Vass Bertalan László
történész, római katolikus pap, ciszterci szerzetes
Vass László Bertalan
Született: 1857. május 1. Székesfehérvár
Meghalt: 1935. január 9. Székesfehérvár
Temetés: 1935. január 10. Székesfehérvár
Temetési hely: Szentháromság Temető
Család
Középiskoláit Székesfehérvárott és Egerben végezte, Egerben éretts. (1873). Belépett a ciszterci rendbe (1873. szept. 17.), áldozópappá szentelték (1880. júl. 20.), a budapesti tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885).
Iskola
A ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumának r. tanára (1879–1900), pécsi főgimnáziumának r. tanára és igazgatója (1900–1907), a nagyváradi tankerület (1907–1920), a székesfehérvári tankerület főigazgatója (1920–1928). Nyugdíjazták (1928).
Életút
Történészként elsősorban Horvát István történetíró és Révai Miklós munkásságával, irodalomtörténészként a klasszicizmus és a romantika magyarországi hatásával, verstani és műfajelméleti kérdésekkel foglalkozott. Szekfű Gyula középiskolai irodalom- és művelődéstörténeti tanáraként – többek között – Hippolyte Taine-ről, Adolphe Thiers-ről és Theodor Mommsenről tartott előadásokat, így a diák Szekfűt elsőként ismertette meg a kor legmodernebb történeti irányzataival, s a korszerű forráskritikával. Ő volt továbbá gr. Klebelsberg Kuno középiskolai tanára is. Jelentős szerepet játszott Székesfehérvár társadalmi életében, kamarazenei előadásokat is tartott, néhány zeneművet is komponált.
Főbb művei
F. m.: A «tiszta magyarság» védőjéről. Horvát István viszonya korának nevezetesb íróihoz. (Fővárosi Lapok, 1882)
Horvát István szülőháza. (Székesfehérvári Híradó, 1883)
A Zrínyiász mondattana. (Magyar Nyelvőr, 1883–1884)
Révai Miklós születése. (Fővárosi Lapok, 1884)
A Horvát-ünnep története. (A székesfehérvári cisztercita főgymnasium értesítője, 1884 és külön: Székesfehérvár, 1884)
A classicismus és romanticismus a világ- és hazai irodalomban. (Figyelő, 1884)
Horvát István életrajza. (Magyar Helikon. 35. Pozsony, 1884 és külön: Pozsony, 1884)
A szonett és jelesebb művelői. (Székesfehérvár, 1889)
Horvát István életrajza. Monográfia. 4 táblával. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1895)
Cantate a ciszterci rend 800 éves fennállásának emlékére. Zenéjét szerezte. V. B. (Székesfehérvár, 1898)
Szó és betű. (Székesfehérvári Hírlap, 1899)
A középiskolai történettanítás. (Székesfehérvár, 1899)
Az egyházi zenéről és énekről. (Katholikus Szemle, 1900 és külön: Bp., 1900)
Vörösmarty emlékezete. (Pécsi Figyelő, 1901)
Emlékbeszédek. Horvát István, Vörösmarty Mihály, Pázmány Péter. (Bp., 1902)
Pázmány Péterről. (Pécsi Közlöny, 1903)
A magyar nyelv, stílus és irodalom tanítása. (A Tanáregylet Közlönye, 1906)
ford.: Leys János–Leys Helén: A rejtett bűn.1–5. Regény. Ford. (Katholikus Szemle, 1899).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapest Hírlap, 1935. jan. 10.)
A magyarországi cziszterczi írók és műveik. (Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi rend. Szerk. Békefi Remig. Bp., 1896)
Schematismus Congregationis de Zirc. (Bp., 1942)
Glatz Ferenc: Szekfű Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában. (Fejér megyei történeti évkönyv. X. köt. Szerk. Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1976). Lexikonok téves halálozási adata: jún. 9.! Gyászjelentése szerint jan. 9-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
