Illyés Elemér
történész
Született: 1919. december 7. Torja, Háromszék vármegye
Meghalt: 1989. augusztus 4. Pieve di Tremosine, Olaszország
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett, majd Rómában és Heidelbergben állami ösztöndíjjal politikai és államtudományi tanulmányokat folytatott (1943).
Életút
A második bécsi döntés után Kolozsvárott, a magyar–német–olasz vegyes határbizottságban tevékenykedett (1940–1943), Rómában diplomáciai szolgálatot teljesített (1943), az olasz fegyverletétel után bujkálnia kellett, Németországba, majd Párizsba költözött (1943–1945). A II. vh. után kivándorolt Brazíliába, ahol kétkezi munkásként élt (1945–1953), Portugáliában telepedett le, ahol az üzleti életben helyezkedett el (1953–1970-es évek). Az NSZK-ba költözött, a bajorországi Schliersee partjának egyik községében telepedett le (1970-es évek közepe), élete utolsó éveit Észak-Olaszországban, a Garda-tó partján lévő Pieve di Tremosine-i házában töltötte.
Erdély történetével, művelődéstörténetével, elsősorban a romániai magyar nemzetiség történeti, jogi, iskolaügyi, művelődési és vallási történetével, a kisebbségi magyarság küzdelmeivel és a fennmaradását veszélyeztető fenyegetettségével foglalkozott; részt vett az erdélyi falukutató mozgalomban. Jelentős eredményeket ért el a Kárpát-medence és Erdély átfogó etnikai viszonyainak vizsgálata terén. Cáfolta a dákoromán kontinuitás elméletét, szerinte a románság a mai Macedónia Albániával határos területéről származik. Fő műve az Erdély változása (1975) a romániai magyarságot elfogulatlanul, tárgyilagosan bemutató könyv. Sajtó alá rendezte és kiegészítette Orbán Balázs klasszikus művét (Székelyföld leírása, 1981).
Emlékezet
Élete utolsó éveiben történeti kutatásait Magyarországon is elismerték: több ízben is Budapestre látogathatott. A Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) szervezésében, a Kossuth Klubban előadást tartott, majd az Élet és Irodalomban megjelent a kutatásait bemutató interjú (1988). Olaszországban, Garda-tavi házában hunyt el. A hollandiai Mikes International c. folyóirat néhány éve több írását újra megjelentette.
Elismertség
Az Árpád Akadémia tagja.
Szerkesztés
A müncheni Új Látóhatár, a római Katholikus Szemle és a londoni Irodalmi Újság állandó munkatársa.
Főbb művei
F. m.: Magyar–román viszony. Négy erdélyi prózaíró. (Új Látóhatár, 1971)
Magyar kulturproblémák Romániában. Az erdélyi magyar prózairodalom változatai 1945 után. A romániai magyarság permanens nevelésének problémái. (Katolikus Szemle [Róma], 1972)
Erdélyi irodalom. (Új Látóhatár, 1972)
A romániai magyarság népesedési problémái. (Katolikus Szemle [Róma], 1974)
Erdélyi utazás kitérőkkel. (Új Látóhatár, 1974)
Erdély változása. Mítosz és valóság. (Auróra Könyvek. München, 1975; 2. bőv. kiad. 1976)
Román történetírás. Magyar egyházak Romániában. (Katolikus Szemle [Róma], 1976)
Nemzetiségi sajtó Romániában. Románia és az emberi jogok. Párbeszéd Paul Gomával. (Katolikus Szemle [Róma], 1978)
A megmaradás újrafogalmazása. (Magyar mérleg. I–III. köt. Tanulmányok. Szerk. Saáry Éva. Zürich, 1979)
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. I–VI. köt. Három kötetben. Hasonmás kiad. A három kötetbe összevont eredeti hatkötetes munka teljes nyomtatott szövegét O. B. kiadatlan kézírásos jegyzetei egészítik ki. Szerk., sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta. (Firenze–München, 1981)
Nationale Minderheiten in Rumänien. Siebenbürgen im Wandel. Az Erdély változása Mítosz és valóság c. műve német nyelvű átd. kiadása. (Wien, 1981)
Az emberi jogok és a romániai magyarság. (Katolikus Szemle [Róma], 1982)
National Minorities in Romania. Change is Transylvania. Az Erdély változása Mítosz és valóság c. műve angol nyelvű átd. kiadása. (East European Monographs. 112. New York, 1982; 2. kiad. Hamilton, 1992)
Education and National Minorities in Contemporary Romania. (Transylvania, the Roots of Ethnic Conflicts. (Kent [Ohio], 1983)
Erdélyi krónika. Újabb jelentések Erdélyből. (Katolikus Szemle [Róma], 1984)
Nemzetőrző Erdély. (Gesta Hungarorum. Történelmünk Mohácstól a kiegyezésig. Tanulmányok. I–II. köt. Szerk. Saáry Éva. Zürich, 1985)
Románia: Értelmiség és sorsvállalás. Romániai helyzetkép 1984-ből. (Katolikus Szemle [Róma], 1985)
Harminc év a romániai magyarok történetéből. 1956–1986. (30 év. Bern, 1986)
Erdély és az új magyar történetírás. (Új Látóhatár, 1987)
Magyarok Romániában a nyolcvanas években. (Nyugati magyar tanulmányírók antológiája. Szerk. Borbándi Gyula. Bern, 1987)
A kolozsvári egyetem történetéből. (Új Látóhatár, 1988)
Ethnic Continuity in the Carpatho-Danubian Area. Monográfia. (East European Monographs. 249. Boulder–New York, 1988; 2. kiad. Hamilton, 1992)
Naplójegyzetek. (Forrás, 1989)
Kárpátaljáról jelentik. (Katolikus Szemle [Róma], 1989)
A neobarbarizmusról. A Maniu-gárdisták. (Kárpátok Őre, 2003)
Így írtunk mi: A kisebbségek és a nemzetközi jogvédelem. Románia és az emberi jogok. Román kultúrforradalom – és a nemzeti kisebbségek. Magyar egyházak Romániában. Minoritizmus és a romániai magyarság. A romániai magyarság népesedési problémái. Román történetírás. Értelmiség és sorsvállalás. Román történeti atlasz. (Mikes International, 2008).
Irodalom
Irod.: Ölvedi János: Erdélyi vészjelek és teljesítmények. (Új Látóhatár, 1976)
Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. Írta és szerk. Somogyi Ferenc. (Cleveland, 1982)
Czigány Lóránt: I. E. (Magyar Nemzet, 1989. aug. 10.)
Czigány Lóránt: I. E. (Új Látóhatár, 1989)
Haas György: Búcsú I. E.-től. (Irodalmi Újság, 1989. 4.)
Pomogáts Béla: Meghalt I. E. (Élet és Irodalom, 1989)
Román J. István: I. E. (Katolikus Szemle, 1989)
Pomogáts Béla: I. E. emlékezete. (Hitel, 1990)
Miskolczy Ambrus: A kontinuitásvita historikuma. Illyés Elemér: Ethnic Continuity in the Carpatho-Danubian Area. (Buksz, 1991)
Balázs Ádám: Utolsó beszélgetés I. E.-rel. (Magyar Múzeum, 1991)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Encyclopaedia Hungarica. I–IV. köt. Főszerk. Bagossy László. (Bp., 1992–1998)
Nehéz dialógus. Ion Ratiu és I. E. levélváltása. (Látó, 1994)
Veress Dániel: Füstjelek sorsunk peremvidékeiről. I. E. emlékezete. (Somogy, 1997). *Lexikonok téves születési adata: 1914!
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
