Imre József, id.
orvos, szemész
Született: 1851. december 18. Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye
Meghalt: 1933. szeptember 8. Budapest
Temetés: 1933. szeptember 9. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Imre Sándor, id. (1820–1900) irodalomtörténész. Testvérei közül: Imre Lajos, id. (1858–1923) irodalomtörténész. F: Szabó Kornélia. Fiai közül: Imre József, ifj. (1884–1945) orvos, szemész, egyetemi tanár és Imre Sándor, ifj. (1877–1945) pedagógus. Unokája: Imre György (1927–2011) szemész, egyetemi tanár, tudománydoktor.
Iskola
A pesti és a kolozsvári tudományegyetemen tanult, a budapesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1874), sebész, szemész- és szülészmesteri képesítést szerzett (1876).
Életút
A budapesti tudományegyetemi Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1874–1876); közben a bécsi szemklinikán (1875), majd németországi, belgiumi és franciaországi klinikákon tett hosszabb tanulmányutat (1876). Gyomán és Hódmezővásárhelyen általános orvosi gyakorlatot folytatott (1876–1884), a Hódmezővásárhelyi Kórház Szemészeti Osztályának szemorvosa (1884–1887), osztályvezető főorvosa (1887–1890), majd uo. a kezdeményezésére létrejött Hódmezővásárhelyi Városi Szemkórház, ill. Erzsébet Szemkórház igazgató főorvosa (1890–1909). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szemészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1909–1919); közben az Orvosi Kar dékánja (1915–1916), majd az Egyetem rektorhelyettese (1916–1917). A budapesti tudományegyetemen a szemészet c. ny. rk. tanára is (1909–1919). A Budapestre menekült kolozsvári egyetemen (1919–1921), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a szemészet ny. r. tanára és a Szemklinika igazgatója (1921–1924). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1927-től).
Emlékezet
A szemészet minden ágában jelentőset alkotott, elsősorban a trachoma sebészeti megoldásaiban szerzett maradandó érdemeket, vizsgálta a szemhéj, a szemgolyó gyulladásait és daganatait, a szem fénytörési rendellenességeit. Magyarországon elsők között foglalkozott szaruhártya-átültetéssel és szemhéjsebészettel. Szakfordítói és orvosetikai szakírói tevékenysége is értékes. Hódmezővásárhelyen és Szegeden élt és tevékenykedett, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
A Magyar Szemorvosok Társasága alapító elnöke (1925–1930), az Országos Orvosszövetség elnöke (1926). Az Országos Közegészségügyi Tanács és a Tisztiorvosi Vizsgáló Bizottság tagja. A heidelbergi Ophthalmologische Gesellschaft tagja.
Főbb művei
F. m.: Egy adat a lencsetok és üvegtest összefüggésének ismeretéhez. Chorio-retinitis specifica. Övalakú scotoma, amely teljesen elmúlt. (Szemészet, 1875)
Ein Beitrag zur Kentniss vom Zusammenhange der Linsenkapsel mit der Hyaloidea. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1876)
A szem elülső csarnokában lévő vérömleny kezelése. A kóroda hályogműtétei az 1875–1876. tanévben. (Szemészet, 1877)
Kimutatás a budapesti egyetemi szemkóroda forgalmáról az 1875–1876. évben. (Közegészségügyi Törvényszéki Orvostan, 1878)
Tömlők az alsó szemhéjakban mikroophthalmus mellett. (Szemészet, 1878)
A hibás színlátásról. (Természettudományi Közlöny, 1879)
A bórsav használata bő váladékú szembajoknál. Észrevételek a Rugona Scina-féle tükör-contrast-ra nézve. (Szemészet, 1879)
Néhány új orvosszerről. (Gyógyászat, 1880)
A szivárványhártya kórtanához. (Szemészet, 1882)
A műtétek utáni hyphaemiáról. (Szemészet, 1884)
A szemészeti osztály eddigi működése. Hódmezővásárhely, Városi Kórház. (Szemészet, 1888)
A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Szemészeti Osztály működése az 1888. évben. (Szemészet, 1889)
Kötőhártyai pemphigus esete. (Szemészet, 1889)
A Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Szemészeti Osztály betegforgalma az 1889. évben. (Szemészet, 1890)
Kimutatás 200 hályogkivétel eredményéről. (Szemészet, 1891)
Az üvegtestben szabadon mozgó test keletkezéséhez. (Szemészet, 1892)
A szempilla lágy fekélye. Ophthalmoplegia mint a gümős agyburokgyulladás előjele. A szem-visszerek thrombosisa. (Szemészet, 1893)
A budapesti kir. orvosegyesület és a trachoma-ügy. (Orvosi Hetilap, 1893. 19.)
A trachomások meggyógyítása. (Klinikai Füzetek, 1893)
Kimutatás a Hódmezővásárhelyi Városi Szemkórház első három évi működéséről. 3 táblával. (Hódmezővásárhely, 1894)
A glycerines szemcseppek használatáról. (Szemészet, 1894)
Az argentamin használata kötőhártyai bajok ellen. (Szemészet, 1895)
A gennyes idio-chorioditis meggyógyulása. (Szemészet, 1896)
Hályogműtéti tapasztalatok. (Szemészet, 1897)
A trachomás kötőhártya megkaparása. A vakság okai a magyar Alföldön. (Szemészet, 1899)
A trachoma-ügy és a szemkórházak. (Orvosi Hetilap, 1901)
A trachomakezelés sebészi eszközéről. (Orvosok Lapja, 1901)
A szemgödörbeli nem gennyedő csonthártyagyulladás viszonya a szemgolyóhoz. (Szemészet, 1902)
A görbe szemhéj-porczogó kezelése. (Orvosok Lapja, 1903)
A sublamin mint kötőhártyai fertőtlenítő szer. (Szemészet, 1903)
Die Ursachen der Blindheit in Niederungarn. (Ungarischen Beiträge zur Augenheilkunde, 1903)
Kimutatás a hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház 13 évi működéséről. (Szemészet, 1904)
Magyarország szemkórházai és szemészeti osztályai működése az 1904. évben. 1. A hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház – A trachoma-gyógyítás mai állása. I. J. referáló előadása. (Szemészet, 1905)
A szembajosok sorsa az Alföldön, régebben és mostanában. (Orvosi Hetilap, 1906. 50.)
Kimutatás a hódmezővásárhelyi Erzsébet Szemkórház 1905., 1906. és 1907. évi működéséről. (Szemészet, 1908)
A szem fénytörési és alkalmazkodási rendellenességei. (A szemészet kézikönyve. II. köt. Bp., 1909)
A görvélyes szemgyulladás viszonya a diathesishez. (Szemészet, 1910)
A szemgolyó merevítése műtét alatt. (Orvosi Hetilap, 1910. 19.)
Az entropiumok operálásához. A szemhéjszél görcsös befordulásának gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1910. 21.)
A szemhéjszél fekélyes gyulladása. (Orvosképzés, 1911)
Syphilises neuro-recidiva Salvarsan után a szemen. A kicsúszott szivárványhártya kimetszése. (mindkettő: Orvosi Hetilap, 1911. 16.)
Jelentés az egyetemi szemklinika hályogműtéteiről, s ezzel kapcsolatban a műtét fejlődésének legújabb mozzanatairól. (Orvosi Hetilap, 1911. 35.)
Adatok az alkalmazkodás tanához. 1–2. (Szemészet, 1911–1912)
A közellátó szemek kezelése. (Orvosképzés, 1912)
A távcső-pápaszem hasznáról. (Orvosi Hetilap, 1912. 51.)
A jó pápaszemről. (Egészség, 1913)
Az újszülöttek szemgyulladásának megelőzése és kezelése. (Orvosképzés, 1913)
Emlékezés Schulek Vilmos kolozsvári működésére. 1872–1912. A felemás fénytörésű – anisometropiás – szemek sorsáról. (Szemészet, 1913)
Szemvizek és szemcseppek. (Orvosképzés, 1914)
Az anisometropia jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1914. 5.)
Apró közlemények a szemészeti gyakorlatból. (Gyógyászat, 1915)
A szemfáradás okáról. (Erdélyi Orvosi Lapok, 1915 és Lechner-emlékkönyv. Dolgozatok Lechner Károly negyedszázados tanári működésének emlékére. Kolozsvár, 1915)
Egyszerű műtét szemhéjcsüngés ellen. (Orvosi Hetilap, 1917. 24.)
Az összeforrt hályog operálásához. (Orvosi Hetilap, 1918. 8.)
Felemás szemek. (Természettudományi Közlöny, 1919)
A glaukoma keletkezéséhez. (Erdélyi Orvosi Lapok, 1920)
Műtét az alsó szemhéj görcsös befordulása ellen. (Orvosi Hetilap, 1923. 29.)
A trachoma lefolyása. (Orvosi Hetilap, 1923. 46.)
Orvosi ethika. Előadások az orvosi élet helyes folytatásáról. (Bp., 1925)
Az orvosok munkája és a közművelődés. (Rigler Emlékkönyv. Szeged, 1926)
Emlékezés Graefe Albertről, születésének századik évfordulóján. (Orvosképzés, 1928).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Grósz Emil: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1933. 37.)
Dollinger Gyula: Megemlékezés id. I. J.-ről. (Orvosképzés, 1933)
Nagy Ferenc: 60 éves a hódmezővásárhelyi Szemkórház. Megemlékezés az alapító id. I. J.-ről. (Szemészet, 1958)
Ormos P.: I. J. szerepe Hódmezővásárhely egészségügyi fejlődésében. (Orvostörténeti Közlemények, 1965)
Kapronczay Károly: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1973. 38.)
Fugulyán Gergely: Id. Imre József kolozsvári működéséről. (Szemészet, 1980)
Radnót Magda: Id. I. J. (Orvosi Hetilap, 1983. 20.)
Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Magyar tudós lexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Szegedi egyetemi almanach. II. (Szeged, 1997)
Horváth Imre–Papp László Tivadar–Vértes László: Id. I. J. életművéről, különös tekintettel a biztosítási orvostanra. (Orvosi Hetilap, 2001. 24.)
Vértes László: Id. I. J. az egészségügyi nevelésről. A világhírű professzor 150. születésnapjára. (Egészségnevelés, 2001)
Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja. 1873–1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. (Hódmezővásárhely, 2003). *Lexikonok téves halálozási adata: szept. 9.)! Gyászjelentése szerint szept. 8-án hunyt el, temetése szept. 9-én volt.
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
