Zajti Ferenc
író, festőművész, orientalista
Született: 1886. március 5. Újfehértó, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1961. június 29. Budapest
Család
A Debreceni Református Kollégiumban éretts. (1905), a müncheni képzőművészeti akadémián és Hollósy Simon festőiskolájában tanult (1905–1906), a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett, ahol őstörténetet és keleti nyelveket is tanult (1918).
Iskola
Budapest székesfőváros polgármesteri hivatalának tisztviselője (1907–1926). A Fővárosi Könyvtár Keleti Gyűjteményének vezetője (1926–1946), nyugdíjazták (1946). Indiában járt hosszabb tanulmány- és gyűjtőúton (1928–1929), majd Törökországban, Kemal Atatürk államfő személyes tanácsadója (1930–1932).
Életút
Festőművésznek készült, de élete legfontosabb feladatának a magyar őstörténet-kutatást, s elsősorban a magyarság eredetének tisztázását tartotta. Orientalistaként a hun és a magyar nép vélt rokonságával, az indiai és a magyar díszítőművészet összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Műveire alapvetően a turanizmus ideológiája hatott. Megvásárolta Némethy Kálmán és Tóth Jenő hagyatékát, magánkiadásban kiadta Ipolyi Arnold Magyar mythológiáját (1928). Az általa megindított Aveszta-Könyvtárban közzétette – többek között – Goldziher Ignác, Stein Aurél műveit. Hosszas előkészületek után indult Indiába: úti célja Rádzsasztán és Gudzsarát államok voltak, ahol a rádzsput nemzetségek leszármazottait, a tévesen az ún. turáni csoporthoz sorolt, hun–szkíta „gudzsár hunokat” kereste fel. Elmélete szerint itt, az ún. Turáni-alföldön vélte megtalálni az állítólagos szkíták leszármazottait, akiket a magyarok közvetlen rokonainak tartott; s ezért a Magarának nevezett, Rádzsasztán állam területén levő településen nyelvi azonosságokat kutatott. Indiai tanulmány- és gyűjtőútjáról hatalmas néprajzi és történeti anyagokkal, könyvritkaságokkal, fotódokumentációkkal tért haza. Gyűjteményét az Iparművészeti Múzeum kupolatermében mutatta be (1929. nov. 21.–1929. dec. 15.). Az 1940-es években, a visszacsatolt Kolozsvárott ő szervezte meg az Őstörténeti Gyűjteményt. A II. vh. után a Szalmássy Galériában kiállította az udaipuri múzeum számára készített képeit (1946–1947). Műfordítóként lefordította Zarathusztra Avesztáját (amelyhez 70 képből álló sorozatot is készített, 1919-ben). Jézus Krisztus életét is vizsgálta: antijudaista írásokban igyekezett bizonyítani a Megváltó szkíta (= hun–szittya) származását.
Festőművészként mesterének Kubinyi Sándort és Bosznay Istvánt tartotta, később Csontváry Kosztka Tivadar köréhez tartozott; aki munkássága folytatójának, örökösének tekintette. Nagy gyűjteményes kiállításon szerepelt a Nemzeti Szalonban (1920-ban 109, 1924-ben 73 képét állította ki, köztük a 21 darabból álló Zarathusztra-sorozatot).
Emlékezet
Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Dózsa György út 17.) élt és tevékenykedett. Közel 130 db-ból álló, értékes textilgyűjteményét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) számára megvásárolta, s a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumban helyezte el (ma is ott látható). Néhány képét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi. Értékes gyűjteménye további része – könyvtára, kéziratai, festményei stb. megsemmisült (lakását még halála napján kifosztották!). Mellszobrát (Bíró Lajos alkotása) az Újfehértói Városi Múzeum kertjében avatták fel (2001).
Elismertség
A Magyar–Indiai Társaság alapító elnöke (1929-től).
Szerkesztés
Az Aveszta-Könyvtár c. könyvsorozat szerkesztője (1925-től).
Főbb művei
F. m.: Az ősmagyarok hitvilága. (Bp., 1918; Hasonmás kiad. Bp., 2006)
Jézus gyermekkora. (Bp., 1921; Hasonmás kiad. Bp., 2002)
Mi volt a hunok vallása? Az előszót József főherceg írta. (Aveszta Könyvtár. 2. Bp., 1926)
A hun–magyar őstörténelem. Új szempontok a magyar őstörténet feltárásához. (Aveszta Könyvtár 16. Bp., 1928; Hasonmás kiad. Bp., 2002)
Kapcsolataink Indiával. (A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványa. Bp., 1929)
Zsidó volt-e Krisztus? A semitizmus és a skythizmus nagy harca. 24 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1936; Hasonmás kiad. Zsidó volt-e Jézus? címmel. Bp., 1999; Új hasonmás kiad. Bp., 2009)
Magyar évezredek. Skytha–hun–magyar faji azonosság. 18 táblával, 5 térképpel. (Bp., 1939; 2. kiad. 1943; Hasonmás kiad. Bp., 1999; Új hasonmás kiad. Bp., 2004)
Memorandum Budapest székesfőváros területén… megépítendő Turáni Népek Levente és Diák Otthona továbbá a Magyar Kulturhistóriai Múzeum és Kiállítócsarnok tárgyában. (Bp., 1943)
Árpád fejedelem honfoglalása. Feszty Árpád történelmi körképe. 70 képpel. A körképről bemutatott képek Kukorelli Károly speciális felvételei. Bibliofil, számozott kiadás. (Bp., 1944)
Zsidó volt-e Jézus? Szerk., az utószót írta Bálint István János. (Magyar Ház Könyvek. 7. Bp., 1999)
Magyar évezredek. Vál., szerk., az utószót írta Bálint István János. (Magyar Ház Könyvek. 9. Bp., 1999)
Árpád fejedelem honfoglalása. Hogyan jött létre a Feszty-körkép? A magyarok bejövetele. (Az újfehértói Városi Múzeum kiadványai. 6. Újfehértó, 2001)
Az ősmagyarok hitvilága. A képeket Bognár László festette. (Új kiad. Bp., 2001)
Az ősmagyarok hitvilága. Hasonmás kiad. (A Nemzeti Örökség Kiadó kiadványai. Bp., 2012)
ford.: Zarathustra Zend-Avesztája. Magyar nyelvre átültette, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1919; Hasonmás kiad. Bp., 2008)
Modi, Jivanji Jamshedji: A hunokról, akik meghódították Indiát. (Bp., 1926; Hasonmás kiad. H. n., 1991; Új hasonmás kiad. Bp., 2003)
Zend-Aveszta. Ford. (Magura ismeretkincs. A Körösi Csoma Sándor Társaság Magura Munkatörzsének ismeretkincs sorozata. 1. Cleveland, 1980)
szerk.: Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Szerk., kiadta. (2. kiad. Bp., 1929)
Bolla Márton: Dissertatio de valachis. Az oláhok eredetük szerint hun-bolgárok. Latinul és első ízben magyar fordításban közli B. M. A bevezető tanulmányt írta Z. F. (Aveszta Könyvtár. 17. Bp., 1931; Hasonmás kiad. Bp., 2006).
Irodalom
Irod.: Z. F. indiai gyűjteményének kiállítása az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kupolatermében. Kat. (Bp., 1929)
Marjalaki Kiss Lajos: Anonymus és a magyarság eredete. Visszhang Zajti híradására. (Miskolc, 1929; Bp., 1992)
Halálhír. (Népszabadság, 1961. júl. 4.)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Grüll Tibor: Szittya elméletek Jézus Krisztusról. (Hetek, 1999. 47.)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Renner Zsuzsanna: Z. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Z. F. keletkutató emlékezete és az indiai–szkíta kapcsolat. Összeáll. Aradi Éva és Pápai Szabó György. (A Hun-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely kiadványa. Bp., 2011)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
