Hunyady József
író, újságíró
Született: 1921. április 14. Pécs
Meghalt: 1983. december 4. Budapest
Temetés: 1983. december 20. Budapest
Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás
Család
Leánya: Hunyady Judit és Hunyady Ágnes.
Iskola
A pécsi jezsuita gimnázium tanulója, de Ady verseiért való lelkesedése miatt eltávolították.
Életút
Badacsonytomajban kántortanító (1941–1942), a II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített hadifogságban volt (1943–1945). A Nemzeti Parasztpárt (NPP) pécsi titkára (1945–1946), Várkonyi Nándor mellett a Sorsunk c. lap prózai és kritikai rovatvezetője, a pécsi szabadművelési hivatal főfelügyelője (1947–1948). A Magyar Nemzet munkatársa (1948–1955), az Állami Déryné Színház dramaturgja (1956–1960), a Képes Újság (1960–1968), a Pajtás (1968–1975), a Magyar Horgász (1975–1977), a Népszava munkatársa (1977–1980).
Regényeket, novellákat, drámákat írt, klasszikus és kortárs írók műveiből készített rádió- és tévéjátékokat. Első írásai a pécsi Sorsunk c. folyóiratban, valamint a Délszigetben, a Magyarokban és a Válaszban jelentek meg. Első kötete (Szerencsétlen emberek, 1947) nagy visszhangot keltett: az emberi elesettséget robbanásig feszülő helyzetekben ábrázoló írásaiért átvehette a Baumgarten-jutalmat (1947-ben). Az Elsüllyedt ország (1949) nemcsak a címében utal Szabó Dezsőre, szövegeiben tudatosan alkalmazza példaképének mondatfűzéseit, cselekményvezetését. Az 1950-es évek végére háttérbe szorult kisprózája, történelmi kalandregényeket írt, elsősorban az ifjúság számára. Különösen népszerű volt Jetting Károlynak, a „magyar Robinsonnak” életét feldolgozó regénye (Hét tenger vándora, 1964), amelyet később átdolgozva újra megjelentetett. A mű a pozsonyi születésű, Angliában élt, Afrikában diplomáciai pályára küldött, végül török fogságba került Jetting Károly német nyelvű életírása (Der ungarische Robinson, Wien, 1797) alapján készült, s az egyik legismertebb, több nyelvre lefordított klasszikus ifjúsági regény lett. A siker hatására sorra adta ki történelmi regényeit: feldolgozta – többek között – Zrínyi Miklós (A kék hegyek kapitánya, 1966), Budai Nagy Antal (Oroszlán és gödölye, 1970) és Jurisich Miklós (Az égig érő vár, 1982) életét.
Az 1950-es években néhány sematikus termelési drámát is írt (a Bányászbecsületet – Görbe János főszereplésével – viszonylag nagy sikerrel játszották, 1951-ben). Műfordítói tevékenysége értékesebb, elsősorban kortárs angol és német szerzők – pl. G. B. Shaw és B. Brecht! – műveit tolmácsolta magyar nyelvre.
Emlékezet
Budapesten (Krisztinaváros, XII. kerület Kékgolyó utca 2/c) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismerés
Baumgarten-jutalom (1947), Szocialista Kultúráért (1951), a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1983).
Főbb művei
F. m.: Keleti front. Elbeszélés. (Bp., 1942)
Csönge Dénes. Novella. (Délsziget, 1947)
Szerencsétlen emberek. Novellák. (A Batsányi Társaság Könyvtára. Szépirodalmi sorozat. 3. Pécs, 1947)
Elsüllyedt ország. Regény. (Bp., 1949)
650 százalék. (Felfelé ível az út. Ifjúságunk élete irodalmunkban. Szerk. Mikó Zoltán. Bp., 1950)
Bányászbecsület. Színmű. (Színjátszók könyvtára. 12. Bp., 1952)
Így épül a Sztálin Vasmű. Riport. (Bp., 1952)
Dajka Máté csatája. Elbeszélés. (Bányászok kiskönyvtára. Bp., 1952)
Egy őrsön történt. Kisregény. Zádor István rajzaival. (Bp., 1953)
A nép tudósa. Színmű. (Bp., 1954)
A darányi legény. Elbeszélés. (Csillag, 1955)
Hollós vitéz. Történelmi regény Hunyadi Jánosról. Ill. Domján József. (1–2. kiad. Bp., 1957)
A fekete lovag. Történelmi regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1959; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1976)
Egy réges-régi február története. (Regél a hősök könyve. Elbeszélések. Szerk. Hámori Ottó. Bp., 1961)
Pepito. Ifjúsági regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1961; 2. kiad. 1976; bolgárul: Szófia, 1964)
Hét vércsepp. Elbeszélések. (Bp., 1962)
Hét tenger vándora. Jetting Károly, a „pozsonyi Robinson” kalandjai. Életrajzi regény az ifjúság számára. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1964; lengyelül: Warszawa, 1969; szlovákul: Bratislava, 1972)
A kék hegyek kapitánya. Zrínyi Miklós életének regénye. (Bp., 1966; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1974)
A király árnyéka. Történelmi regény. A fekete lovag c. műve folytatása. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1968)
Aranyhorda. Történelmi regény IV. Béla korából. Ill. Kolozsváry György. (Bp., 1968; 2. kiad. 1972)
A napisten fiai. Történelmi regény az Inka Birodalomról. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1969)
Oroszlán és gödölye. Történelmi regény Budai Nagy Antalról. (Bp., 1970)
Hét tenger vándora. Jetting Károly kalandjai öt világrészben. Életrajzi regény az ifjúság számára. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. 2. átd. kiad. Bp., 1972)
A viharmadár. Mozaikok Petőfi Sándor életéből. (Bp., 1972)
Pepito. Ifjúsági regény. Ill. Kiss Gusztáv. (2. kiad. Bp., 1976)
A mánfai legény. Regény. (Határőrök Kiskönyvtára. Bp., 1977)
Az égig érő vár. Kőszeg, 1532. Történelmi regény Jurisich Miklósról és a kőszegi vár védőiről. (Bp., 1982)
Hét tenger vándora. Jetting Károly, a „pozsonyi Robinson” kalandjai. Életrajzi regény az ifjúság számára. Ill. Fazekas Attila. (Magyar Ifjúsági Remekírók. 19. 3. kiad. Bp., 2003)
színművei: Bányászbecsület. Színmű 1 felvonásban, két képben. (Bem.: Belvárosi Színház, 1951. ápr. 19.)
Vetélytársak. Színmű. (Bem.: Állami Déryné Színház, Tájelőadás, Mátraháza, 1952. dec. 22. és Szegedi Nemzeti Színház, 1953. márc. 21.)
Galambos korsó. Zenés játék. (Bem.: Állami Déryné Színház, 1958. márc. 31.)
ford.: Shaw, G. B.: Lord Augustus. Szatirikus komédia 1 felvonásban. Ford. (Rádiószínház. Bp., 1957)
Müller, Horst: Jelek a Holdról. Fantasztikus regény. Ford. (Bp., 1961)
Zinner, Hedda: Egy kis bécsi kávéház. Színmű. Ford. H. J. A rendezői utószót írta Hertay Jenő. (Játékszín. 40. Bp., 1961).
Irodalom
Irod.: Pándi Pál: H. J.: Szerencsétlen emberek. (Válasz, 1948)
Havas Endre: H. J.: Elsüllyedt emberek. (Forum, 1950)
Gyenes István: H. J.: Bányászbecsület. (Kis Újság, 1951. máj. 5.)
Örkény István: H. J.: Bányászbecsület. (Színház és Filmművészet, 1951. 8.)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Csertői Oszkár: Egy magyar robinzonád. (Élet és Irodalom, 1964. 51.)
Hegedűs Géza: Az irodalom és a tudomány mércéje. H. J.: A kék hegyek kapitánya. (Élet és Irodalom, 1966. 38.)
Sós Endre: H. J.: A kék hegyek kapitánya. (Magyar Nemzet, 1966. szept. 4.)
Lékay Ottó: H. J.: A fekete lovag. (Jelenkor, 1968)
Örsi Ferenc: H. J. hatvanéves. (Élet és Irodalom, 1981)
Kopré József: Régi idők krónikása. (Magyar Hírlap, 1983. febr. 23.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1983. dec. 6.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Tüskés Tibor: H. J. (Pécsi Szemle, 2007)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
