Horváth Béla, gherémi
orvos, szemész
Született: 1894. október 14. Hejőcsaba, Borsod vármegye
Meghalt: 1968. május 25. Budapest
Család
Református családból származott. Sz: Horváth Jenő MÁV-alkalmazott, Székely Katalin.
Iskola
A miskolci református gimnáziumban éretts. (1912), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1918), a szemészeti diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918: megszakítással), olasz hadifogságban volt (1918–1919). Az összeomlás után a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Szemészeti Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1924), egy. adjunktusa (1924–1939) és magántanára (1925–1934), a szemészet c. ny. rk. tanára (1934–1939), az Állami Szemkórház igazgatója (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján a szemészet ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1940–1944); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1943–1944). Visszatért Budapestre (1944 ősze), majd a vele tartó hallgatókkal Breslauba (= Wrocław), ill. Halléba távozott; visszatért Németországból is, de jobboldali magatartása miatt nem igazolták (1945. okt.). A Barcsi járás trachomafelügyelője (1948–1949), a Barcsi Kórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1949–1964), egyúttal a Szülészeti-nőgyógyászati Osztállyal bővített kórház igazgatója (1950–1964).
Szemészeti műtéttannal és diagnosztikával, elsősorban a szemgolyó betegségeivel, ill. a szemhéjak röntgenbesugárzásával, trachomaműtétekkel, szemtuberkulózissal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a szemészeti idegentestek lokalizációja, műtéti eltávolítása terén. Új kancsalsági varrata, tokfogó csípője, ún. zonuloruptora nemzetközileg is ismertté tette nevét.
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Emlékezet
A Magyar Szemorvos Társaság alelnöke (1935-től). A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) Kolozsvári Fiókjának elnöke (1940–1944).
Főbb művei
F. m.: Szembeli idegentestek okozta lencsetokhomály. (Orvosi Hetilap, 1920. 29.)
Lefolyt keratitis parenchymatosa után visszamaradt corneális ereződés. (Szemészet, 1922)
Retinitis haeomorrhagica. (Szemészet, 1922)
A bacterium fluorescens liquorfaciens szemészeti vonatkozásban. (Szemészet, 1922; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1922)
Az afenil intravenás alkalmazása a conjunctivitis vernalis therápiájában. (Orvosi Hetilap, 1922. 4.)
A szem belsejében lévő réz-idegentest okozta lencsehomályról. (Orvosi Hetilap, 1922. 36.)
A bacterium fluorescens szerepe a postoperativ fertőzésekről. (Magyar Orvosi Archivum, 1923)
Die Stanungspapille nach Questschung des Augapfels. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1923)
Influenza után jelentkezett lencsehomály. (Orvosi Hetilap, 1923. 8.; németül: Kataraktbildung nach Influenza. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1923)
A II. sz. Szemészeti Klinika röntgen-berendezése. (Szemészet, 1924)
Vossius-féle lencsehomály. – A Vossius-féle lencsehomály keletkezése. (Orvosi Hetilap, 1924. 18–19.)
Módosítás a Gullstrand-réslámpa világítási berendezésén. (Orvosi Hetilap, 1924. 24.)
Trachomások szaruhártyáján réslámpával végzett vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1924. 28.; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1924)
Az iris pigmentrétegének kifordulása. (Szemészet, 1925)
Szemészeti röntgen-therápia. (Orvosi Hetilap, 1925. 1.)
A bulbus elülső részének vizsgálatára szánt optikai eszközökről. Magántanári próbaelőadás. (Orvosi Hetilap, 1925. 4.)
Gyulladásos eredetű ektropium uveae. (Orvosi Hetilap, 1925. 36.)
A stereoskopos koponya-röntgenfelvételekről. (Magyar Röntgen-közlöny, 1926)
Tapasztalatok a szemészeti röntgen-therápia köréből. (Magyar Röntgen-közlöny, 1927)
Szemhéjkifordító műszer. (Orvosi Hetilap, 1927. 7.)
Bőrszarvképződés a szemhéjon. (Orvosi Hetilap, 1927. 14.)
Szemüregi angioma. (Orvosi Hetilap, 1927. 15.)
Cyklodialysis módosításáról. (Orvosi Hetilap, 1927. 23.)
Újabb varrásmód izomresectiónál. (Orvosi Hetilap, 1929. 51.)
Szembetegségek és fogbajok. (Orvosképzés, 1930)
A szemészeti röntgenfelvételek technikájáról. (Szemészet, 1930)
Lyukképződés a maculában. (Orvosi Hetilap, 1930. 1.)
A szem égési sérülései. – A hályogműtét indicatiójáról. (Orvosi Hetilap, 1931)
A gümőkóros uveitisek tuberkulin-diagnosztikája és kezelése. (Orvosképzés, 1932)
Érzéstelenítés a mindennapi szemészetben. – Újabb szempontok a trachoma kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1932)
A gyulladásos szembetegségek röntgen-kezeléséről. (Magyar Orvosok és Természettudósok Vándorgyűlésének munkálatai, 1934)
A réslámpa jelentősége a szemészetben. (Budapesti Orvosi Ujság, 1934)
A szem gümőkórjának jelentősége a hazai tbc elleni küzdelem szempontjából. (A tuberkulózis elleni küzdelem, 1934)
Mikor szorulunk szemüvegre? (Természettudományi Közlöny, 1935)
A kórjelzés újabb haladása a szemészetben. – Insulinkenőcs alkalmazása a szemészetben. (Budapesti Orvosi Ujság, 1938)
Hályogműtét sclera-varrattal. (Szemészet, 1938)
Világító periméteren végzett látótérvizsgálatok. Németh Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1938. 31.; németül: Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1938)
A szürkehályog és annak modern gyógyítása. (A Kis Akadémia Könyvtára. 32. Bp., 1939)
A szem gyulladásos megbetegedéseinek röntgen-kezelése. (Orvosi Hetilap, 1939. 5.)
A trachoma és annak jelentősége Magyarországon. (Orvosképzés, 1942; és külön: Bp., 1942).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. jún. 2.)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
