Karády István
orvos, patológus, belgyógyász
Született: 1904. augusztus 20. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1974. szeptember 21. Szeged
Temetés: 1974. szeptember 27. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Sz: Karádi (1898-ig Kraut) Győző (1867–), Markgraf Erzsébet (1874–1938). Apja a jászberényi főgimnázium r. tanára, 1918-ban a helyi Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke, a Tanácsköztársaság idején, Budapesten gimnáziumi igazgató, a bukás után nyugdíjazták. Testvére: Karády Győző dr. (1896–1962) gépészmérnök, mérnök-közgazdász és Karády László dr. Fia: Karády István, ifj. orvos.
Iskola
A budapesti III. kerületi (óbudai) Árpád Gimnáziumban éretts. (1922), Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1929), bel- és ideggyógyász szakorvosi vizsgát tett (1934), az allergiás betegségek kór- és gyógytana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1939), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézete (1926–1929), uo. az I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1929–1932). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1932–1937), egy. tanársegéde (1937–1948) és magántanára (1939–1948), c. ny. rk. tanára (1947–1948). A Gyógyszertani Intézet egy. adjunktusa (1948–1951), intézeti tanára (1951), a Kórélettani Intézet intézetigazgató egy. tanára (1951. szept. 15.–1974. szept. 21.). A pakisztáni lahore-i King Edward University School of Medicine (1948), a Bécsi Egyetem Általános és Kísérletes Kórtani Tanszéke vendégprofesszora (1967–1968). A bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1937), a montréali McGill Egyetem Rockefeller-ösztöndíjasa (1937–1939), a rochesteri (USA) Mayo Clinic vendégkutatója (1939–1942), a Londoni Egyetem Rockefeller- (1958), majd Wellcome-ösztöndíjasa (1964–1965).
Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete (EDSZ) alelnöke.
Patofiziológiai és kórélettani alapkutatásokkal foglalkozott, elsősorban a hisztamin-, a sokk- és az allergiakutatásban, ill. a gyulladás és az adaptáció mechanizmusának vizsgálatában ért el nemzetközileg is alapvetően új eredményeket. A sokkrezisztenciára vonatkozó kísérletei közben fedezte fel az állatok vérében képződő védőanyagot, a rezisztint, ill. a világon először sikerült a vérből izolált rezisztin kémiai szerkezetének pontos megállapítása.
Emlékezet
Szegeden (Károlyi utca 2/b) élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).
Elismertség
A Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1968-tól). A Magyar Élettani Társaság tagja (1942-től), vezetőségi tagja (1970–1974). A Magyar Belorvos Társaság (1935-től), a Korányi Sándor Társaság (1950-től), a Magyar Endokrinológiai Társaság (1960-tól), a Magyar Immunológusok Társasága alapító tagja (1972-től). A Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke (1970–1974).
A Kanadai Fiziológusok Társasága (1938-tól), az Amerikai Patológusok Társasága (1939-től), a Francia Allergológusok Társasága (1956-tól), a Nemzetközi Hisztamin Klub (1958-tól) és a Nemzetközi Allergológiai Kollégium r. tagja (1970-től).
Elismerés
A montréali McGill University tb. doktora (1939).
Főbb művei
F. m.: Einfluss des Ergotamins auf die alimentäre Hyperglykämie bei Leberschändingung durch Phosphorvergiftung. Ernst Z.-vel. (Biochemische Zeitschrift, 1932)
Histaminérzékenység. (Orvosi Hetilap, 1933)
A hypochloraemiás uraemiáról. Czoniczer Gáborral. (Orvosképzés, 1933)
Lipase-vizsgálatok sclerosis multiplexes betegek duodenalis nedvében és vérserumában. – Vizsgálatok a postoperatív keringési zavarok keletkezéséről. Rusznyák Istvánnal, Szabó D.-vel. (Orvosi Hetilap, 1934)
A terhesség befolyása a histaminérzékenységre. Strobl F.-fel. – A collapsuskészséget jelentő II. histamintípus átalakítása. Bencsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1935)
Experimentalis vizsgálatok állatok histamin-tachyphylaxiájának és histamin-resistentiájának kérdéséhez. (Magyar Orvosi Archívum, 1935)
Kísérleti adatok a szervanaphylaxia mechanizmusához. Erdős L.-lel. (Magyar Orvosi Archívum, 1937)
Further Studies on the Effect of the Alarm Reaction on Water Excretion. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Canadian Medical Journal, 1938)
The Influence of the Alarm Reaction on the Development of Anaphylatic Shock. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Journal of Immunology, 1938)
Changes in the Total Blood Volume in Histamine and Surgical Shock in Normal Rabbits and in Those Pretreated with Histamine. (American Journal of Physiology, 1938)
Role of Auto-Antigens in the Pathogenesis of Physical Allergy. (Journal of Immunology, 1939)
Changes in the Chloride Distribution between Red Blood Cells and Plasma during the Course of the General Adaptation Syndrome. Browne, J. S. L.-lel, Selye Jánossal. (Journal of Biological Chemistry, 1939)
Histamine Metabolism in the Adrenalectomized Rat. Rose, B.-vel. (Proceedings of the American Physiological Society, 1939)
Decrease of Histaminase in Tissue by Adrenalectomy and Its Restoration by Corticoadrenal Extract. Rose, B.-vel és Browne, J. S. L.-lel. (American Journal of Physiology, 1940)
Az allergia jelentősége az emberi pathológiában. Magántanári előadás. (Szeged, 1941)
A thyreotoxicus coma gyógyítása kéreghormonnal. Varga Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1941. 43.)
A traumás shock keletkezése. Hámori Artúrral, Rusznyák Istvánnal. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
Kalium aceticum-diuresis. Földi Mihállyal. (Magyar Orvosi Archívum, 1943)
Adatok a physiologiás albuminuria keletkezésének mechanizmusához. Földi Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1943. 33.)
Adaptation Mechanism of the Organism to Damage. The Role of „Resistine”. Kovács A.-val. (Nature, 1948), Antianaphylaxia mechanizmusa. Kovács B.-vel, Petri G.-vel. – Shock és antihistamin. Petri G.-vel. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
Vizsgálatok a histamin-megszokás kérdéséhez. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1951)
Kórélettan. K. I. 1950/51-ben tartott előadásai. Egy. jegyz. (Bp., 1952; új átd. kiad. 1973 és 1980)
Hőszabályozás kórélettana. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Acidosis, alcalosis kórélettana. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
A nephrosis oedema pathophysiológiája. (Orvosi Hetilap, 1953. 33.)
Die Frage des Histamin-Desensibilisierung im Spiegel eigener Untersuchungsergebnisse und der Literaturangaben. Rapcsák Vilmossal. (Acta Medica, 1953)
Az anyagcsere kórélettana. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
Die Rolle der höheren Nervenfunktion im Mechanismus der Antikörperproduktion. Kiss L.-lel, Mustárdy L.-lel. (Acta Physiologica, 1954)
Experimental Influencing of Tuberculosis Changes. Lusztig G.-vel, Vajda P.-vel. (Acta Morphologica, 1954)
Control of Humoral Factors on the Zona Glomerulosa of the Adrenal Cortex. Nagy A.-val, Oláh A.-val. (Nature, 1957)
A heparin alvadásgátló és clearing működése hyperlipaemiában. Csergő Istvánnal, Pintér Imrével. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
Zur Pathophysiologie des traumatischen Shocks. Kapillarpermeabilität und Sludge-Bildung in traumatischen Schock. Kiss Lajossal, Thuránszky Károllyal. (Acta Medica, 1959)
The Effect of Insulin on Production of Granulation Tissue in Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Experientia, 1960)
Granulation Tissue Production in Alloxan-Diabetic Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Journal of Endocrinology, 1961)
A resistin patophysiologiai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1964. 3.)
Effect of Ammoniumchloride and Sodium bicarbonate on Resistine Level in Rats. Horpácsi Gézával. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1964)
Effect of Phlogodym on the Blood Fibrinogen Levels in Traumatic Shock. Lázár Györggyel. (Acta Physiologica, 1964)
Crossed Shock Resistance. Role of Humoral Factor in the Resistance to Shock. Prókai Andrással, Sütő M.-mel. – The Role of Endotoxin in Traumatic Shock and in Adaptation to Trauma. Gecse Árpáddal és West, G. B.-vel. (Acta Physiologica, 1966)
Glycoproteidek jelentősége a stresshez való adaptáció mechanizmusában. (Kísérletes Orvostudomány, 1966)
Histaminképződés és histaminfelszabadulás traumás shockban és shock-resistentiában. Gecse Árpáddal, Horpácsy Gézával. (Kísérletes Orvostudomány, 1969)
Resistance to Shock in Rats with Alloxan Diabetes. Ottlecz Annával. – Isolation from Bovine-Plasma of an Agent Causing Smooth Muscle Concentration. Gecse Árpáddal, Zsilinszky Eleonórával. (Acta Physiologica, 1970)
Histokémiai és elektronmikroszkópos változások Phlogodym hatására patkánymájban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1970)
Modellkísérlet az emberi shock-vese pathomechanizmusának kiderítésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1970)
Patkányszövetekből izolált antihistamin hatású anyag kémiai szerkezete. Halmos M.-mel, Prókai Andrással. – Serumphospholipoidok változása széntetrachlorid-mérgezésben. Lázár Györggyel és Nikolásev Velimirral. (Kísérletes Orvostudomány, 1971)
Data on the Pathomechanism of Shock. Bardóczi A.-val, Kékes-Szabó Andrással. (Acta Physiologica, 1971)
Plasma phospholipoidok anyagcsere-vizsgálata normál humán terhességben. Többekkel. – Serum-, máj-, és vese-phospholipoid. Lázár Györggyel, Nikolásev Velimirral. – Histaminhoz adaptált és úsztatott patkányok szénhidrát-anyagcseréje. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1972)
Bradykinin Metabolism in Shock and in State of Shock Resistance. Többekkel. (Vasoactive Polypeptides. New York, 1972)
Uratos nephropathia és sokkrezisztencia. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1977).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. szept. 24.)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Lázár György: K. I. (Lege Artis Medicinae, 1999)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
