Horváth László Gábor
pszichológus
Horváth L. Gábor
Született: 1908. szeptember 10. Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1998. szeptember 23. Budapest
Család
Sz: Horváth Gábor betűszedő nyomdász, Koncsiczky Mária (1886–1924) kalapvarrónő. Öten voltak testvérek. F: 1931-től Pölcz Irma. Leánya: Horváth Cecília (1933–) orvos, kandidátus.
Iskola
Elemi és középiskoláit Vácott végezte, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt (1931), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen neveléstudományból bölcsészdoktori okl. szerzett (1939); MÁV tiszti tanfolyamot végzett (1939). A biológiai tudományok kandidátusa (1957), a pszichológiai tudomány doktora (1963).
Életút
Budapesten alkalmi munkákból élt (1931–1934), a MÁV betonkeverő pályamunkása (1934–1936), a Rákosrendezői, majd a Váci Pályaudvar térfelvigyázója, kocsirendezője (1936–1939), segédtisztje (1939–1942), Budapest Nyugati Pályaudvar Kereskedelmi Szolgálatának ún. vezénylő tisztje (1942–1945). A MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomás, ill. Intézet megszervezője, alapító igazgatója (1945–1976), egyúttal a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium (KPM) Pályaalkalmassági Vizsgáló Intézetének alapító igazgatója is (1957–1976). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Gyakorlati Lélektani Vizsgáló Állomása (1940–1946) és az Állami Gyermeklélektani Intézet kutatópszichológusa (1942–1946). A BME-n az ergonómia, a munka- és a közlekedéspszichológia előadó tanára (1966–1986).
Közlekedéspszichológiával foglalkozott, a magyar közlekedés-élettani és -neurofiziológiai, ill. közlekedésmeteorológiai (= meteoro-farmakopszichofiziológiai) kutatások elindítója és iskolateremtő egyénisége. Nevéhez fűződnek a magyarországi közlekedésalkalmassági vizsgálatok (pl. színlátás, egyensúlyérzék-vizsgálat, időreakció-képesség stb.) kidolgozása, amelyekhez számos nemzetközileg is elfogadott készüléket szerkesztett (pl. Horváth–Szakál-féle reaktométer, tremométer, Horváth–Valent-féle cselekvésiidő-mérő készülék stb.). Kiemelkedő eredményeket ért el a közlekedési foglalkozási hatások és ártalmak vizsgálata terén. További kutatási területei: a közlekedő ember idegtevékenysége; a közlekedési foglalkozási mozgások hatása a személyiségre; vasúti és közlekedési balesetek pszichológiai vizsgálata; az időjárás-változások hatása a közlekedési tevékenységekre; a színlátás közlekedés-élettani jelentősége; a fáradtság és az alkoholfogyasztás közlekedéspszichológiai és neurológiai összefüggései stb.
A Magyar Pszichológiai Társaság (1961) és a Magyar Biofizikai Társaság alapító tagja (1981).
Emlékezet
Kiváló Újító (1955), Akadémiai Díj (1966).
Főbb művei
F. m.: A konzervativizmus és a modern szellem harca az angol középiskolában. Egy. doktori értek. is. (Közlemények a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Lélektani Intézetéből. 39. Szeged, 1939)
A közlekedés egyéniségalakító hatása. Monográfia. (Bp., 1942)
Emberi sorsok és lélektani törvényszerűségek az egyéniség kialakulásában. Monográfia. 40 táblázattal. (Bp., 1943)
A vasúti alkalmazottak pályaalkalmassági vizsgálatairól. – Vasúti pályalkalmassági vizsgálatok Európában. – Az Államvasutak Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomása. (Közlekedési Közlöny, 1946)
A közlekedés társadalmának lélekrajza. – Típusok a közlekedő társadalom lélekrajzáról. (Közlekedési Közlöny, 1948)
A pszichotechnikai vizsgálatok jelentősége a vasúti baleseteknél. (Közlekedési Közlöny, 1949)
Milyen szerepet tölt be a közlekedés a marxi-lenini társadalomelméletben? – A közlekedés mint a társadalom egyik funkcionális tényezője. – A közlekedés kultúrafejlesztő tényező a szocialista gépkultúrában. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1950)
A közlekedő társadalom típusai. – A foglalkozási mozgás hatása a szellemi és idegéletre. – Közlekedés a nagyvárosokban. – A szocialista társadalom lélekrajza. – Regionális közlekedés. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
A pályaártalmak elleni küzdelem. A pályaalkalmassági vizsgálatok szerepe és célja a közlekedés fejlesztésében. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
A vasuti nevelés és vezetés lélektana. (A Vasutasok Szakszervezete kiadványai. Bp., 1951)
Új ittasságvizsgáló eljárás és annak gyakorlati értékelése. Páter Jánossal. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
A rendszeresen alkoholt fogyasztók színlátása. Páter Jánossal, Várkonyi Dezsővel. (Szemészet, 1953)
Az alkohol hatása a látásra és az azzal összefüggő munkateljesítményekre. Gyöngyösi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1953)
A fáradtság és az alkoholfogyasztás hatásainak kísérletes vizsgálata. 1–3. – Az időjárási tényezők hatása a közlekedő ember központi idegtevékenységére és munkamódjára. (Közlekedéstudományi Szemle, 1954)
Az időjárás-változás hatása a központi idegtevékenységre, tekintettel a közlekedési balesetekre. (Közlekedéstudományi Szemle, 1955)
A fáradtság hatása a közlekedési munkára. (Népegészségügy, 1955)
A frontátvonulások hatása a közlekedő ember idegtevékenységére. (Az Időjárás, 1955)
Reakció-időmérésen alapuló fárasztási kísérletek, a fáradás, a fáradékonyság és az állóképesség tanulmányozására. Csinády Jenővel. (Testneveléstudomány, 1955 és külön: Bp., 1955)
Az időjárás-változások és az ipari balesetek. (Az Időjárás, 1956)
A meteorológiai viszonyok hatása a közlekedési munkára. (Népegészségügy, 1956)
A fáradtság, az alkoholfogyasztás és az időjárás-változások komplex hatásainak kísérletes vizsgálatai. – A MÁV Pályalkalmassági Vizsgáló Állomás. (Közlekedéstudományi Szemle, 1956)
A közlekedésélettan problémái és törvényszerűségei. Kand. értek. (Bp., 1957)
Az időjárás-változás hatása a központi idegtevékenység időviszonyaira. – A különböző légtestek és dinamikájuk szerepe a balesetekben. (Az Időjárás, 1957)
A közúti közlekedési balesetek okairól. – A mozdonyszolgálat hatása a színlátásra. (Közlekedéstudományi Szemle, 1957)
MÁV-üzemek komplex munkaegészségügyi vizsgálata. Többekkel. (Népegészségügy, 1957)
Az időjárás szerepe a vasúti balesetekben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
Közlekedésbiztonság és homálybanlátás. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
A közlekedésbiztonság mikroklímás, meteorobiológiai és egyéni tényezőinek vizsgálata. (A MÁV Egészségügyi Intézményeinek Tudományos Közleményei, 1959)
A gondolkodási séma és a személyiség befolyásolhatóságának kísérletes vizsgálata. (Pszichológiai Tanulmányok. II. Bp., 1959)
Pszichológiai módszer a gondolkodási séma vizsgálatára. (Bp., 1959)
A közlekedéspszichológia problémái. – Vizsgálati módszerek a MÁV Pályalkalmassági Vizsgáló Állomáson. (Pszichológiai Szemle, 1960)
Közlekedésbiztonság és hypertonia. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960)
Alkalmasság és beválás az autóközlekedésben. A közlekedés-élettan gyakorlati problémái. (Bp., 1960)
Szenzomotorikus reakciók centrális időtartamainak összefüggése az emocionális személyiségi tényezőkkel. – Ataraktikumok és trankvillánsok hatása az érzékelésre és a mozgásosságra. (Pszichológiai Tanulmányok. III. Bp., 1961)
A pszichoszomatikus tényezők szerepe a hypertonia megbetegedésben. Monográfia. 1 táblával. (Bp., 1961)
Die Auswirkung meteorologischer Verhältnisse auf die Arbeit im Verkehrswesen. (Verkehrsmedizin und ihre Grenzgebiete, 1961)
A pszichológiai vizsgálatok fontossága a közlekedésre való alkalmasság elbírálásánál. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
Izgató- és nyugtatószerek közlekedésbiztonságot befolyásoló neuropszichikus hatásának kísérletes vizsgálata. – A rakodási és szállítási munkavégzés fáradtsági vizsgálata gépkocsivezetőknél, figyelemmel a szállítási munka termelékenységére. Kovács Lászlóval. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
A pszichomotoros teljesítőképességre tett placebohatások kísérletes vizsgálata. – A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési alkalmasságvizsgáló mozgólaboratóriuma. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
Néhány centrális stimuláns hatása a gondolkodási és állásfoglalási séma verbálreakcióiban. (Pszichológiai Tanulmányok. IV. Bp., 1962)
Gyógyszerek és élvezeti cikkek neuropszichikus hatása az érzékelésre, a mozgásosságra és a szociális reakciómódokra. Doktori értek. (Bp., 1962; és kivonatosan: Magyar Pszichológiai Szemle, 1963)
A meteoropszichológiai tényezők szerepe az ipari, vasúti és az autóközlekedési balesetekben. Monográfia. (Bp., 1963)
Szenzoros és motoros teljesítőképesség fáradtság hatására létrejött elváltozásának kísérletes összehasonlító vizsgálata. – Az emocionális állapotok fáradtság hatására létrejött elváltozásának kísérletes összehasonlító vizsgálata. (Pszichológiai Tanulmányok. V. Bp., 1963)
Munkalélektan. – Új színlátást vizsgáló műszerünk: a pigment anomaloszkóp. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
A beválás mint a tervszerű munkaerő-gazdálkodás pszichológiai feltétele. (A gépipar fejlesztésének pszichológiai feltételei. Bp., 1963)
Közúti közlekedésünk aktuális kérdései. (Belügyi Szemle, 1964)
Az időjárási egyéni érzékenység és a farmakopszichikus hatások. A közlekedés-meteoropszichofarmakológia tényei és törvényszerűségei. Monográfia. (Bp., 1964)
Adatok a közlekedési munka okozta fáradtság pszichológiájához. Kovács Lászlóval. (Pszichológiai Tanulmányok. VIII. Bp., 1965)
A munkapszichológia helyzete, eredményei és feladata hazánkban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1965)
A gyógyszerek és az alkoholfogyasztás jelentősége a közlekedésbiztonságot befolyásoló élettani tényezők komplex hatásában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1965)
Az ember, a motor és az autó. (Bp., 1965)
Vasúti és közúti közlekedéspszichológiai kutatások. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1966)
A „személyi tényezők” szerepe a forgalombiztonságban. (Pszichológiai Tanulmányok. IX. Bp., 1966)
A görcsoldó gyógyszer – Halidor – fogyasztásának hatásai gépjárművezetésnél. (Közlekedéstudományi Szemle, 1967)
Új módszer a személyiség megismerésére. 60 darab kártyamelléklettel; a mellékletek külön műanyag védődobozban. (Bp., 1967; 2. kiad. 1971)
Közlekedéspszichológiai ismeretek. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. Bp., 1967; Új kiad. 1975)
A közlekedési munkateljesítményeket befolyásoló tényezők vizsgálatának módszertani problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
Munkapszichológia. Tankönyv. (Bp., 1968; 2. kiad. 1969; 4. kiad. 1971)
Ergonómiai alapismeretek. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. Bp., 1969; 3. utánnyomás 1973; 5. utánnyomás 1979–1983)
A közlekedési jelek és jelzőtáblák ismerete és a közlekedési balesetek. (Belügyi Szemle, 1971)
A munkavédelem tudománya a közlekedés szolgálatában. (Felsőoktatási Munkavédelmi Közlemények, 1972)
A tudatos és az ösztönös gépjárművezetés balesettani vizsgálata. (Közlekedéstudományi Szemle, 1972)
A közlekedési munka pszichológiája. Egy. jegyz. (Bp., 1973; Új kiad. 1977)
Közlekedési balesetek megelőzése mint társadalmi és tudományos feladat. 1–2. (Felsőoktatási Munkavédelmi Közlemények, 1974)
Újszerű eredmények a közlekedési balesettani kutatásokban. (Belügyi Szemle, 1974)
Munkapszichológia. Egy. jegyz. (Bp., 1977)
A gépjárművezetésre alkalmasság és a beválás elvi és módszertani kérdései. (Harcjármű és az ember. Tanulmány- és cikkgyűjtemény. Szerk. Vizi János. Bp., 1979)
Ergonómia. (A BME Közlekedésmérnöki Kara kiadványa. Bp., 1979)
Közlekedési ergonómiai ismeretek. Egy. jegyz. (Bp., 1981)
Élethelyzetérzések pszichológiai vizsgálata a gondolkodási sémateszttel. (Bp., 1989).
Irodalom
Irod.: Kundt Ernő: H. L. G.: A konzervativizmus és a modern szellem harca az angol középiskolában. (Magyar Paedagogia, 1940)
Csoma Gyula: H. L. G.: Pszichológiai módszer a gondolkodási séma vizsgálatára. (Pedagógiai Szemle, 1960)
Geréb Tibor: H. L. G.: A pszichoszomatikus tényezők szerepe a hypertonia megbetegedésben. (Orvosi Hetilap, 1963. 18.)
Buda Béla: H. L. G.: A meteoropszichológiai tényezők szerepe az ipari, vasúti és az autóközlekedési balesetekben. (Orvosi Hetilap, 1964. 2.)
Magyar István: H. L. G.: A időjárási egyéni érzékenység és a farmakopszichikus hatások. (Orvosi Hetilap, 1965. 38.)
Ozsváth Károly: H. L. G.: Új módszer a személyiség megismerésére. (Orvosi Hetilap, 1968. 16.)
Rókusfalvy Pál: H. L. G. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1999). Megjegyzés: H. L. G. önéletrajza szerint leánya, Horváth Cecília születési adata: 1932. okt. 10. Bp.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013