Schmidt Éva
etnográfus, folklorista, kulturális antropológus
Született: 1948. június 28. Budapest
Meghalt: 2002. július 4. Hanti-Manszijszk, Nyugat-Szibéria, Oroszország
Család
Sz: Schmidt Ádám, id. (1910–1998) közgazdász, Móri-König Paula levéltáros. Testvére: Schmidt Ádám, ifj. (1949–) külkereskedő.
Iskola
A bp.-i Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban éretts. és díszítőszobrász szakmunkásvizsgát tett (1966), miután apja Ghánában külszolgálatot teljesített az Accrai Egyetemen kezdte meg tanulmányait (1966–1967), az ELTE BTK-n angol szakos középiskolai tanári–finnugor szakos előadói és etnográfus okl. szerzett (1973). A néprajztudomány kandidátusa (Leningrád: 1989; honosítva: Bp., 1989).
Életút
Az MTA Szociológiai Kutatóintézete megbízásos munkatársa (1973), az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának tud. segédmunkatársa (1974–1976), egyúttal az MTA Nyelvtudományi Intézete megbízásos munkatársa is (1974–1976). A KLTE BTK Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének ösztöndíjas gyakornoka (1976–1978), a leningrádi Zsdanov Egyetem Néprajzi és Antropológiai Tanszékének aspiránsa (1979–1982). Az MTA Néprajzi Kutatóintézete tud. munkatársa (1982–1983), tud. főmunkatársa (1983–1991), egyúttal az ELTE BTK Finnugor Tanszékének és Folklór Tanszékének előadója; c. egy. docens (1984–1990). Belojarszkijban (Északnyugat-Szibéria, Oroszország) telepedett le, az általa alapított Északi Osztják Folklór Archívum vezetője (1991–2002). A leningrádi Zsdanov Egyetemen és a Herzen Intézetben az obi-ugorok kultúráját tanulmányozta, ill. Hanti-Manszijszkban volt hosszabb gyűjtőúton (1969–1970), majd Leningrádban és ismét Hanti-Manszijszkban ösztöndíjas (1971).
A magyar nyelv legközelebbi nyelvrokonainak, a voguloknak és az osztjákoknak kultúrájával, kulturális és etnikai változásainak vizsgálatával, a helyi társadalmi és gazdasági jelenségek kulturális antropológiai vonatkozásaival foglalkozott. Nevéhez fűződik egy, osztják területen megvalósult nemzetiségi oktató-dokumentációs központ létrehozása. Összegyűjtötte a legkisebb finnugor népek közösségi ünnepeit, továbbá néprajzi, helytörténeti, genealógiai, nyelvtörténeti és zenei adatokat gyűjtött (ezzel párhuzamosan az MTA Zenetudományi Intézetében egyedülálló obi-ugor zenei archívumot is kialakított), ill. a helyi rádió- és tv-adók számára obi-ugor műsorokat is szerkesztett. Különösen értékes folklorisztikai munkássága: a metrika, a stílus és a zene összefüggéseit vizsgálva megteremtette a modern obi-ugor hagyományokra épülő hanti költészet mai formai kereteit. Az Északi Osztják Folklór Archívum működése nyomán határozottan erősödtek az obi-ugor etnikus kultúra túlélési lehetőségei, s hamarosan még öt másik archívum jött létre szerte az Ob-vidéken az eltűnőben lévő nyelvjárások és hagyományok megmentésére. Élete utolsó évei folytonos fenyegetettségben teltek: állandó ideológiai harcot vívott az orosz és az újkeletű hanti nacionalistákkal szemben. Öngyilkos lett.
Halála után hagyatéka az MTA Nyelvtudományi Intézetébe került (az anyag digitalizálása 2007-re befejeződött), írásait az Intézet folyamatosan adja ki a Schmidt Éva Könyvtár keretében (2005-től).
Emlékezet
Fikos-Fuchs Dávid-díj (1996), Zsirai Miklós-díj (1998).
Főbb művei
F. m.: Északi vogul altatódal. Műfaji összefüggések. (Ethnographia, 1976)
A természeti komikumról. (A komikum és a humor megjelenésének formái a folklórban. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. Szerk. Istvánovits Márton, Kríza Ildikó. Bp., 1977)
Az osztjákok. (Alföld, 1980)
Egy kis-szoszvai osztják medveének. Huszár Lajossal*. (Nyelvtudományi Közlemények, 1983)
Éneknyelvi települések az Ob mentén. (Uralisztikai tanulmányok. 1. Szerk. Bereczki Gábor, Domokos Péter. Bp., 1983)
Ahol mindenki költő. (Híd, 1984)
Vadászdalok és dalvadászok. (Szovjet Irodalom, 1986)
Die obugrischen Bären-Konzeptionen und ihre Zusammenhänge mit den religiösen Modellsystemen. (Speciminia Sibirica, 1988)
Az északi obi-ugorok kultúrájának alakulása a XX. században. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1988)
Az északi osztják birtokos névmásokról. (Uralisztikai tanulmányok. 2. Bereczki-emlékkönyv. Szerk. Domokos Péter, Pusztay János. Bp., 1988)
Bear Cult and Mythology of the Northern Ob-Ugrians. (Uralic Mythology and Folklore. Szerk. Hoppál Mihály és Pentikäinen Juha. Bp., 1989)
Fallstudie über die Wiederspiegelung der ostjakischen interetnischen Verbindungen der 70-er Jahre des XX. Jahrhundert in der Folklore. (Speciminia Sibirica, 1990)
Pápay József osztják hagyatéka – és néprajzi vonatkozásai. – Az obi-ugor mitológia és a medvetisztelet. (Ethnographia, 1990)
Az osztják metrika másik oldaláról. (Nyelvtudományi Közlemények, 1990)
Magyarország-élmény az obi-ugor kultúra tükrében. (Népi kultúra és nemzettudat. Szerk. Hofer Tamás. Bp., 1991)
A belojarszkiji Északi Osztják Folklór Archívum története. (Reguly Társaság Értesítője, 1997)
Terepgondolatok az osztják nép és kutatása hőskorából. (Népi kultúra – népi társadalom. 20. Bp., 2001)
Jelentések Szibériából. Szerk. Sipos Mária. (Schmidt Éva Könyvtár. 1. Bp., 2005)
Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom. Sch. É. a hanti írásbeliségről. Sch. É. szakdolgozata. Sajtó alá rend. Sipos Mária. – Sch. É. nyersfordításai hanti költők verseiből. Sajtó alá rend. Rusvai Julianna. (Schmidt Éva Könyvtár 2. Bp., 2006)
Serkáli osztják chrestomathia. Szerk. Fejes László. (Schmidt Éva Könyvtár 3. Bp., 2008)
Anna Liszkova énekei. Sch. É. gyűjtéséből. Szerk. Lázár Katalin, Sipos Mária. CD-melléklettel. (Schmidt Éva Könyvtár 4. Bp., 2008)
Medvekultusz. Sch. É. írásai. Szerk. Sipos Mária. (Schmidt Éva Könyvtár 5. Bp., 2011)
szerk.: Sesztalov, Juvan Nyikolajevics: Julianus rám talált. Versek. Vál., szerk., ford. Bede Anna. Az utószót írta. Sch. É. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1985)
Medveének A. Kannisto gyűjtéséből. Szerk. Lázár Katalinnal. (Zenetudományi Dolgozatok, 1990/91)
Vagatova, Marija: A kis tundrai ember. Versek és mesék. Ford. Nagy Katalin, szerk. Sch. É. Ill. Kuhterin, A. Sz. (Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Halálhír. (Népszabadság, 2002. júl. 11. és júl. 12.–Magyar Nemzet, 2002. júl. 16.)
Keresztes László: Sch. É. (Folia Uralica Debreceniensia, 2002)
Csepregi Márta: Sch. É. Művei bibliográfiájával. (Nyelvtudományi Közlemények 2002–Néprajzi Hírek, 2003)
Csepregi Márta: Éva Schmidt. (Finnisch-ugrische Forschungen, 2004)
B. Székely Gábor: Sch. É. északi vogul térképvázlata és Reguly térképeinek adatai. (Folia Uralica Debreceniensia, 2008)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010)
film: Halmy György: Medveünnep. (dokumentumfilm, szakértő, 1997)
Kázsmér Kálmán: Szibériai csoda. (kisjátékfilm, szereplő, 2000)
Halmy György: Sámán mítosz. (dokumentumfilm, szereplő, 2002)
Füredi Zoltán: A hagyaték. Sch. É.-portré. (dokumentumfilm, 2004)
Halmy György: Sámánösvényen. (dokumentumfilm-sorozat, szereplő, 2006)
Halmy György: Kezdődik a medvetor. (dokumentumfilm, szereplő, 2006)
Halmy György: Utazás a túlsó világba Sch. É. nyomán. (dokumentumfilm, szereplő, 2008)
Halmy György: Sch. É. élete, halála után. Sch. É.-portré. (dokumentumfilm, 2011). Megjegyzés: *Nem azonos Huszár Lajos numizmatikussal!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
