Ecsedi István
etnográfus, muzeológus
Született: 1885. szeptember 20. Debrecen
Meghalt: 1936. május 19. Debrecen
Temetés: 1936. május 21. Debrecen
Temetési hely: Debreceni Köztemető
Család
Régi debreceni cívis családból származott. Sz: Ecsedi István, id. (1857–1934) gazdálkodó, Szűcs Erzsébet. Testvére: Ecsedi Erzsébet, ill. Ecsedi Mihály és Ecsedi János.
Iskola
A debreceni református főgimnáziumban éretts. (1904), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1908), történelem-földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1909), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogot is hallgatott (1917–1919). Magyarország földrajza és néprajza tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925).
Életút
A szegedi állami főgimnázium óraadó tanára (1908–1909), a tiroli 1. sz. ún. császárvadász ezrednél önkéntes (Innsbruckban és Meránban, 1909–1910). A debreceni református tanítóképző h. (1911–1912), majd r. tanára (1912–1929). Az I. vh.-ban a galíciai fronton szolgált, egy gránátszilánktól súlyosan megsérült (1914 ősze), felgyógyulása után – erdélyi betörésük idején – a románok ellen harcolt (1916), majd a debreceni 39. gyalogezredben küzdött (1916–1918).
A Debreceni Városi Múzeum tb. őre (1911–1929), a Déri Múzeum alapító igazgatója (1929. jún. 27.–1936. máj. 19.) és a Debreceni Városi Könyvtár igazgatója (1925–1936). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1925–1936) – Etnográfusként elsősorban az alföldi pásztor- és tiszai halászélettel foglalkozott, úttörő jelentőségű munkát végzett a népi vadfogással és táplálkozással kapcsolatban, összegyűjtötte a hortobágyi pásztor- és betyárnótákat. Alapvető szerepet játszott a Debreceni Városi Múzeum, a Déri Frigyes gyűjtemény és a Debreceni Városi Közművelődési Könyvtár és Képtár egyesítésében, a Déri Múzeum néven létrejött új intézmény első igazgatójaként megszervezte fiókkönyvtárat is (a Hortobágyi Csárdában, 1935; ugyanitt megalapította az első pusztai múzeumot is, 1934-ben). Szerkesztésével készült el a Déri Múzeum első vezetője (a múzeum megnyitására, 1930. máj. 25-én), majd részt vett a IV. Finnugor Kongresszuson (Helsinki, 1931); ebből az alkalomból 300 db-ból álló néprajzi műtárgykollekciót ajándékozott a helsinki Finn Nemzeti Múzeum magyar termének kiállításához. Beutazta Skandináviát, Németországot, Olaszországot, Görögországot és a Közel-Keletet, utazásairól értékes néprajzi tárgyakkal, fotókkal gyarapította múzeuma gyűjteményeit. Debrecennel kapcsolatos honismereti és helytörténeti munkássága is értékes, valamint több földrajzi tankönyvet is írt elemi iskolák és tanítóképző intézetek számára.
Emlékezet
Debrecenben (Mester utca 23.) élt és tevékenykedett, a város által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyelet Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). A Sumenben és Debrecenben tartott Bolgár–Magyar Emlékünnepség keretében kétnyelvű emléktábláját leplezték le (a sumeni Kossuth Lajos Múzeum kiállítási csarnokának falán, 1971-ben). Születésének centenáriumán szintén emléktáblát avattak (a hortobágyi Kadarcsi csárda falán, 1985. szept. 27-én). Emlékére Gulyás Pál verset írt (Ecsedi István után, Protestáns Szemle, 1936. 12.). A debreceni Déri Múzeum róla készült olajfestményt őriz (Ifj. Kovács János műve, 1937).
Elismertség
A Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportjának elnöke, a Múzeumbarátok Körének ügyvezető alelnöke. A Csokonai Kör örökös tagja, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság, a Magyar Alföldkutató Bizottság, a Magyarhoni Földtani Társaság, a Természettudományi Társaság tagja. A Magyar Földrajzi–Néprajzi Társaság, a Magyar Adria Egyesület, a debreceni Műpártoló Egyesület, a debreceni Gazdasági Egyesület és a Kollégiumi Diákszövetség választmányi tagja. A debreceni Rotary Club tagja. A Magyar Turista Egyesület (MTE) debreceni csoportjának alelnöke.
Szerkesztés
A debreceni Hajdúföld c. lap szerkesztője (1919), az Egyetértés munkatársa (1920-tól), az Ifjúság és Élet c. ifjúsági tudományos folyóirat társszerkesztője (1925–1935). A debreceni Déri Múzeum Évkönyvének szerkesztője (Sőregi Jánossal, 1933–1934. Debrecen, 1935–1936).
Főbb művei
F. m.: A Hortobágy-puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1908)
A debreceni fogatokról. (Néprajzi Értesítő, 1911)
Karacs Ferenc térképmetsző élete és munkái. 1770–1838. Monográfia. 2 táblával, 4 kihajtható térképpel. (Debrecen, 1912)
A debreceni népi építkezés. (Néprajzi Értesítő, 1912)
A hortobágyi pásztorkészségek. (Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának 1912-dik évi működéséről és állapotáról. Debrecen, 1912)
A hortobágyi pásztorépítmények. – A pásztorok étkezése a Hortobágy pusztán. (Uránia, 1913)
A földrajz tanításának paedagogiai haszna és gyakorlati fontossága. (A debreceni református tanítóképző értesítője, 1913)
Néprajzi gyűjtés a Hortobágyon. (Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának 1913-dik évi működéséről és állapotáról. Debrecen, 1913)
A nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. (Néprajzi Értesítő, 1913)
A Hortobágyi puszta. (Földrajzi Közlemények, 1913)
A hortobágyi pásztorviselet. (Néprajzi Értesítő, 1914)
A Hortobágy puszta és élete. Monográfia. 2 táblával, 1 kihajtható térképmelléklettel. (Debrecen, 1914)
Néhány érdekes halászó mód. (Ethnographia, 1923/24)
Eltűnt pusztafaluk Debrecen határában. (Föld és Ember, 1924)
Ahol a bodrogközi pákász tüzet rak. (Ethnographia, 1925)
Poros országutakon. Útirajzok. (Debrecen, 1925)
Ahol a debreceni erdőkben a varjút fogják. – Rekesztőhalászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. (Néprajzi Értesítő, 1926)
A jégszánka. (Néprajzi Értesítő, 1926)
Hortobágyi pásztor- és betyárnóták dallamokkal. A dallamokat lejegyezte Bodnár Lajos. (Debrecen, 1927)
A Bodrogköz rejtelmei. 1–3. (Ifjúság és Élet, 1927)
A kiskunsági olajütő. (Néprajzi Értesítő, 1927)
Hortobágyi életképek. (Debrecen, 1927)
Hortobágyi pásztornóták. (Ethnographia, 1927)
A bolgárok ősi földművelése. (Néprajzi Értesítő, 1928)
Debrecen sz. kir. város közművelődési könyvtárának könyvjegyzéke. A közönség használatára összeáll. (1–2. kiad. Debrecen, 1928; 3. kiad. 1932; Pótjegyzék. 1935; Újabb pótjegyzék. 1936)
A bolgárok földjén. Útirajzok. A rajzokat Csikós Tóth András készítette. (Debrecen, 1929)
Éjjeli legeltetés és pásztortűz a Hortobágyon. – Hogy készül a rühkendő? – Hogy készül az ótó, a gomolya, a zsendice a szilajpásztorok kezén? (Néprajzi Értesítő, 1929)
Egy tiszai téli halászat. (Földgömb, 1929)
A kilences szám a debreceni ember babonájában. – A nótás csikós számadó. (Népünk és Nyelvünk, 1929)
Sirató énekek Hajdúszoboszlón. (Ethnographia, 1929)
Vezető Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumában. (Debrecen sz. kir. város Déri Múzeumának kiadványai. 24. Debrecen, 1930)
Az utcakapitányok Debrecenben. (Népünk és Nyelvünk, 1930)
A csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. – Glockenguss nach uralter Weise. (A Debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1930; és külön: A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 1. Debrecen, 1931)
Középkori gazdasági eszközök a debreceni Szepes pusztán. (Néprajzi Értesítő, 1931)
Gabonás verem Hajdúszoboszlón. – Gazdasági evés. (Népünk és Nyelvünk, 1931)
A rézmetszés művészete a debreceni református kollégiumban. A rézmetsző deákok. (Debrecen, 1931)
A Hortobágyi Intézőbizottság története. (Bp., 1931)
A Hortobágy puszta. (Magyar városok fejlődése. 1. Debrecen sz. kir. város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben. Szerk. Csobán Endre, Csűrös Ferenc. Debrecen, 1931)
A debreceni cseréppipa. – Die Debrecener Tonpfeife. (A Debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1932; és külön: A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 2. Debrecen, 1932)
A kántálás Debrecenben. (Népünk és Nyelvünk, 1933)
Hortobágy-puszta. Hungaria. (Debrecen, 1933; angolul és németül is)
Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. – Volkstümlicher Wildfang und Jagd im Debrecener Gebiet und jenseits der Theiss [Tiszántúl]. 78 képpel, rövid német kivonattal. (A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 3. Debrecen, 1933)
Utazásom a Szentföldön. Útirajzok. (Debrecen, 1933)
Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. – Volkstümliche Fischerei im Gebiete der mittleren Theiss und jenseits der Theiss. (A Debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1933; és külön: A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 4. Debrecen, 1934)
Debreceni képes könyv. Összeáll. Nyilas Kolb Jenővel. Az előszót Vásáry István írta. 115 képpel. Német, angol, francia és olasz nyelvű függelékkel. (Magyar tájak – magyar városok. 3. Debrecen, 1934)
Debrecen és a Hortobágy. Összeáll. Nyilas Kolb Jenővel. Az előszót Vásáry István írta. (Bp., 1935)
A debreceni és a tiszántúli magyar ember táplálkozása. – Ernährung der ungarischen Bevölkerung in Debrecen und jenseits der Theiss. 133 képpel. (A Debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1934; és külön: A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 5. Debrecen, 1935; hasonmás kiad. Debrecen, 1996)
Hortobágyon kivirult az ibolya. A pusztai ember élete nótákban. E. I. és Bodnár Lajos nótáskönyvéből vál., összeáll. Lükő Gábor. (Kolozsvár, 1942)
A Bodrogköz rejtelmei. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei. 27. Sárospatak, 1986)
A Hortobágy puszta és élete. (Bp., 2011)
tankönyvei: A szülőföld ismertetése. Debrecen sz. kir. város leírása. A földrajz tanítása a népiskolában. A tanítóképző intézetek IV. osztálya és az elemi iskolai tanítók számára. (Debrecen, 1926; 2. átd. kiad. 1934)
Földrajz az elemi népiskolák IV. osztálya számára. A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány. (Debrecen, 1927)
Általános földrajz a tanító- és tanítónőképző intézetek I. osztálya számára. (Debrecen, 1927)
Ember-földrajz és Európa politikai földrajza a tanító- és tanítónőképző intézetek II. osztálya számára. (Debrecen, 1928).
Irodalom
Irod.: S. Szabó József: E. I.: Karacs Ferenc térképmetsző élete és munkái. (Protestáns Szemle, 1912)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Szondy György: E. I.: Hortobágyi életképek. (Debreceni Szemle, 1927)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Irmédi-Molnár László: E. I.: A bolgárok földjén. Útirajzok. (Föld és Ember, 1930)
A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja. 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. (Debrecen, 1931)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1931)
Kardos Albert: E. I.: A rézmetszés művészete a debreceni református kollégiumban. A rézmetsző deákok. (Debreceni Szemle, 1932)
Éhik Gyula: E. I.: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. (Állattani Közlemények, 1933)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Török Sándor: E. I. meghalt. (Magyarság, 1936. máj. 20.)
Búcsúzásunk Ecsedi igazgatónktól. (Debrecen [folyóirat], 1936. máj. 21.)
Juhász Géza: E. I. (Debreceni Független Újság, 1936. máj. 21.)
Kardos Albert: E. I., a cívistudós. (Debrecen [folyóirat], 1936. máj. 24.)
Apróságok E. I. életéből. (Debreceni Újság, 1936. máj. 31.)
Nyakas László: Emlékezés E. I.-ra. (Debrecen [folyóirat], 1936. jún. 7.)
Bereczki Imre: Hogy láttuk mi Ecsedi professzort? (Debrecen [folyóirat], 1936. jún. 14.)
Balogh István: Egy világjáró cívis. Emlékezés néhai E. I. múzeumigazgatóról. (Debreceni Újság, 1936. aug. 30.)
G[unda]. B[éla].: E. I. (Ethnographia, 1936)
Szilády Zoltán: E. I. (Földrajzi Közlemények, 1936)
Sőregi János: E. I. (A Debreceni Déri Múzeum évkönyve. 1936. Debrecen, 1937)
Zoltai Lajos: E. I. (Debreceni Képes Kalendárium, 1937)
Nagy Gábor: E. I. elhunyt múzeumigazgató irodalmi hagyatéka. (Debreceni Újság, 1937. jan. 10.)
E. I. halála évfordulóján. (Debreceni Újság, 1937. máj. 19.)
Márton Béla: A Hortobágy szerelmese. Emlékezés E. I.-ról. (A Nagykőrösi Arany János Társaság 1937/38. évi évkönyve. Nagykőrös, 1939)
Csorba Csaba: Zoltai Lajos és E. I. (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1971)
Dankó Imre: A közös bolgár–magyar E. I. emlékünnepségek. (Ethnographia, 1971)
Szabadfalvi József: E. I. és a Hortobágy-kutatás. (Műveltség és hagyomány, 1972)
Dankó Imre: E. I. centenáriuma elé. (Múzeumi Kurír, 1984. 46.)
Balogh István: E. I. naplójegyzetei. 1920. ápr. 10.–1928. febr. 15. (A debreceni Déri Múzeum évkönyve, 1985)
Balogh István: E. I. élete és munkássága. Életrajz és művei bibliográfiája. (Folklór és Etnográfia. 20. Debrecen, 1985)
E. I. születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 1985. szept. 26–27. Szerk. Gazda László. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok közleményei. 44. Debrecen, 1986)
Szilágyi Miklós: E. I. levelei Viski Károlyhoz. 1929–1930. (Múzeumi Kurír, 1986. 52.)
Dankó Imre: E. I. ex libriséről. (Múzeumi Kurír, 1996. 68.)
Vajda Mária: E. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
