Ijjas József
jogász, jogtörténész
Íjjas József
Született: 1952. április 11. Budapest
Meghalt: 1990. július 4. Bécs
Család
Sz: Ijjas József, a Nemesnádudvari Kossuth Mgtsz főkönyvelője, Molnár Rozália, matematika–kémia szakos általános iskolai tanár. Testvére: Ijjas Lajos László körzeti orvos Lökösházán. Elvált, gyermektelen.
Iskola
Általános iskoláit Nemesnádudvaron végezte, a pannonhalmi Bencés Gimnáziumban éretts. (1970). Az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. (1975), a KLTE BTK-n történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1982), az állam- és jogtudomány kandidátusa (1987).
Életút
Az ELTE ÁJTK Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tud. továbbképzési ösztöndíjasa (1975–1977), tanársegéde (1977–1981), egy. adjunktusa (1981–1987), egy. docense (1987–1990). A miskolci NME, ill. a Miskolci Egyetem ÁJTK Jogtörténeti és Jogelméleti Tanszékének előadó tanára (1981-től). Az ELTE budapesti Budaörsi úti Kollégiumának nevelőtanára (1979–1982). A Bécsi Egyetem Osztrák Történetkutatási Intézete, a Német és Osztrák Jogtörténeti Intézet és a Kortörténeti Intézet ösztöndíjasa (1976–1977), a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Nemzeti Könyvtár és a Karl Renner Intézet vendégkutatója (1983).
Ausztria újkori történetével, 18–20. sz.-i európai alkotmánytörténettel, elsősorban az első és a második Osztrák Köztársaság jogtörténetével, ill. az osztrák kormányzati rendszer 1918–1938 közötti közigazgatás-történetével, valamint francia állam- és jogtörténettel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az önálló osztrák államalapítás jogi körülményeinek tisztázása, az 1920. évi köztársasági alkotmány vizsgálata, az Anschluss alatti osztrák közigazgatás-történet feldolgozása terén.
Elismerés
Népköztársasági Ösztöndíj (1972 és 1973), Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1975).
Főbb művei
F. m.: A jogfejlődés összehasonlító vizsgálatának szerepe a jogtörténeti tudományos kutatásokban. (Jogtudományi Közlöny, 1976)
Hermann Baltl és az osztrák jogtörténetírás. (Jogtudományi Közlöny, 1979)
Szemelvények a középkori állam és jog tanulmányozásához. Oktatási segédanyag. Összeáll. B. Kállai Istvánnal. (Bp., 1980; 2. kiad. 1982; 3. kiad. 1984)
Csongrád és Csanád vármegye XIX. századi történetéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A feudális jogtípus fejlődéstörténete. (Összehasonlító jogtörténeti tanulmányok. Szerk. Révész T. Mihály. Bp., 1982)
A francia abszolút monarchia államszervezete. (Fiatal oktatók műhelytanulmányai. 3. Szerk. Mezey Barna és Nagy Boldizsár. Bp., 1982)
Rosa Luxemburg és az orosz forradalom. A szövegeket vál., az utószót írta Magyar György. Szerk. Béládi László és Miszlivetz Ferenc. Ford. Többekkel. (Politikatudományi füzetek. 2. Bp., 1982)
Az úri középrétegek szerepe a hatalom gyakorlásában. Vargyai Gyulával. (Társadalmi Szemle, 1985)
Az úri középrétegek szerepe a hatalom gyakorlásában. (Egy letűnt korszakról. 1919–1945. Tanulmányok. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1987)
Húsz év a Dunánál. Az osztrák–magyar kapcsolatok történelmi kérdései 1918–1938 között. (Mozgó Világ, 1986)
Német-Ausztria provizórikus kormányzati rendszere. Kand. értek. (Debrecen, 1986)
Német-Ausztria megalapítása. 1918. okt. 3.–1918. nov. 12. (Jogtörténeti Tanulmányok, 1986)
Az ember szabaddá válhatik. Eötvös József a nemzetiségi kérdésről. (Napjaink, 1988)
Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba. Egy. jegyz. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1989; 2. kiad. 1991; 3. kiad. 1996)
Ausztria kormányzati rendszere a dualizmus időszakában.(Jogtörténeti előadások. I. köt. Szerk. Mezey Barna. Bp., 1991)
Általános jogtörténet. Egy. tankönyv. Szerk. Horváth Pál. Írta. Többekkel. (Bp., 1991).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 18.)
Horváth Pál: I. J. (Jogtörténeti Szemle, 1992).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
