Ihrig Károly
jogász, agrárközgazdász
Született: 1892. december 2. Szemlak, Arad vármegye
Meghalt: 1970. augusztus 27. Budapest
Temetés: 1970. szeptember 2. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Evangélikus családból származott. Családja Bonyhádra (1899-től), majd Apatinba költözött (1906-tól). Sz: Ihrig Károly gyógyszerész, Müller Irma (1868–1942). F: apatini Fernbach Mária (1912–1981). Fia: Ihrig Károly Péter; leánya: Ihrig Klára.
Iskola
Elemi iskoláit és a gimnázium négy alsó osztályát Bonyhádon, a felsőbb osztályokat Szekszárdon végezte, ott is éretts. (1910). A budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1918), a szövetkezeti politika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1924).
Életút
Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918: megszakításokkal; mint tüzér főhadnagy szerelt le: 1918). Az összeomlás után a budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Szövetkezetpolitikai Intézete tanársegéde, egy. adjunktusa (1919–1934) és magántanára (1924–1934). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán a szövetkezetpolitika ny. rk. (1934–1936), ny. r. tanára (1936–1945), egyúttal a Szövetkezetpolitikai Intézet (1934–1945) és a kezdeményezésére felállított Mezőgazdaságpolitikai Intézet igazgatója (1941–1948); közben a Kar dékánja (1941–1942). A Magyar Gazdaszövetség igazgatója (1934-ig). A Magyar Agrártudományi Egyetemen a szövetkezetpolitika ny. r. tanára (1946–1949), és a Dunavölgyi Agrártudományi Kutató Intézet igazgatója (1946–1949), kényszernyugdíjazták (1949). Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár (OMK) nyugdíjas fordítója (1949–1952), a Magyar Mezőgazdasági Múzeum nyugdíjas bibliográfusa (1952–1954), a Mezőgazdasági Üzemszervezési Intézet, ill. az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete nyugdíjas szakértője (1954-től).
A modern magyarországi mezőgazdasági statisztikai és agrárökonómiai kutatások elindítójaként, alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi szövetkezetek gazdasági vizsgálata terén. Elemzéseiben (A szövetkezetek a gazdaságban, 1937) meggyőzően bizonyította, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek legfőbb célja a tag egyéni gazdaságából származó jövedelmének növelése, valamint a tagok saját gazdaságukba és a szövetkezetekbe befektetett tőkéje megtérülésének biztosítása. Vagyis a szövetkezet „kifelé” mint piac- és profitorientált gazdasági társaság viselkedik, azaz a piacon a legfőbb célja a minél több jövedelem termelése. A szövetkezet működése során keletkezett többlet azonban a tagokat illeti meg – hisz a szövetkezetet éppen ezért a többletjövedelemért hozták létre. A tagok egymással szemben nem törekednek profitra, ellenkezőleg: a megtermelt hasznot a szükséges tételek levonása után szétosztják a tagok között. A szövetkezeti mozgalom tanulmányozásával egy időben a mezőgazdaság más, piaci mechanizmuson alapuló közgazdasági törvényszerűségeit és az ezzel összefüggő társadalmi jelenségeket is tanulmányozta. Különösen értékesek az állami beavatkozás jelentőségével és az egyéni mezőgazdasági tevékenység szabályozásával kapcsolatos dolgozatai. Kezdeményezésére a földművelésügyi miniszter létrehozta a Mezőgazdaságpolitikai Intézetet (1941), amely a magyarországi komplex agrárkutatás központjává vált feldolgozva a területgyarapítások után kialakult régi-új ország mezőgazdasági sajátosságait. A II. vh. után szintén kezdeményezésére alakult meg a rövid életű Dunavölgyi Agrártudományi Kutató Intézet (1946), amely a szomszédos országok – különösen Románia – agráriumával is foglalkozott, nem titkolva, hogy elsősorban az egymásra utalt dunavölgyi népek együttműködését támogatva. Miután mindkét intézetét felszámolták, magát pedig kényszernyugdíjazták tudományos tevékenysége tkp. megszűnt: orosz nyelvű mezőgazdasági irodalmat tolmácsolt és bibliográfiai munkákban vett részt. Az 1950-es években – nyugdíjas szakértőként – térhetett vissza a tudományos életbe (1957 után újra publikálhatott). Utolsó évtizedében visszatért régi témájához, ezúttal azonban a nyugat-európai és az amerikai szövetkezeti mozgalom sajátosságait, a fejlett ipari országok mezőgazdaságának újabb jelenségeit, valamint a nyugati demokrácia és az agrárpolitika összefüggéseit vizsgálta.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, feleségével és szüleivel közös sírban nyugszik. Nevét vette fel a Debreceni Egyetemen az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola (2002-ben) és az Ihrig Károly Tanulmányi Verseny (2010-től).
Elismertség
A Darányi Ignác Tudományos Társaság főtitkára (1935–1941), alelnöke (1941–1944). Az Országos Mezőgazdasági Termelési és Költségvizsgáló Intézet alelnöke. A párizsi Association Internationale d’Études Cooperatives tagja, a londoni International Conference of Agricultural Economists magyar csoportjának ügyvezető alelnöke.
Elismerés
Az MTA Vigyázó-jutalma és Serbán-díja (1941).
Szerkesztés
A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet számára összeállította a magyar mezőgazdaságról szóló évi jelentéseket (1930–1944). A Magyar gazdasági irodalom könyvészete c. könyvsorozat társszerkesztője (I–VIII. köt. Bp., 1934–1968). A Magyar Gazdák Szemléje (1941–1944), a Darányi Ignác Tudományos Társaság Kiadványai (1941–1944), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságpolitikai Intézet Kiadványai szerkesztője (1941–1948).
Főbb művei
F. m.: Czettler Jenő: Szövetkezeti előadások közgazdasági egyetemi hallgatók számára. Jegyezte I. K. (Bp., 1922–1923)
Világháború és világgazdaság. (Bp., 1924)
Szövetkezeti ismeretek. Czettler Jenő előadásaiból összeáll. I. K. (Bp., 1926)
A nagyvárosok ellátása és a szövetkezetek. A városi lakáskérdés és a szövetkezetek. (Városi Szemle, 1927)
A külkereskedelmi mérleg problémájához. Mit hozna vissza a Rothermere-vonal? (Magyar Szemle, 1927)
A tudomány jogai. (Magyar Szemle, 1928)
Internationale Statistik der Genossenschaften. Statistiques internationale des coopératives. International Statistics of Co-operative Societies. Az előszót írta Fassbender, Martin. (A Magyar Statisztikai Társaság Kiadványai. 5. Berlin, 1928)
La statistiques internationale des coopératives. (Journal de la Société Hongroise de Statistique, 1928)
A szövetkezetek. (A Magyar Szemle Kincsestára. 67. Bp., 1929)
A szövetkezetek élete. (Magyar Szemle, 1929)
Budapest szövetkezetei 1926-ban. (Statisztikai Közlemények. 57. köt. 4. Bp., 1929)
A búza ára és az állam. (Magyar Gazdák Szemléje, 1929)
Az amerikai gazdák értékesítési szervezetei. (Közgazdasági Szemle, 1929)
A tengerentúli mezőgazdasági verseny. (A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium rádióelőadásainak sorozata. 1929. Bp., 1930)
Szövetkezeti politika. Czettler Jenővel. Egy. jegyz. (Bp., 1931)
A szövetkezeti állatértékesítés. (Közgazdasági Szemle, 1931)
A búza világháborúja. (Magyar Szemle, 1931)
A Hitler-párt szocializmusa. (Magyar Szemle, 1932)
Relations between Producers and Consumers. (Bp., 1933)
Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából. Szerk. (Bp., 1935)
A szövetkezetek a közgazdaságban. Monográfia. (Bp., 1937)
A népi birtokpolitika kérdései. (Közgazdasági Szemle, 1938)
A Felvidék és a magyar mezőgazdaság. (Magyar Lélek, 1939)
A földművelésügyi igazgatástan fogalma. A szövetkezetek a mezőgazdasági iparban. (Magyar Gazdák Szemléje, 1939)
Fejezetek az agrárstatisztika köréből. (Magyar Gazdák Szemléje, 1939 és külön: 1939)
Az egyéni tevékenység, a szövetkezés és az állami beavatkozás a mezőgazdaságban. (Magyar Gazdák Szemléje, 1940)
Agrárgazdaságtan. I–IV. köt. Monográfia és egy. tankönyv is. (Bp., 1941)
Az irányított gazdálkodás. (A JNMGE Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Előadásai. Bp., 1941)
A sertésprognózis Magyarországon. (A JNMGE Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Közleményei. 1. Bp., 1941)
A szántóföldi termelés átalakulása a trianoni időkben. Hertelendy Gáborral. (A JNMGE Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Közleményei. 4. Bp., 1944)
Adatok mezőgazdaságunk népességi, termelési és üzemi viszonyairól, különös tekintettel a területvisszacsatolásokra. I–II. köt. Összeáll. és az ábrákat készítette. (A JNMGE Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Közleményei. 5. Bp., 1944)
Kiss Albert: Mezőgazdaságunk fejlődése. 1895–1925. Statisztikai tanulmány. A bevezetőt írta I. K. (A JNMGE Mezőgazdaságpolitikai Intézetének Közleményei. 7. Bp., 1944)
Földmívelésügyi közigazgatás. Összeáll. Pataky Ernővel, Zalányi Lajossal. (Bp., 1944)
A magyar mezőgazdaság és a békekötés. A Mezőgazdaságpolitikai Intézet és az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvetési Intézet tanulmányai. Szerk. Nagypataki Bélával. (Bp., 1946)
Egy magyar–román gazdasági közösség hatása a magyar mezőgazdaságra. 23 táblával. (Bp., 1946)
Mezőgazdasági statisztika és piackutatás. (Bp., 1947)
Mezőgazdaságunk helyzete 1947-ben, különös tekintettel az 1938 és 1947 közötti szerkezetváltozásokra. (Bp., 1948)
A mezőgazdasági árpolitika egyes tőkés országokban. Mezőgazdasági árpolitika Svédországban és az Amerikai Egyesült Államokban. (Közgazdasági Szemle, 1958)
A mezőgazdaság gépesítésének ökonómiája. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1960)
A beruházás hatékonysága a mezőgazdaságban. Témadokumentáció. Összeáll. (Bp., 1962)
A vertikális integráció a tőkés mezőgazdaságban. (A Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei. Bp., 1966)
A földár és a földérték a kapitalizmusban. Az előszót Csendes Béla írta. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei. Új sorozat. 2. Bp., 1968)
A szövetkezetek a gazdasági növekedésben. Összeáll. (A Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei. Bp., 1968)
A szövetkezeti koncentráció problémái a nyugat-európai országokban. Válogatott részek I. K. dokumentációs összeállításából. Szerk. Mészáros Sándor. (A Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei. Bp., 1968)
A termelőszövetkezetek tagsűrűségének gazdasági következményei. Vitaanyag I. K. bevezető tanulmányával. (Közgazdasági értekezések. 11. Bp., 1968)
A tőkés mezőgazdaság a gazdaság növekedésében. Monográfia. 116 táblával. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének Közleményei. Új sorozat. 31. Bp., 1969)
A polgári szövetkezeti demokrácia problematikája. Részletek I. K. kéziratban található művéből. (A Szövetkezeti Kutató Intézet Közleményei. Bp., 1970)
ford.: A kolhozjog tanmenete a jogi főiskolák számára. Ford. (Bp., 1951)
Portnov, Mihail Naumovics: Magajáró aratócséplőgép. Ford. Münnich Károllyal. (Bp., 1953)
Henzler, Reinhold: A szövetkezetek. Tanulmányok. Ford. (Bp., 1961)
kéziratban: A polgári mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom Magyarországon. (Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1956).
Irodalom
Irod.: Óvári Papp Zoltán: I. K.: Budapest szövetkezetei 1926-ban. (Közgazdasági Szemle, 1929)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság, 1970. aug. 30.)
Károly Ihrig. (Acta Oeconomica, 1970)
Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., 1987–1989)
Fekete György: I. K. a munkás-termelőszövetkezetekről és a mozgalomról. (Gazdálkodás, 1991)
I. K.-emlékszám: Juhász János: I. K. élete és munkássága. Szemelvények I. K. Egy agrárkutató visszaemlékezési című kéziratából. Szakács Sándor: I. K., az agrárközgazdász. Tellér Gyula: Szövetkezetek a gazdaságban. (Szövetkezés, 1993)
Szabó Gábor: I. K. élete és munkássága. (Gazdálkodás, 1993)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007)
Szabó G. Gábor: I. K. A tudós és az ember. (Agrártudományi Közlemények, 2009).
Megjegyzések
Lexikonok téves halálozási adata: aug. 25.! Gyászjelentése szerint aug. 27-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
