Höllrigl József Aladár
régész, művészettörténész, muzeológus
Höllrigl I. Aladár
Született: 1879. március 19. Nyitra
Meghalt: 1953. május 26. Budapest
Temetés: 1953. május 30. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Höllrigl Ferenc (1833–1905) magyar kir. távírótiszt, a nyitrai távíróhivatal vezetője, medvedzei Medveczky Szidónia. Testvére: Halassy Béláné Höllrigl Ilona, Rauss Károlyné Höllrigl Elvira és Bartaky Józsefné Höllrigl Caesarina.
Iskola
A nyitrai piarista gimnáziumban éretts. (1897), az Országos Mintarajziskolában tanult, a Rajztanárképző Intézetben rajz szakos tanári okl. szerzett (1902).
Életút
A magyaróvári gimnázium (1902–1904), a nyitrai piarista gimnázium rajztanára (1904–1919) és a Nyitra Vármegyei Múzeum vezetője (1907–1919). Az összeomlás után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Történeti Osztály Régiségtárának muzeológusa (1919–1937) és osztályvezető-helyettese (1931–1937), majd az MNM Iparművészeti Tára vezetője, ill. az átszervezés után az Iparművészeti Múzeum igazgatója (1937–1939).
A középkor magyar iparművészetével, elsősorban a magyar kerámia és a magyar üvegművészet történetével és viselettörténettel foglalkozott. Muzeológusként nevéhez fűződik a Nyitra Vármegyei Múzeum megalapítása (1907). Az országváltás után Budapesten telepedett le, ahol jelentős szerepet játszott az MNM Történeti Osztályának újjászervezésében, elkészítette a múzeum ereklye-, kerámia- és viselettörténeti katalógusát. Alapvető munkát írt a középkori magyar ruházatról (Régi magyar ruhák, 1938) és elsőként vizsgálta az öltözködéssel kapcsolatos szokások és hiedelmek történetét. Feldolgozta továbbá a középkori magyar kerámia- és üvegleleteket. Magyarországon az elsők között figyelt fel a középkori mindennapi élet emlékeinek jelentőségére, az MNM gyűjtőkörét kiterjesztette a hétköznapok emlékeinek rendszerezésére és számbavételére. Régészként ásatásokat vezetett Baracspusztán, Fülöpszálláson és Szobon (1929), Zagyvarékason (1930) és Csengeren (1932).
Főbb művei
F. m.: Kossuth-emlékkiállítás. Kat. Szerk. Bartoniek Emmával. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. 2. Bp., 1924)
Történelmi ruhák a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Művészet, 1929)
Árpádkori kerámikánk. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1930–1932; és külön: Bp., 1933)
A középkori magyar keramika. (Magyar Művészet, 1931)
Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. Kat. Jegyzékbe vette és leírta Varjú Elemérrel. 17 táblával. (A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. 7. Bp., 1932)
Régi magyar üvegek. (Magyar Művészet, 1934)
A csengeri református templom kriptájának leletei. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1934–1936; és külön: Bp., 1936)
Elsheimer Ádám ismeretlen festménye a Magyar Nemzeti Múzeumban. (Magyar Múzeum, 1935)
A legrégibb magyarországi középkori mázas cserépedény. (Archaeologiai Értesítő, 1937)
Magyarországi olasz majolikacsempék I. Mátyás korából. (Történetírás, 1937)
A 100 éves Nemzeti Színház emlékkiállítása. Leíró lajstrom. Összeáll. (Bp., 1937)
Visegrádi kis cserépszobor fej. (Történetírás, 1938)
Magyar viselettörténeti kiállítás. Leíró lajstrom. 39 fotóval. Összeáll. (Bp., 1938)
Régi magyar ruhák. 32 táblával. Illusztrált kiadói kartonkötésben. (Officina Képeskönyvek. 11. Bp., 1938; 2. kiad. 1944; angolul: Historic Hungarian Costumes. 1939; 2. angol kiad. 1948)
Régi magyar üvegek. (Magyar Művészet, 1939)
A magyar viselet. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939; 2. kiad. 1940)
Magyar és törökös viseletformák a XVI–XVII. században. (Magyar művelődéstörténet. III. köt. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1940; hasonmás kiad. Szekszárd, 1993).
Irodalom
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Horváth Hilda–Simonyi Erika: H. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
