Főbb művei

F. m.: A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra. (Társadalmi Szemle, 1951; és külön: A Magyar Munkásmozgalmi Intézet kiadványa. Bp., 1951; szlovákul: Bratislava, 1951)
A Vérvörös Csütörtök. 1912. május 23. Kismonográfia. 8 táblával. (Bp., 1952)
A magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság harca az első világháború előtti időszakban. E. T. előadása. (Bp., 1952)
„Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944. Erőss Emmával. (Bp., 1955)
Az első orosz forradalom és a magyar munkásmozgalom. (Társadalmi Szemle, 1955)
A magyar munkássajtó. 1867–1900. Egy. jegyz. (Bp., 1956)
A magyar szakszervezeti mozgalom történetének vázlata. 1848–1917. E. T. előadása. (A SZOT Főiskola Történelem–munkásmozgalom Története Tanszékének Előadásai. Bp., 1956)
A Történelmi Munkaközösség vitája Balázs Béla munkájáról. Többekkel. (Századok, 1958)
A szocialista mozgalom kezdetei Magyarországon. Egy. tankönyv. (Bp., 1958)
A francia–porosz háború és a Párizs Kommün. Egy. jegyz. (Bp., 1958)
Die Hauptrichtungen der Entwicklung der Gewerkschaftsbewegung in Ungarn. 1868–1904. (Studia Historica, 1960)
Über einige Fragen der Politik der Sozialdemokratischen Partei Ungarns vor 1914. (Studia Historica, 1961)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1914 előtti tevékenységéről. (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Bp., 1961)
A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961)
Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak az első világháború előtti években. 1906–1914. (Földmunkás- és szegényparasztmozgalmak Magyarországon. I. köt. Bp., 1962)
A magyar klerikális sajtó és a Párizsi Kommün. (Világosság, 1962)
A Vérvörös Csütörtök ötvenedik évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1962)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenységének főbb jellemzői a századfordulót követő évtizedben. (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Bp., 1963; 2. átd. kiad. 1972–1973)
Az I. Internacionálé megalakulásának századik évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1964)
Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und der Dualismus. (Nouvelles études historiques, 1965)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásának 75. évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1965)
A történelem népszerűsítésének új eredményei. (Társadalmi Szemle, 1966)
Révai József történelemszemléletéről. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
Munkásmozgalom-történeti irodalmunk helyzetéről, fejlődéséről. (Századok, 1967)
Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom ötvenedik évfordulójára. (Társadalmi Szemle, 1968)
A Galilei Kör. (Népművelés, 1968)
Az anarcho-szindikalizmusról. (Párttörténeti Közlemények, 1968)
A szocialista mozgalom és a magyar októberi forradalom. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1969)
A Magyar Tanácsköztársaság. Vass Henrikkel. (Közgazdasági Szemle, 1969)
A szakegyletek kora. (Tanulmányok a magyar szakszervezeti mozgalom történetéből. Bp., 1969)
Die Sozialdemokratische Partei Ungarns und die Aussenpolitik des Österreichisch–Ungarischen Monarchie in den Jahren 1908–1914. (Studia Historica, 1970)
A balkáni szociáldemokrata mozgalom problematikájához. (Századok, 1971)
A Párizs Kommün. (Világosság, 1971)
Die 100ste Jahrestag der Pariser Kommune. (Acta Historica, 1971)
A szocialista munkásmozgalom és Áchim L. András. (Áchim L. András Emlékkönyv. Békéscsaba, 1972)
Monarchia – munkásmozgalom – ausztromarxizmus. (Világosság, 1974)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a magyar politikai életben. 1898–1918. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1974)
Kunfi Zsigmond életútja. Köves Rózsával. (Bp., 1974)
Kunfi Zsigmond. Monográfia. (Életek és korok. 2. Bp., 1974; 2. kiad. 1978)
A forradalom és a reform kérdése Ausztria–Magyarország munkásmozgalmában a századfordulón. (Parlamenti Közlemények, 1975; németül: Die Frage Revolution und der Reform in der Arbeiterbewegung Österreich–Ungarns um die Jahrhundertwende. Studia Historica, 1975)
Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből. Írta többekkel. Szerk. Sipos Péter és Vass Henrik. (Bp., 1975; 2. jav. és bőv. kiad. 1978)
Az ismeretterjesztő-népszerűsítő történeti irodalom kérdéseiről, különös tekintettel a munkásmozgalom-történetre. (Történelem és tömegkommunikáció. Tanulmányok. Szerk. Vass Henrik. Bp., 1976)
Szabó Ervin – a szocialista forradalmár és ideológus. (Társadalmi Szemle, 1977)
Ady és a szociáldemokrácia. 1887–1906. (Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról. Szerk. Láng József. Bp., 1977; és „Akarom: tisztán lássatok.” Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. évfordulóján. 1977. dec. 7–9. Szerk. Csáky Edit. Bp., 1980)
1918. október – hatvan év távlatából; Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. (Társadalmi Szemle, 1978)
Munkásosztály-történet – munkásmozgalom-történet. (Munkásmozgalom-történet – társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. Sipos Levente és Vass Henrik. Bp., 1978)
1919. (Világosság, 1979)
Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. (Bp., 1979)
Munkásosztály-történet, munkásmozgalom-történet és tudatformálás. (Társadalmi Szemle, 1980)
Munkásmozgalom az Osztrák–Magyar Monarchiában. (História, 1981)
Történelem és politika. (Társadalmi Szemle, 1981)
Politika – hírközlés – agitáció. A magyarországi munkássajtó a 20. század első éveiben. 1900–1905. (Századok, 1982; és külön: Bp., 1982)
A Huszadik Század történetfelfogása. (Társadalmi Szemle, 1982)
A forradalom és a reform kérdései Marx munkásságában. (Világosság, 1983 és Marx és a jelenkor. Emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián. Bp., 1983)
A munkásmozgalom és a béke. (Világosság, 1984)
A magyar szociáldemokrácia és a nemzeti kérdés. (Társadalmi Szemle, 1984)
Lukács György a magyar történelemről. (Társadalmi Szemle, 1985 és Az élő Lukács. Szerk. Sziklai László. Bp., 1986)
A Gondolat ideológiatörténeti arculatáról. (Jel–Kép, 1986)
Kun Béla a kortársak szemével. (Társadalmi Szemle, 1986)
Nemzeti és nemzetiségi kérdés Magyarországon a dualizmus korában. (Társadalmi Szemle, 1987)
Karl Kautsky: Az út a hatalomhoz. (Századok, 1987)
Bernstein és a magyar szociáldemokrácia. (Valóság, 1987)
1918 ősze – hetven év múltán. (Társadalmi Szemle, 1988)
A szakszervezeti bürokrácia. (História, 1988)
A munkásosztály és a nemzet Magyarországon. 1868–1918. (Világosság, 1988)
Gondolatok a trockizmusról. A száműzött Trockij. Szerk. Krausz Tamás. (Társadalmi Szemle, 1989)
Jászi Oszkár 1918–1919-ben. (Világosság, 1989)
Angyalföld munkásmozgalmának története. 1867–1958. Többekkel. (Bp., 1989)
II. Internacionálé. Forradalom és reform. (A II. Internacionálé. Tudományos konferencia, 1989. máj. 12. Előadások. Szerk. Haskó Katalin. Bp., 1989)
Antiszemitizmus – zsidóság.; A magyar szociáldemokrácia és a szomszédos országok.; Ránki György és a társadalmi progresszió. (História, 1990)
Az előzmények. Küzdelem a munkáspártért. (Múltunk, 1990)
Fél évszázad. A szociáldemokrácia története Magyarországon. 1868–1919. Kende Jánossal, Varga Lajossal. (Bp., 1990)
Magyar köztársaság 1918–1919-ben. (A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon. Szerk. Pölöskei Ferenc. Bp., 1991)
Pártok és politikai célok Magyarországon a XX. század első felében. (Múltunk, 1991)
Liberalizmus – szociáldemokrácia – populizmus. Viták és irányzatok a századelőn. (Világosság, 1991)
Zsidóság a Monarchiában. (História, 1993)
Szociáldemokrata sikerek és viszontagságok történelmi nézőpontból. (Eszmélet, 1993)
Liberalizmus és kormánypolitika. Wekerle Sándor három miniszterelnöksége. (Múltunk, 1993)
Tekintélyelv – parlamentarizmus – népiség. (Világosság, 1993)
A parlamentáris demokrácia hanyatlása és a jobboldali radikalizmus előretörése Európában a két világháború között. (Jobboldali radikalizmus tegnap és ma. Cikkek, előadások. Szerk. Feitl István. Bp., 1993)
Szakszervezetek és munkásotthonok. (História, 1994)
Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei. 1881–1931. (Századok, 1994)
Zsidók és a magyar politikai élet. 1848–1938. (Múltunk, 1994)
Az állampárt utolsó évei. Az MSZMP határozatai és dokumentumai. 1985–1989. (Múltunk, 1995)
Népies–urbánus ellentétekről, Kádár Jánosról. Sipos Leventével. (História, 1995)
A szociáldemokrácia nagyjai a modernizációról. Bernsteintől Brandtig. (Eszmetörténeti előadások. Bp., 1996)
Parlamentarizmus Magyarországon az 1945 előtti évtizedekben. (Vissza a történelemhez… Emlékkönyv Balogh Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Izsák Lajos, Stemler Gyula. Bp., 1996)
A zsidók története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. (Változó világ. Bp., 1996)
Az agrárszocializmus és a szociáldemokrácia. (Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1997)
A Millennium történetéhez. (Századok, 1997)
Bárczy István Budapestje.; Liberalizmus és szociáldemokrácia Magyarországon a dualizmus korában. (Múltunk, 1998)
A nemzeti ünnep és a pártok. 1848-ról 1948-ban. (Századok, 1998)
1848 és a magyar baloldal 1948-ban. (Eszmélet, 1998)
Többpárti választások és parlamentarizmus Magyarországon. 1920–1947. (Parlamenti választások Magyarországon. 1920–2010. Szerk. Földes György és Hubai László. Bp., 1999; 3. bőv. és átd. kiad. Bp., 2010)
szerk.: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. I. köt. A magyar munkásmozgalom kialakulása. 1848–1890. (Bp., 1951)
II. köt. A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában. 1890–1900. Szerk. S. Vincze Edittel. (Bp., 1954)
III. köt. A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905–1907-es forradalmi válság idején. Szerk. Mucsi Ferenccel, S. Vincze Edittel. (Bp., 1955)
IV/A, IV/B. köt. A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és az első világháború idején. 1907–1918. Szerk. S. Vincze Edittel, Mucsi Ferenccel, Kende Jánossal. (Bp., 1966–1969)
A Párizsi Kommün. Válogatás a kortársak emlékirataiból. Vál., szerk. Aranyossi Magdával. 22 táblával, 3 térképpel. (Bp., 1952)
Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. 1848–1917. Vál., szerk. Mucsi Ferenccel, S. Vincze Edittel. (Bp., 1954)
A magyarországi munkásmozgalom és az I. Internacionálé. (Az I. Internacionálé és Magyarország. Tanulmányok. Szerk. is. Kovács Endrével. Bp., 1964)
Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Tanulmányok. Szerk. Rákosi Sándorral. (Bp., 1968; 2. kiad. 1974)
Magyar szemtanúk a Párizsi Kommünről. Szerk., sajtó alá rend. Nyilas Márta. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1971)
A Párizsi Kommün 100. évfordulójára. (A Párizsi Kommün. A Budapesten, 1971. márc. 17-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk. is. Vészi Bélával. Bp., 1973)
Munkásmozgalom és kultúra. 1867–1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai. Összeáll. és az összekötő szöveget írta Szilágyi János. A bevezető tanulmányt írta E. T. (Bp., 1979)
Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar föltámadás. A két forradalom értelme és tanulságai. Szerk., a szöveget gondozta Veres András, ford. Neukum Lea, az előszót írta E. T. (Magyar Hírlap Könyvek. Bp., 1989)
Nyolcvan év. A magyarországi szociáldemokrata mozgalom 1868–1948. Szerk. (Bp., 1990).

Irodalom

Irod.: Hajdú Tibor: E. T.: A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra. (Századok, 1951)
Lukács Lajos: E. T.–Erőss Emma: „Vasas, ne hagyd magad!” A magyar vasmunkásmozgalom harcos múltjából. 1848–1944. (Századok, 1957)
Mérei Gyula: Könyv a magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdeteiről. E. T.: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904. (Történelmi Szemle, 1963)
Mucsi Ferenc: E. T.: A budapesti szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom kialakulása. 1868–1904. (Századok, 1964)
L. Nagy Zsuzsa: E. T.–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja. (Társadalmi Szemle, 1974)
Székely Andorné: Adósságunk, Kunfi Zsigmond. E. T.–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja. (Világosság, 1974)
Kávássy Sándor: E. T.–Köves Rózsa: Kunfi Zsigmond életútja.; Kurunczi Jenő: A Párizsi Kommün. Szerk. E. T. és Vészi Béla. (Századok, 1975)
Márkus Ferencné: E. T.: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a magyar politikai életben. 1898–1918. (Századok, 1976)
Mucsi Ferenc: E. T.: Szocializmus a századelőn. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. (Társadalmi Szemle, 1979)
SZOT Díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Tóth Éva: E. T. műveinek bibliográfiája. (Múltunk, 1993)
Halálhír. (Népszabadság, 1998. nov. 21.)
Sipos Péter: E. T. emlékére. (História, 1998)
Hajdú Tibor: E. T. (Századok, 1999)
E. T. (A nemzetközi munkásmozgalom történetéből, 2000)
Kende Tamás: A Nagy Terv, avagy kik azok a kommunisták? E. T. és Szabó Ágnes emlékének. (Beszélő, 2003). *Nekrológja szerint okt. 29-én hunyt el!