhigiénés normamegállapítására vonatkozó mikrobiológiai vizsgálatok. Szabó Zoltánnal. (A talaj környezetvédelmének problémái. Tudományos ülés, Királyrét, 1981. okt. 5–6. Bp., 1983)
A Lemna minor L. alkalmazása a talaj arzéntartalmának tesztelésére. Cseh Edittel, Szabados Máriával. (Botanikai Közlemények, 1983)
Veszélyes hulladékok. Fehér Lászlóval, Kolonics Zoltánnal. (Környezetvédelem. 2. Bp., 1984)
A talaj- és hulladékanalitika környezetvédelmi szerepe, fejlesztésének iránya. Gaál Sándorral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1985)
Gyermekek ólomexpozíciójának vizsgálata. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1989)
Budapesti lakosok vérólomvizsgálata. Többekkel. (Egészségtudomány, 1990)
A monorierdei talajszennyezés hatásának kísérletes vizsgálata. Többekkel. (Egészségtudomány, 1991)
Egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezelése. (Orvosi Hetilap, 1991. 17.)
A Metallochemia üzem környezet-egészségügyi vizsgálata és értékelése. Pápay Dénessel. – Expozícióbecslés és egészségkockázat-jellemzés a Metallochemia környezetére. Többekkel. (Budapesti Közegészségügy, 1992)
Talaj, talajszennyezés, közegészségügy. (Magyar Tudomány, 1993)
A soproni gyermekek egészségi állapotának értékelése a levegőszennyezettséggel összefüggésben. Többekkel. – Sopron város talajának értékelése. Bittó Andrással, Szűcs Évával. (Népegészségügy, 1994)
Evaluation of Lead Content in Edible Plants around Waste Recycling Works. Hassanian, Mahmoud A.-val. (Acta Biologica Debrecina, 1994)
Hulladék vagy veszélyes hulladék? Farkas Hildával. (Budapesti Közegészségügy, 1994)
A hazai talaj ólomtartalmának közegészségügyi megítélése. (Népegészségügy, 1995)
Guidelines for Management of Health Care Wastes in Hungary. – Comparison of Indoor – Outdoor – Air Lead Pollution for an Urban Area in Budapest. Hassanian, Mahmoud A.-val. – Children Blood and Hair Lead Levels in the Town Vác, Hungary. Többekkel. (Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine, 1995)
Területi egyenlőtlenségek környezetegészségügyi vonatkozásai. Csanády Mihállyal, Pintér Alánnal. (Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Bp., 1997)
Település- és környezet-egészségtan. Főisk. tankönyv. I–II. köt. Többekkel. (A HIETE Egészségügyi Főiskolai Kar tankönyve. Bp., 1997)
Szennyezett környezetben élők kockázati tényezői. Többekkel. – Vér-ólom szűrővizsgálat Budapest V. kerületi óvodás gyermekek körében. Többekkel. (Egészségtudomány, 1998)
Talajhigiéné a második évezred végén. (Egészségtudomány, 2000)
A használt sütőzsiradék minősítésének problémái. (Egészségtudomány, 2001)
Egészségügyi hulladékok. (Hulladékgazdálkodás. Alaptankönyv. Bp., 2003).
Irodalom
Irod.: Vadai Ágnes: Orvosok. Beszélgetés H. A.-val, az OKI osztályvezetőjével. (Tisztiorvos, 2000)
Szabó Zoltán: H. A. (Egészségtudomány, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
