Uray Géza
nyelvész, orientalista
Született: 1921. augusztus 16. Budapest
Meghalt: 1991. július 17. Budapest
Család
Sz: Uray Zoltán (†1946. jan.) honvéd ezredes, Zala Margit (†1953). F: 1949-től Kőhalmi Katalin (1926–2012) történész, etnográfus, könyvtáros. Fia: Uray Gáspár (1951. jan. 2.); leánya: Uray Piroska (1953. máj. 24.).
Iskola
Budapesten éretts., majd a Ludovika Akadémián tanult (1939–1940), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi végbizonyítványt (1944), jogtudományi (1947) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948). A nyelvészeti tudományok kandidátusa (1970), doktora (1988).
Életút
A II. vh. végén katonai szolgálatot teljesített, szovjet hadifogságban volt (1945. máj.–1947. júl.). A Pázmány Péter Tudományegyetem Kelet-ázsiai Intézete gyakornoka (1948. jan.–aug.), a Belső-ázsiai Intézet tanársegéde (1948–1949). A Nyelvtudományi Intézet, ill. az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. segédmunkatársa (1950–1957), tud. munkatársa (1957–1973), tud. főmunkatársa (1973. júl.–szept.). Az MTA Könyvtár Orientalisztikai Csoportjának tud. főmunkatársa (1973–1974), az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Csoportjának, ill. Orientalisztikai Munkaközösségének tud. főmunkatársa (1974–1983), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1984–1988), nyugdíjas tud. tanácsadója (1988–1991). A Bécsi Egyetem Tibetológiai és Buddhizmuskutató Intézetének vendégdocense, ill. vendégprofesszora (1977–1978, 1981–1982, 1986–1987). Az ELTE BTK c. egy. docense (1977-től).
Tibeti filológiával és nyelvészettel, elsősorban a 7–10. sz.-i közép-ázsiai történelem tibeti forrásaival és a tibeti császárkorral foglalkozott. A tibeti összehasonlító nyelvjárástan, szóalkotástan, írástörténet, történeti földrajz és államtörténet nemzetközileg is elismert kutatóprofesszora. Alapvetően új eredményeket ért el a tibeti összehasonlító dialektológia, a tibeti szóalkotástan, valamint a tibeti források régi iráni, török és mongol népekre vonatkozó tudósításainak feltárása terén. Közép-ázsiai–tibeti ill. kínai–tibeti művelődéstörténeti munkássága is értékes.
Az MTA Orientalisztikai Munkabizottságának alapító tagja (1954–1970 és 1976-tól). A Magyar Nyelvtudományi Társaság Orientalisztikai Szakosztályának titkára (1955–1964). A Kőrösi Csoma Társaság választmányi tagja (1968-tól).
Emlékezet
A Nyelvészeti munkák bibliográfiája szerkesztője (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1951–1954). Az Acta Orientalia és a bonni Monumenta Tibetica Historica c. tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (1976-tól). A bloomingtoni Journal of the Tibet Society tanácsadó szerkesztője (1981-től).
Főbb művei
F. m.: Kelet-Tibet nyelvjárásainak osztályozása. – The Classification of the Dialects of Eastern Tibet. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Bölcsészetkari értekezések. 17. Bp., 1949)
A tibeti nyelv. (Magyar Nyelvőr, 1951)
A Tibetan Diminutive Suffix. (Acta Orientalia, 1952)
The Suffix -e in Tibetan. (Acta Orientalia, 1953)
Some Problems of the Ancient Tibetan Verbal Morphology, Methodological Observations on Recent Studies. (Acta Linguistica, 1953)
Duplication, Gemination and Triplication in Tibetan. (Acta Orientalia, 1954)
India nyelvei. Vekerdi Józseffel. – A „turáni kérdés.” (Természet és Társadalom, 1955)
Egy 1488. évi magyar nyelvemlék a Szovjetunióban. (Magyar Nyelv, 1955)
On the Tibetan Letters ba and wa. Contribution to the Origin and History of the Tibetan Alphabet. (Acta Orientalia, 1955)
A láma állatnévről. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Bp., 1956)
The Four Horns of Tibet in the Royal Annals. (Acta Orientalia, 1960)
Notes on a Tibetan Military Document from Tun-huang. (Acta Orientalia, 1961)
Old Tibetans dra-ma drans. – The Offices of the brun-pas and Great mnans and the Territorial Division of Central Tibet in the Early 8th Century. (Acta Orientalia, 1962)
Gren, the Alleged Old Tibetan Equivalent of the Ethnic Name Ch’iang. (Acta Orientalia, 1966)
Notes on a Chronological Problem in the Old Tibetan Chronicle. (Acta Orientalia, 1968)
Tanulmányok a királykori és a kései tibeti történetírás kapcsolatáról. A Királyi Évkönyvek és az Ótibeti Krónika maradványai. Kand. értek. (Bp., 1970)
A VII–IX. századi tibeti források személynévtana és a tibeti történelem kutatásai. (Nyelvtudományi Értekezések, 1970)
Queen Sad-mar-kar’s Songs in the Old Tibetan Chronicle. – The Narrative of Legislation and Organization of the Mkhas-pa’i dga’-ston. The Origins of the Traditions Concerning Sron-brcan sgam-po as First Legislator and Organizer of Tibet. (Acta Orientalia, 1972)
Évkönyvírás a 7–9. századi Tibetben. (Keletkutatás, 1975)
L’annalistique et la pratique bureaucratique au Tibet ancien. (Journal Asiatique, 1975)
The Annals of the ’A-za Principality. The Problems of Chronology and Genre of the Stein Document, Tun-huang, vol. 69., fol. 84. (Proceedings of the Csoma de Kőrös Memorial Symposium Held at Mátrafüred, Hungary, 24–30., September, 1976. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1978)
The Old Tibetan Sources of the History of Central Asia up to 751 A. D. A Survey. (Prolegomena to the Sources on the History of Pre-Islamic Central Asia. Szerk. Harmatta János. Bp., 1979)
A tibeti írás. (Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. III. köt. Bp., 1980)
L’emploi du tibétain dans les chancelleries des États du Kan-sou et de Khotan postérieurs à la domination tibétaine. (Journal Asiatique, 1981)
Notes on the Thousand-Districts of the Tibetan Empire in the First Half of the Ninth Century. (Acta Orientalia, 1982)
Tibets Connections with Nestorianism and Manicheism in the 8th–10th Centuries. (Contributions on Tibetan Language, History and Culture. Wien, 1983)
Bemerkungen zu Ge-sar-Illustrationen. U. Kőhalmi Katalinnal. (Documenta Barbarorum. Festschrift für Walther Heissig zum 70. Geburtstag. Wiesbaden, 1983)
The Earliest Evidence of the Use of the Chinese Sexagenary Cycle in Tibetan. (Tibetan and Buddhist Studies, Commemorating the 200th Anniversary of the Birth of Alexander Csoma de Kőrös. 2. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1984)
Vom römischen Kaiser bis zum König Ge-sar von Glin. (Fragen der mongolischen Heldendichtung. Teil. III. Wiesbaden, 1985)
Tibetológiai kutatások Magyarországon. (Történelem és kultúra 2. Kína kultúrája Magyarországon. Bp., 1985)
Tibetológiai kutatások. Tudományos tevékenység tézises összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1987)
Eine Einführung in die frühen tibetischen Quellen der Geschichte und Kultur Tibets bis zum Anfang des 11. Jahrhunderts. (Wien, 1988)
The Location of Khar-can and Len-cu of the Old Tibetan Sources. (Varia Eurasiatica. Festschrift für Professor András Róna-Tas. Szeged, 1991).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1991. júl. 20.)
Tibetan History and Language. Studies Dedicated to Géza Uray on Seventieth Birthday. Szerk. Steinkellner, Ernst. (Wien, 1991)
Róna-Tas András: U. G. (Keletkutatás, 1992)
U. G. emlékére. Tanulmányok. Szerk. Ecsedy Ildikó. (Történelem és Kultúra. 8. Bp., 1992)
Róna-Tas András: Géza Uray. (Acta Orientalia, 1992/93)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
