Hőnyi Ede, id.
földmérő mérnök
Hőnig Ede
Született: 1908. január 17. Budapest
Meghalt: 2000. szeptember 29. Budapest
Család
Sz: Hőnig Ede (†1934) tisztviselő, Gebauer Mária. F: Weber Erzsébet (1912–1996). Fia: Hőnyi Ede, ifj. (1935–) kartográfus; leánya: Hőnyi Éva ötvös.
Iskola
A bp.-i Vörösmarty Mihály Főreáliskolában éretts. (1926), a József Műegyetemen általános mérnöki okl. szerzett (1931), a József Nádor Műszaki Egyetemen (JNME) doktorált (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (1959).
Életút
A József Műegyetem Geodézia Tanszékének tanársegéde (1932–1934). Budapest Székesfőváros Polgármesteri III. Ügyosztályának főmérnöke (1934–1949), a Fővárosi Tervező Iroda (FŐTI) Városmérési Főosztályának osztályvezetője (1949–1950), a Geodéziai és Kartográfiai Intézet (1950–1954), a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérnöke (1954–1962). Az ÉKME, ill. a BME Építőmérnöki Kar Felsőgeodézia Tanszékének egy. docense (1962–1973).
Geodéziai mérések pontosságával, felsőbbrendű szögmérések és kiegyenlítő számítások vizsgálatával foglalkozott. Számos híd (pl. Szabadság híd, Margit híd, a szegedi és a tokaji közúti hidak stb.) geodéziai mérési és számítási munkálataiban vett részt. Jelentős szerepet vállalt a magyarországi elsőrendű háromszögelési hálózat szögmérésében, ill. valamennyi alapvonal mérésében, az elsőrendű hálózat kiegyenlítésében. Nevéhez fűződik a budapesti és a dunaújvárosi Duna-partfal mozgásvizsgálata.
Az FKgP tagja (1945–1949).
Emlékezet
Az MTA Geodéziai Bizottsága (1962–1976), Módszertani Albizottsága tagja (1962–1965). A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnökségi tagja, majd tb. tagja (1978-tól).
Elismertség
Lázár deák-emlékérem (1972).
Főbb művei
F. m.: Cholesky–Rubin eljárása a normális egyenletek számológéppel való megoldására. (Geodéziai Közlöny, 1947)
A normális egyenletek megoldási eljárásainak vizsgálata. – Jacobi tételének gazdaságossági vizsgálata. (Geodéziai Közlöny, 1948)
Hans Boltz professzor és munkássága. (Geodéziai Közlöny, 1949)
Eljárás a normális egyenletek megoldására. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1949)
Normális egyenletek megoldása a „korszerűsített“ Gauss-algoritmussal. (Földméréstani Közlemények, 1951)
Eggert eljárása nagy háromszögelési hálózatok kiegyenlítésére. (Földméréstani Közlemények, 1952)
Új elsőrendű háromszögelési láncolatunk szögméréseinek pontossági vizsgálata. (Földméréstani Közlemények, 1954)
Megjegyzések az iránykiegyenlítéshez. (Geodézia és Kartográfia, 1955)
A magyarországi új kitöltő háromszögelési hálózat kísérleti számításai. (Geodézia és Kartográfia, 1955; németül: Vermessungstechnik, 1955)
Egyszerűsítő törekvések a kiegyenlítő számítások területén. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1956)
Eljárás kitöltőhálózatunk kiegyenlítésére. – Pranisz-Pranievics többcsoportos eljárása nagy háromszögelési hálózatok kiegyenlítésére. (Geodézia és Kartográfia, 1957)
A dunántúli új kitöltőhálózat szögméréseinek pontossága. (Geodézia és Kartográfia, 1958)
Kitöltőhálózatunk végső kiegyenlítésének részletes ismertetése. – Transzformálások két koordinátarendszer között geometriai viszonyok alapján. (Geodézia és Kartográfia, 1959)
Eljárás a fiktív háromszögelési hálózatok kisháromszög-csoportjainak végső kiegyenlítésére. Kand. értek. (Bp., 1959)
A dunántúli kitöltőhálózat fiktív elsőrendű hálózatának kiegyenlítése. – Az egymástól nem független kiegyenlített értékek közötti függvény középhiba-számításáról. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
Vizsgálatok a szintezési refrakcióhiba csökkentésére. – Dunántúli kitöltőhálózatunk megbízhatósága. (Geodézia és Kartográfia, 1961)
Pranisz-Pranievics többcsoportos eljárása nagy háromszögelési hálózatok koordináta-kiegyenlítésére. Lukács Tiborral. (Geodézia és Kartográfia, 1962)
Az optikai üveg. (Geodézia és Kartográfia, 1965)
A dunaújvárosi Duna-part mozgásának vizsgálata. (Geodézia és Kartográfia, 1966)
Két földi ellipszoid relatív helyzetének meghatározása a háromszögelési hálózat alapján. (Geodézia és Kartográfia, 1967)
Néhány szó az oldalfeltételi egyenletről. (Geodézia és Kartográfia, 1969)
Megjegyzések a közvetett mérések kiegyenlítéséhez. (Geodézia és Kartográfia, 1970)
Különböző súlyú irányok teljes sorozatának kiegyenlítése. (Geodézia és Kartográfia, 1971)
A második geodéziai főfeladat számítása. (Geodézia és Kartográfia, 1973)
Alaphálózat elhelyezése és tájékozása. Csillagászati kiegyenlítés. Segédlet a Felsőgeodézia gyakorlathoz. (A BME kiadványa. Bp., 1975)
A magyar földmérés és térképészet története. Többekkel. (Bp., 1992).
Irodalom
Irod.: Pazsitzky László: H. E., a műszaki tudományok kandidátusa 80 éves. (Geodézia és Kartográfia, 1988).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
