Vincze Edit, S.
történész, levéltáros
Siklós Andrásné
Született: 1927. december 31. Budapest
Meghalt: 1980. szeptember 15. Budapest
Család
Sz: apja (†1955) középiskolai tanár, anyja polgári iskolai tanár volt. F: Siklós András (1922–1994) történész, tudománydoktor.
Iskola
Budapesten, tanítóképző-intézetben tanítói képesítést szerzett és gimnáziumi érettségi vizsgát tett (1947), az ELTE BTK-n történelem–levéltár szakon ún. szakvizsgát tett (1951), majd történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952). A történelemtudományok kandidátusa (1959).
Életút
Az újpesti Április 4. téri általános fiúiskola tanítónője (1947–1949). Az ELTE BTK Történelem Tanszék akadémiai ösztöndíjas gyakornoka (1949–1951), a Levéltárak Országos Központjának (LOK) tud. segédmunkatársa (1951–1952), a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, ill. a Párttörténeti Intézet csoportvezető tud. munkatársa (1952–1980). Az MTA–TMB-n Réti László aspiránsa (1952–1955).
Magyar munkásmozgalom-történettel, elsősorban a magyarországi munkásmozgalom kezdeteivel, az első munkáspártok és érdekvédelmi szervezetek, az Általános Munkásegylet és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) megalakulásának körülményeivel, nemzetközi kapcsolataival, az első munkásújságok tevékenységének feltárásával foglalkozott. Forráskiadói tevékenysége is jelentős: feldolgozta és közzétette a hűtlenségi per (= a Párizsi Kommünnel rokonszenvező szocialisták elleni per) iratait, több ismeretlen Marx és Engels levelet fedezett fel.
Emlékezet
Budapesten (Lipótváros, V. kerület Mérleg utca 12.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenysége a kilencvenes években. (Századok, 1956)
A magyarországi munkásmozgalom és az agrárkérdés a múlt század kilencvenes éveiben. (Történelemtanároknak. 1. A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1958)
A magyarországi munkásmozgalom elméleti fejlődésének néhány kérdéséről. (Tájékoztató, 1958)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az agrárkérdés. 1890–1900. (A Központi Pedagógus Továbbképző Intézet kiadványa. Bp., 1958)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetésében a XIX. század kilencvenes éveiben beállott fordulatról. (Párttörténeti Közlemények, 1958)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nézetei a proletárforradalomról a XIX. század kilencvenes éveiben. (Pártélet, 1959)
Der ideologische Einfluss der österreichischen sozialistischen Arbeiterbewegung auf die ungarländische Arbeiterbewegung in der zweiten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1961)
A Népszava történetéhez. 1889–1896. (Magyar Könyvszemle, 1961)
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei. 1890–1896. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961)
Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon. 1848–1890. (Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. Bp., 1963; 2. átd. kiad. 1972–1973)
Kampf und die Schaffung einer sozialistischen Massenpartei in Ungarn. 1848–1900. (Studia Historica, 1965)
Ihrlinger Antal. (Párttörténeti Közlemények, 1967)
Szocialista eszmék az Általános Munkásegyletben. Az Általános Munkásegylet megalakulásának 100. évfordulójára. (Párttörténeti Közlemények, 1968)
A „magyarországi munkáspárt központi közlönye.” Az Általános Munkás-Ujság alapításának 100. évfordulójára. (Magyar Könyvszemle, 1970)
A magyarországi és a német szocialista munkásmozgalom kapcsolatai a kivételes törvény első éveiben. 1878–1881. (Párttörténeti Közlemények, 1970)
Briefwechsel zwischen Friedrich Engels und den ungarländischen Sozialdemokraten. 1890–1895. (Acta Historica, 1970)
A kormány, az ellenzék és az 1871–1872-es hűtlenségi per. (Párttörténeti Közlemények, 1971)
A hűtlenségi per. 1871–1872. Kismonográfia. 4 táblával. (Népszerű történelem. Bp., 1971)
Der Pester Hochverratsprozes. April 1872. (Acta Historica, 1972)
A Párizsi Kommün hatása a magyarországi munkásmozgalomra. (A Párizsi Kommün. A Budapesten, 1971. márc. 17-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Erényi Tibor és Vészi Béla. Bp., 1973)
Tervek és kísérletek szociáldemokrata párt létrehozására Ausztriában és Magyarországon. 1868–1871. (Párttörténeti Közlemények, 1974; németül: Pläne und Versuche zur Gründung einer sozialdemokratischen Partei in Österreich und Ungarn. 1868–1872. Studia Historica, 1975)
Küzdelmes évszázad. Fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből. Írta többekkel. Szerk. Sipos Péter és Vass Henrik. (Bp., 1975; 2. jav. és bőv. kiad. 1978)
Frankel Leó mint Ausztria–Magyarország levelező titkára. Bécsi tartózkodása és elfogatása. (Párttörténeti Közlemények, 1976)
Az MSZDP megalakulása és harca a vidéki szervezkedés kiszélesítéséért. (Szántó Kovács János születésének 125. évfordulójára. Emlékülés, Hódmezővásárhely, 1977. ápr. 27. Előadások. Szerk. Rácz János. Hódmezővásárhely, 1977)
Az útkeresés évtizedei. Tanulmányok a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1868–1898. (Bp., 1977)
A szocialisták küzdelmei a szervezkedés szabadságáért. Az 1878. évi első magyarországi munkáskongresszus. Marx és Engels ismeretlen levelei. Közli. S. V. E. (Párttörténeti Közlemények, 1978)
Munkásmozgalom és kultúra. 1867–1945. (Társadalmi Szemle, 1979)
A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása. (Társadalmi Szemle, 1980)
Kampf für die Legalisierung der Sozialdemokratischen Partei in Ungarn in den siebziger Jahren des XIX. Jahrhunderts. (Studia Historica, 1980)
Der Neudörfler Parteitag von 1874 und die sozialdemokratische Arbeiterbewegung in Ungarn. (Politik und Gesellschaft im alten und neuen Österreich. (Festschrift für Rudolf Neck zum 60. Geburtstag. Szerk. Ackerl, Isabelle, Hummelberger, Walter és Mommsen, Hans. Wien, 1981)
szerk.: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. II. köt. A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában. 1890–1900. Szerk. Erényi Tiborral. (Bp., 1954)
III. köt. A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905–1907-es forradalmi válság idején. Szerk. Erényi Tiborral, Mucsi Ferenccel. (Bp., 1955)
IV/A, IV/B. köt. A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és az első világháború idején. 1907–1918. Szerk. Erényi Tiborral, Mucsi Ferenccel, Kende Jánossal. (Bp., 1966–1969)
Új erők születése. A magyarországi munkásmozgalom történetének kronológiája a dualizmus és a két forradalom időszakában. 1868–1919. aug. 1. Szerk. Barna Zoltánnal és Vértes Róberttel. 28 táblával. (Bp., 1979).
Irodalom
Irod.: Simon Péter: S. V. E.: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei. 1890–1896. (Társadalmi Szemle, 1961)
Mérei Gyula: S. V. E.: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei. 1890–1896. (Századok, 1962)
Mucsi Ferenc: S. V. E.: A hűtlenségi per. 1871–1872. (Századok, 1973)
Mucsi Ferenc: S. V. E. (Századok, 1981).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013