Huszár Lajos
numizmatikus, régész, művészettörténész
Született: 1906. január 29. Nyárádszereda, Maros-Torda vármegye
Meghalt: 1987. december 23. Budapest
Család
Sz: Huszár Lajos jogász, ügyvéd, Felméri Ilona. F: 1954-től Rapaics Judit (†1970).
Iskola
A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban éretts. (1924), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1928), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1957), doktora (1983).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Éremtára gyakornoka, szakdíjnoka (1929–1944), az Éremtár osztályvezetője (1944–1949); közben az MNM mb. főigazgatója is (1946–1949), az MNM főmuzeológusa (1949–1955), végül ismét az Éremtár vezetője (1955–1968). A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Éremgyűjteményének nyugdíjas tud. főmunkatársa (1968-tól). C. egy. tanár.
A magyar pénzverés megindulásával, a 10. sz.-i magyarországi pénzforgalomnak régészeti leletek alapján történő feldolgozásával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el az Árpád-kori pénzverés helyének (Esztergom) megállapításában, a budavári ásatások közel négyezer érmének meghatározásában, a Magyarországon talált felső-olaszországi dénárok kultúrtörténeti szerepének tisztázásában. Feltárta a magyarországi pénztörténet körülményeit, a kamaragrófok szerepét, a verdejegyek keletkezéstörténetét, a magyarországi pénzreformok és pénzértékviszonyok összefüggéseit. Elkészítette a magyar pénzek korpuszát az érmek leírásával és fényképeivel, összeállította a magyarországi éremtan bibliográfiáját (F. Fejér Máriával), valamint feldolgozta az újkori magyar éremművészet történetét. A magyar pénztörténetre vonatkozó forrásgyűjtései és -közlései is jelentősek. Monográfiái közül kiemelkedik az 1000–1974 közötti magyar pénzek – több mint 2400 főtípust és változatot tartalmazó katalógusa (Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute, 1980) és a Habsburg-házi királyok pénzei 1526–1657 (1975). Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése külön kötetben jelent meg (posztumusz, 1995-ben).
Emlékezet
Budapesten (Kelenföld, XI. kerület Fadrusz utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik (síremléke Csúcs Ferenc szobrászművész alkotása). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Róla nevezték el a Gyöngyösi Városi Könyvtárban működő Huszár Lajos Éremtárat, amely az ország egyik legnagyobb érem- és emlékérem-gyűjteménye. A gyűjtemény Dobál Miklós adománya, s az adományozó javaslatára vette fel az Éremtár Huszár Lajos nevét.
Elismertség
Az MTA Régészeti Bizottság Numizmatikai Albizottságának tagja (1973-tól). A Magyar Numizmatikai Társulat titkára (1945–1968). Az Österreichische Numismatische Gesellschaft (1970-től), a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1978-tól), a berni Commission Internationale de Numismatique t. tagja (1979-től). A Horvát Numizmatikai Társulat l. tagja (1971-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1981). Budapest Székesfőváros Tudományos Nagydíja (1940), Rómer Flóris-emlékérem (1966), Réthy László-emlékérem (1976), Széchényi Ferenc-emlékérem (Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, 1980), Weszprémi István-emlékérem (1980), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2004).
Szerkesztés
A Numizmatikai Közlöny szerkesztője (1933–1975).
Főbb művei
F. m.: Körmöcbányai éremvésők és emlékérmek a XVI–XVII. században. 1500–1650. Egy. doktori értek. is. 6 táblával. (Numizmatikai Közlöny, 1928–1929; és külön: Bp., 1929)
A marosvásárhelyi pénzverde működésének kérdése Apafi Mihály fejedelemsége idején. (Erdélyi Múzeum, 1931)
A Szent György-érmek. (Magyar Művészet, 1932)
Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. I–II. köt. Procopius Bélával. 60 táblával. (Bp., 1932)
Cochsel Octavian gyulafehérvári éremvéső. (Erdélyi Múzeum, 1933)
A kuruckor érmészete. (Rákóczi-emlékkönyv. I–II. köt. Halálának kétszáz éves fordulójára. Bp., 1934)
Bendl Ignác két elefántcsont érme. (Magyar Művészet, 1935)
Franck Bálint emlékérme. (Magyar Művészet, 1936)
Az erdélyi pénzverés története. 2 táblával. (A Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 35. Bp., 1936)
Le maître des médailles de Constantin Brâncoveanu. (Archivum Europae Centroorientalis, 1937)
Toldy Ferenc és neje kőbefaragott arcképe. (Magyar Művészet, 1938)
Soproni iskolai jutalomérmek a XVII. századból. 2 táblával. (Numizmatikai Közlöny, 1938)
Szent István pénzei. (Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulóján. Bp., 1938; és külön: Bp., 1938; hasonmás kiad. 1988)
A Fortuna utcai éremlelet Budán. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1939)
Mátyás pénzei. (Mátyás király emlékkönyv. Születésének ötszáz éves fordulójára. I–II. köt. Bp., 1940; és külön: Bp., 1940)
Vas megyei szavazóbárca. 1824. (Vasi Szemle, 1940)
Az éremművészet Erdélyben. (Szépművészet, 1940)
Szent György érmek. – Georgsmünzen. 8 táblával és 5 szövegközti képpel. A 8 táblán 70 érem elő- és hátlapja fényképével. Kéthasábos szedéssel magyar és német nyelven. (Bibliotheca Humanitatis Historica. IV. A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai. Bp., 1940)
A budai pénzverés II. Lajos korában. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1941)
Berán Lajos emlékezete. (Szépművészet, 1943)
Magyar nyomok a külföld pénzverésében. (Magyarságtudomány, 1943; és külön: Bp., 1944)
Bethlen Gábor pénzei. Monográfia. 13 táblával. (Az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet kiadványa. Kolozsvár, 1945)
Régi pest-budai keresztelőérmék. (Budapest [folyóirat], 1946)
Attila dans la numismatique. (Moneta Prisca. 1. Bp., 1947)
Újtípusú középkori magyar aranyforint. (Archaeologiai Értesítő, 1949)
Porträtschnitte von Josef Daniel Böhm. (Acta Historiae Artium, 1954)
Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im mittleren Donaubecken. 11 táblával, 1 térképpel. (Acta Archaeologica, 1955)
A budai Várpalota ásatásainak éremleletei. 1–2. (Budapest régiségei, 1956–1958)
Heinrich Karl, Medailleur. (Acta Historiae Artium, 1957)
Nádasdy Ferenc emlékérme. 1 táblával. (Folia Archaeologica, 1958)
Der Medailleur Hieronymus Fuchs. (Acta Historiae Artium, 1958)
A budai pénzverés története a középkorban. Monográfia. 7 táblával. (Budapest várostörténeti monográfiái. 20. Bp., 1958)
Az érem szerepe a műemlékkutatásban. (Műemlékvédelem, 1959)
Fémpénzverés az 1848/49-i szabadságharc idején. (Numizmatikai Közlöny, 1959/60)
Mayer Elek éremvéső művei. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
A Báthoriak pénzei. 2 táblával. (A nyírbátori Báthori István Múzeum füzetei. Nyírbátor, 1961)
Sólyomábrázolások középkori pénzeinken. (Aquila, 1961)
A nyíribronyi éremlelet. – Der Münzfund von Nyíribrony. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1961)
Karlsburger Medailleure. 1740–1780. (Acta Historiae Artium, 1962)
A budai és pesti vonatkozású reneszánsz emlékérmek. (Budapest, régiségei, 1962)
Éremlelőhelyek Veszprém megye területén. (A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei, 1963)
Négy éremlelet Baranya megyéből. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1963)
The Art of Coinage in Hungary. 24 táblával. (Bp., 1963; francia és német nyelven is)
A budai és pesti vonatkozású reneszánsz emlékérmek. (Budapest Régiségei, 1963)
Griska pénzverése. (Numizmatikai Közlöny, 1963/64)
A pamlényi éremlelet. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1964)
Pénzverés Veszprémben, a XIV. században. (A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei, 1964)
Der Umlauf der Kölner Denare im mittelalterlichen Ungarn. (Dona Numismatica, 1965)
A numizmatikai anyag jelentősége az oktatásban. (Századok, 1966)
Visegrád történeti emlékei az éremleletek tükrében. (Műemlékvédelem, 1966)
Soproni iskolai jutalomérem 1654-ből. (Soproni Szemle, 1966)
Der Karlsburger Medailleur Karl Wurschbauer. (Acta Historiae Artium, 1966)
A pénzverés története. (Az OTP kiadványa. Bp., 1967)
A kisvárdai Anjou-kori éremlelet. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1967)
Újabb Veszprém megyei éremleletek. Többekkel. (A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei, 1967)
Der Umlauf ungarischer Münzen des XI. Jahrhunderts in Nordeuropa. (Acta Archaeologica, 1967)
Magyar mintára vert idegen aranypénzek. (Numizmatikai Közlöny, 1967/68)
Anjou-kori pénzverés Székesfehérvárott. (Székesfehérvár évszázadai. I–II. köt. Székesfehérvár, 1967–1972)
Az esztergomi középkori pénzverde. (Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, 1968)
Az 1861-i országgyűlés emlékérmének készítője. (Numizmatikai Közlöny, 1968/69)
Magyar várak mint pénzhamisító műhelyek a XVI. században. (Műemlékvédelem, 1969)
A lengyel pénzek forgalma Magyarországon a 16–17. században. (Numizmatikai Közlöny, 1969/70; lengyelül: 1972)
A pankart. Részlet Sopron középkori pénztörténetéből. (Soproni Szemle, 1970)
A Lotz érem viaszmodellje. (Művészettörténeti Értesítő, 1970)
A hamis Ottó-denárok kérdése. (Az Érem, 1970)
A középkori magyar pénztörténet okleveles forrásai. 1–3. (Numizmatikai Közlöny, 1970/71–1974/75–1976/77)
Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. (Századok, 1971)
Újkori magyar aprópénzek. 1–6. (Az Érem, 1971–1972)
A kisnánai vár éremleletei. (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1972)
Ólomplomba a diósgyőri várból. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1972)
Bajor pénzek forgalma a középkori Magyarországon. (Soproni Szemle, 1972)
Régi magyar emlékérmek katalógusa a legrégibb időktől 1850-ig. I–VI. füz. Összeáll. (Bp., 1972–1984)
Habsburg-házi királyok pénzei. 1526–1657. Monográfia. 24 táblával. (Corpus Nummorum Hungariae. Magyar Egyetemes Éremtár. III/1. Bp., 1975)
A pénzverés helye Magyarországon a XI. században. (Alba Regia, 1975)
A Szank községben talált 13. századi éremlelet. (Cumania, 1976)
Tallértól a dollárig. 1–2. (Az Érem, 1977)
Bibliographia Numismatica Hungariae. – A magyar numizmatika bibliográfiája. Összeáll. F. Fejér Máriával. (Bp., 1977)
Medicina in nummis. Hungarian Coins and Medals Related to Medicine. Monográfia. Varannai Gyulával. Fotó: Varannai Margit, Wahr János. (Orvostörténeti Könyvek. Libri Historiae Medicinae. Bp., 1977)
Pozsonyi Forint–Kassai Forint. (Numizmatikai Közlöny, 1978/79)
Medicina in nummis. From the Numismatic Collection of the Semmelweis Museum for the History of Medicine. Eine Auswahl aus den numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Antall Józseffel. 75 táblával. (Bp., 1979)
Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. (Bp.–München, 1980)
Különös monogram II. Lajos denárain. (Numizmatikai Közlöny, 1980/81)
A Georgikon érmek mestere. (Az Érem, 1981)
A magyar pénzverés és éremművészet története. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1981)
Miért volt hatos vagy picula a 20 filléres neve? (Az Érem, 1982)
Három szebeni veretű aranyérem. (Numizmatikai Közlöny, 1982/83)
A Bitkowsky poltura. (Numizmatikai Közlöny, 1984/85)
Báthory Gábor aranyérme. (Az Érem, 1985)
Jankovich Miklós numizmatikai tevékenysége. (Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás. 1772–1846. Tanulmányok. Szerk. Aradi Nóra, Grozdits Judit. Bp., 1985)
Két biblikus érem 1639-ből. – A magyar pénzverés és éremművészet története tézisekben. Bibl. (Numizmatikai Közlöny, 1986/87)
Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. (Dányi Dezső: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Bp., 1989)
Attila a numizmatikában. 1–6. (Éremtani Lapok, 1994–1995)
Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Monográfia. Sajtó alá rend. Radóczy Gyula. (Bp., 1995)
Erdélyi éremművesség a 16–18. században. Pap Ferenccel, Winkler Judittal. A képek leírását Pap Ferenc és Winkler Judit; a fotókat Bodó András, Erdőkürti Zsuzsanna és Bitzan Herbert készítette. (Bukarest, 1996; 2. kiad. Kolozsvár, 2010)
Személyi érmek. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Héri Veronika. 52 táblával. (A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai. Bp., 1999)
A Báthoriak pénzei. Többnyelvű kiadás, színes képmelléklettel. (A nyírbátori Báthori István Múzeum füzetei. Új kiad. Nyírbátor, 2006).
Irodalom
Irod.: Kubinyi András: H. L.: A budai pénzverés története a középkorban. (Századok, 1959)
Eszláry Éva: H. L.: A budai pénzverés története a középkorban. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
Németh Annamária: H. L.: A budai pénzverés története a középkorban. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1961)
Magyar művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Gedai István: H. L. 70 éves. (Archaeologiai Értesítő, 1981)
Korek József: H. L. (Archaeologiai Értesítő, 1987)
Gedai István: H. L. – Baloghné Ábrányi Hedvig: H. L. műveinek bibliográfiája. (Numizmatikai Közlöny, 1987/88)
Buza János: H. L. (Századok, 1988)
Csengeryné Nagy Zsuzsa: Búcsú H. L. professzortól. (Művészettörténeti Értesítő, 1988)
Pap Ferenc: H. L.: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. (Erdélyi Múzeum, 1996)
Buza János: H. L.: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. (Századok, 1997)
Kőhegyi Mihály: H. L.: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. (Magyar Tudomány, 1998)
A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2002)
Tóth Csaba: H. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
