Bekény György
orvos, neurológus
Született: 1915. július 27. Tolcsva, Zemplén vármegye
Meghalt: 1993. július 17. Budapest
Család
Sz: Hajdú Zseni (†1939). Apja (†1941) 20 kh-on gazdálkodott. F: 1. Kraft Franciska orvos, neurológus. 2. Péter Ágnes (1924–1996) orvos, neurológus, neuropatológus. Gyermektelen.
Iskola
A budapesti Mátyás Reálgimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), ideggyógyász szakorvosi vizsgát tett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1966).
Életút
A budapesti Horthy Miklós Kórházban externista (1940–1941), munkaszolgálatos (1941–1943), majd a Szovjetunióban hadifogoly (1943–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE Elme- és Idegkórtani Klinika egy. tanársegéde (1946-1957), a Neurológiai Klinika egy. adjunktusa (1957–1963), egy. docense (1963–1976). C. egy. tanár. A Bécsi Egyetem (1958), majd a Római és a Berni Egyetem Neurológiai Klinika vendégprofesszora (1963). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).
Neurológiával, neuropszichológiával, elsősorban az izomzat és a szimpatikus idegrendszer kórélettanával, különböző neuromuszkuláris betegségek összefüggéseinek feltárásával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a késői miopátiák és neuromiozitiszek rendszerezésében, a szklerodermitiszek izomrendszeri elváltozásainak vizsgálatában. Nevéhez fűződik – többek között – a mellékvesekéreg-szteroidok (pl. methylandrostendiol) alkalmazásának bevezetése a különböző dermato- és polimiozitiszek (= a vázizmok gyulladásával járó autoimmun betegségek) kezelésében. További kutatási területei: a tetániás epilepszia, a Sjögren-szindróma, a miotóniás disztrófia gyógyítása, kórszövettani és terápiás vizsgálatának sajátosságai. Nagy vállalkozása, a magyarországi neurológia történetének monográfiája kéziratban maradt, ill. halála után csak néhány részlet és egy angol nyelvű kivonat jelent meg. Műgyűjtőként Vaszary János (1867–1939) képeit gyűjtötte.
Emlékezet
Budapesten (Pasarét, II. kerület Herman Ottó út 2.) élt és tevékenykedett. Hagyatékát (28 doboz, 3,36 iratfolyóméter kézirat) a Semmelweis Egyetem levéltára őrzi (a részlegesen kutatóható anyagot második felesége, Péter Ágnes hagyta a levéltárra).
Szerkesztés
Az Orvostudományi Dokumentációs iroda munkatársaként orosz nyelvű szakirodalmat fordított és referált, ill. részt vett az orosz–magyar, magyar–orosz orvosi szótár szerkesztésében.
Főbb művei
F. m.: Sympathicus dermatoma izgalma pleuritis kapcsán. Bonkáló Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1948. 10–11.)
Gustatoros hemihyperhidrosis sympathectomiára gyógyult esete. (Ideggyógyászati Szemle, 1951)
A streptomycin által okozott neurológiai károsításokról. (Orvosi Hetilap, 1952. 38.)
A streptomycin kezelés pszichiátriai vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1952. 43.)
A dihidrostreptomycin és a streptomycin neurotoxicitásának viszonyáról. (Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
Az elektroencephalographia jelentősége a feltételes reflexek kutatásában. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
A fotogen epilepsia. Az intermittáló fényingerlés alkalmazása az elektroencephalographiában. Kraft Franciskával. (Orvosi Hetilap, 1954)
Myotoniás dystrophia, különös tekintettel a nitrogén-anyagcserére methylandrostendiol kezelés kapcsán. Holló Istvánnal, Horányi Mihállyal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1954)
Az arteria carotis interna elsődleges thrombosisáról hét angiographiával kórismézett eset kapcsán. Fényes Györggyel. (Ideggyógyászati Szemle, 1955)
A dystrophia musculorum progressiva methylandrostendiol – Neosteron – kezelésének eredményeiről. Kraft Franciskával, Láng Sándorral. – Jelentéktelen végtagtraumához csatlakozó physiopathiás – vagy Sudeck- – syndroma. Kraft Franciskával. (Ideggyógyászati Szemle, Fájdalom melléklet, 1955)
Anyagcsere-vizsgálatok methylandrostendiollal – Neosteronnal – kezelt myopathiákban. Kraft Franciskával, Láng Sándorral. (Magyar Belorvosi Archívum, 1955)
Über psychische Störungen bei Nikotinsäuremangel. (Therapia Hungarica, 1955)
Methylandrostendiol – Neosteron – alkalmazása a dystrophia musculorum progressiva kezelésében. Kraft Franciskával, Láng Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 8.)
Tetania és epilepsia kapcsolatai. Kraft Franciskával. (Ideggyógyászati Szemle, Schizophrenia és Epilepsia melléklet, 1956)
Gyermekkori pseudomyopathiás polymyositis esete. (Orvosi Hetilap, 1956. 27.)
Sjögren-syndroma funicularis myelosissal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1957)
A dystrophia musculorum progressiva methylandrostendiol – Neosteron – kezelésének eredményei. Kraft Franciskával, Láng Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1957. 29.)
EEG Examination in Patients with Repeated ECT – EEG. Kraft Franciskával, Moussong-Kovács Erzsébettel. (Journal of Clinic Neurophysiology, 1958)
Az extinctio mint a specifikus és nem specifikus afferens rendszerek együttműködésének zavara. (Ideggyógyászati Szemle, 1959)
Vizsgálatok paroxysmalis myoplegiában. 1–3. (Ideggyógyászati Szemle, 1960)
Durabolin – 19 Nor-Androstenolon-phenylpropionat – alkalmazása a dystrophia musculorum progressiva kezelésében. Kraft Franciskával, Láng Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1960. 7.)
Paroxysmusos családi bénulásban észlelt EKG- és keringésváltozások vizsgálata, különös tekintettel a káliumháztartás zavarára. Solti Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1960. 35.)
Neurológiai vizsgálatok sclerodermásokon. Kraft Franciskával, Urai Lászlóval. – Tetania és emotionalitas. (A neuropszichiátria aktuális kérdései. Az 1959. évi ideg- és elmegyógyász nagygyűlésen elhangzott előadások és tanulmányok. Debrecen, 1961)
Polyopia és palinopsia. Péter Ágnessel. – Adatok a spinalanaesthesia neurológiai szövődményeihez. Korona Árpáddal. (Ideggyógyászati Szemle, 1961)
A myositis fibrosáról. Massányi Lajossal, Pintér Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1961. 43.)
Izom-túlerőltetés utáni ischaemiás izom- és idegkárosodások az alsó végtagon. Kraft Franciskával. (Orvosi Hetilap, 1962. 4.)
A polymyositis pseudomyopathiás formájáról. (Ideggyógyászati Szemle, 1963)
Adatok a polymyositisek kórtanához. A neurológiai szempontból fontos izombántalmak egyes kérdéseiről. I–II. köt. Kand. értek. (Bp., 1964–1965)
A dermatomyositis és polymyositis kutatás 100 éve. (Ideggyógyászati Szemle, 1965)
A corticosteroidok és az izomrendszer. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Bp., 1965)
Cysticercus meningoencephalitis hallási perseveratióval. Péter Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1972. 51.)
A szédülés mint tünet. (Orvosi Hetilap, 1973. 11.)
A scapuloperonealis syndroma három myogen esete. Brasch Andrással, Fornádi Ferenccel. (Ideggyógyászati Szemle, 1974)
„Stiffman” syndroma. Szirtes Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1974. 47.)
A neuromuscularis betegségek kutatásának út útjai és eredményei. (Az orvostudomány aktuális problémái. 26. Bp., 1976)
A neuromuscularis megbetegedések diagnosztikája és terápiája. Ill. Killer Marcella. Monográfia. (Bp., 1977; Klinik der Muskulkrankheiten. Német nyelvű átd. és bőv. kiad. Bp.–Leipzig, 1987)
Papilla oedema Guillain–Barré-syndromában. (Orvosi Hetilap, 1980. 20.)
A myositis fibrosáról egy eset kapcsán. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1986)
Alexia agráfia nélkül. 1–2. Barkóczi Ilonával, Kónya Anikóval, Péter Ágnessel. (Magyar Pszichológia Szemle, 1986)
A magyar neurológia története. 1–2. (Ideggyógyászati Szemle, 1994)
The History of Hungarian Neurology. (Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1993. aug. 7.)
Horváth Sándor: B. Gy. (Ideggyógyászati Szemle, 1993)
Leel-Össy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
