Főbb művei

F. m.: Adalékok Ady és a régi magyar költői nyelv kérdéséhez. (Irodalomtörténet, 1956)
Rimay-adatok a biccsei levéltárból. – Zrínyi Miklós levele Thököly Istvánnak. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Balassi Bálint kiadatlan végrendelet-töredéke. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Balassi Bálint magyar nyelvű végrendelete. (Magyar Nyelv, 1962)
Arany Toldija és egy népies hősi ének. – Balassi alliterációiról. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Egy manierista „Theatrum Europaeum” és szerzője. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966; franciául: Acta Litteraria, 1967)
Balassi Ferenc és Zsófia asszony? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Kafka kastélya és Comenius Fortuna-vára. (Kritika, 1967. 4.; németül: Acta Litteraria, 1968)
A Balassi-vers jellegéhez. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968)
Considérations sur la physionomie de la poésie de Balassi. (Acta Litteraria, 1969)
Balassi, Kerecsényi Judit és az Eurialus és Lucretia. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Az ismétlés szimmetriája egy Balassi-versben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970)
„Meglepő felfedezések” Balassi körül. (Élet és Irodalom, 1970. jan. 17.)
Két költő karaktere. Janus Pannonius és Balassi Bálint. (Kortárs, 1972)
Balassi és az aurea sectio. (Régi magyar századok. Bp., 1973)
Balassi és a reneszánsz arányszemlélet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976; és külön: Reneszánsz Füzetek. 33. Bp., 1977)
Balassi Bálint: Ó, nagy kerek kék ég… (A régi magyar vers. Szerk. és a bevezető tanulmányt is írta. Bp., 1979)
Balassi költői nyelvének néhány sajátsága. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982; és külön: Reneszánsz Füzetek. 51. Bp., 1982)
Rimay és a Balassi-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982; és külön: Reneszánsz Füzetek. 54. Bp., 1983)
Rimay költészete és Ecsedi Báthory István. (Hagyomány és ismeretközlés. Salgótarján, 1988)
Négyesy Lászlóról. (Irodalomismeret, 1990)
A Balassi vers akusztikája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1989; és külön: Reneszánsz füzetek. 78. Bp., 1989)
A Balassi-vers karaktere. Monográfia és kand. értek. is. (Régi magyar könyvtár. Tanulmányok. 1. Bp., 1992)
Toldi és a gyulai vitézek. (Irodalomismeret, 1992)
A Rimay-versszövegekről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
szerk.: Eckhardt Sándor: Balassi-tanulmányok. Szerk., sajtó alá rend, a bevezető tanulmányt írta. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 27. Bp., 1972)
Széphistóriák. Szerk. Bart István, az utószót írta K. T. Ill. Berki Viola. (Bp., 1975)
Bethlen Gábor korának költészete. Sajtó alá rend. Stoll Bélával. (Régi magyar költők tára. XVII. sz. 8. köt. Bp., 1976)
Salamon és Markalf. Salamon királynak, az Dávid király fiának Markalffal való tréfabeszédeknek rövid könyve. Sajtó alá rend., az utószót írta. Az 1577-ben Kolozsvárott nyomtatott kiadás alapján készült miniatűr kiadvány. (Bp., 1977)
Darholcz Kristóf: Novissima tuba, azaz Ítéletre serkentő utolsó trombitaszó. Deákbul magyarra fordíttatott Darholcz Kristóf által. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Az OSZK-ban őrzött példány alapján készült miniatűr kiadvány. (Bp., 1978)
Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1979)
Lator-énekek. Magyar költészet a XVI–XVIII. századból. Vál., az előszót írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1981)
Balassi Bálint: Szép magyar Comoedia. Gyarmathi Balassa Bálintnak Thirsisnec Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1983)
Heltai Gáspár: Száz fabula. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1984)
Tükör az asszonyokról. Az 1702- évi kiadás hasonmása. A hasonmás kiadás az 1702. évi bártfai kiadásnak, az MTA Könyvtárában lévő unikum példányáról készült. Szerk., az utószót írta. Bibliofil kiadás. (Studium. A Magyar Iparművészeti Főiskola kiadványai. Bp., 1984)
Janus Pannonius: Csípős epigrammák. Ford. Berczeli A. Károly. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1985)
Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1987)
Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetekről. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. Miniatűr kiadvány. (Bp., 1988)
Draskovich János: Horologii principium, azaz Az fejedelmek órájának második könyve. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. A Grazban 1610-ben megjelent kiadása hasonmása. A hasonmás kiadás az ELTE Könyvtárában őrzött eredeti példányról készült. (Bibliotheca Hungarica Antiqua. XXIII. köt. Bp., 1989)
Magyar költők. 17. század. A kuruc kor költészete. I–II. köt. Vál., szerk., a szöveget gondozta. (Magyar Remekírók. Bp., 1990)
Janus Pannonius és Balassi Bálint válogatott költeményei. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 19. Bp., 1994)
Draskovich János: Horologii principium, azaz Az fejedelmek órájának második könyve. Szerk., a kísérő tanulmányt írta. Ill. Kékesi László, Füzesséryné Haich Luca. Miniatűr kiadvány. A XVII. század költői. Vál., szerk., az utószót írta. (A magyar költészet kincsestára. 30. Bp., 1995)
Reneszánsz és barokk. Vál., szerk., a szöveget gondozta és az utószót írta. (A magyar dráma gyöngyszemei. 5. Bp., 1996)
Rozsnyai Dávid, Koháry István, Petrőczy Kata Szidónia és Kőszeghy Pál versei. Szerk. Sajtó alá rend. S. Sárdi Margittal. (Régi magyar költők tára. XVII. sz. 16. köt. Bp., 2000).

Irodalom

Irod.: Pismány Júlia: Toldy-díjasok. K. T. (Irodalomismeret, 1990)
Bitskey István: „Szép magyarság eleven lángja.” K. T.: A Balassi-vers karaktere. (Hitel, 1993. 5.)
Ötvös Péter: K. T.: A Balassi-vers karaktere. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1993)
Kovács József László: K. T.: A Balassi-vers karaktere. (Irodalomtörténet, 1994)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 1996. jún. 28.)
Kókay György: K. T. (Magyar Könyvszemle, 1996)
Kádár Judit: K. T. (Helikon, 1996)
Orlovszky Géza: K. T. (Literatura, 1996)
Szörényi László–Kulcsár Péter–Kőszeghy Péter: K. T. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
Parragi Zoltán: K. T. (Irodalomismeret, 2004)