István Lajos
orvos, gyermekgyógyász, neonatológus
Született: 1922. március 23. Üllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2007. augusztus 11. Szombathely
Temetés: 2007. augusztus 24. Szombathely
Család
Sz: István Lajos Bögötén (Vas vm., Sárvári járás) gazdálkodó, majd a zalaszentmártoni Zöldmező Tsz agronómusa, Bimbó Mária tanítónő. Testvére: István Pál (1923–1961) a Sárvári Állami Gazdaság főállattenyésztője és István Mária (1929–). F: 1947-től Hertelendy Magdolna, a Szombathelyi Tanítóképző Intézet Gyakorló Iskolájának tanára. Fia: István Lajos (1948–1960) gyermekkorában, szívbetegségben elhunyt. István Miklós (1949–) orvos; leánya: István Magdolna (1953–) pedagógus. Nevelt fia (elhunyt testvérének fia): István Péter (1953–) gépészmérnök.
Iskola
Középiskoláit Győrött, Szombathelyen és Sümegen végezte, a sümegi Kisfaludy Sándor Állami Reálgimnáziumban éretts. (1940). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Szent Imre Kollégium tagjaként – általános orvosi okl. szerzett (1947), gyermekgyógyászatból és fertőző betegségekből szakorvosi vizsgát tett (1951), az orvostudományok kandidátusa (1970).
Életút
A Vas Vármegye és Szombathely Város Közkórháza Csecsemő- és Gyermekosztálya segédorvosa, alorvosa (1945–1949). A Vas Megyei Tanács Szombathelyi Kórháza, ill. a Szombathelyi Markusovszky Városi Kórház Csecsemő- és Gyermekosztályának alorvosa, főorvosa (1949–1982) és Hematológiai és Vértranszfúziós Osztályának osztályvezető főorvosa (1953–1997). Az Országos Vérellátó Központ Szombathelyi Vérellátó Alközpontja, ill. szombathelyi Vas Megyei Vérellátó Központja főorvosa (1951–1997). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Klinikai hematológiával, az újszülöttkor, a koraszülöttség és a csecsemőkor hematológiai megbetegedéseivel, a transzfúzió csecsemő- és kisgyermekkori alkalmazásának lehetőségeivel foglalkozott. Következetes családvizsgálatokkal 4 nyugat-magyarországi megyében 90 hemofíliás beteget kutatott fel, s a betegek sorsát éveken át nyomon követte, elkészítve az ország első hemofíliás beteg-nyilvántartási kataszterét, bevezetve a betegek egységes korszerű kezelését. Ezen tapasztalatok alapján jelentős eredményeket ért el a hemofília korai kórképének feltárása, ortopédiai és fogászati szövődményeinek vizsgálata, új hemoterápiai módszerek magyarországi klinikai bevezetése terén. Számos ortopédiai és nagy sebészi műtétet Magyarországon először István Lajos osztályán végeztek hemofíliásokon (pl. ízületihártya-eltávolítást, azaz synovectomiát, 1975-ben), ő vezette be az ún. staging-műtéteket Hodgkin-kóros betegeken. Ő fedezte fel továbbá az első hazai hemofília-B esetet és az első hazai AIDS-beteget (1986-ban). Az első magyarországi Vérkonzerváló Állomás megszervezője (Szombathelyen, 1949-ben), nevéhez fűződik továbbá az első magyarországi koraszülött osztály (1950) és az első hematológiai kórházi osztály kialakítása (1953-ban), a Regionális Hemofília Központ megvalósítása (Szombathelyen, 1955), valamint az első posztgraduális transzfúziológiai képzés elindítása (1958-ban). Kezdeményezte az első hazai vértranszfúziós (Szombathely, 1953), az első véradó konferenciát (Kőszeg, 1964), az I. Magyar Hematológiai Kongresszust (Szombathely, 1960).
80. és 85. születésnapjáról tudományos üléssel emlékeztek meg (Szombathelyen, 2002-ben és 2007-ben). Szombathelyen élt és tevékenykedett, a helyi temetőben nyugszik. Születésének 90. és halálának 5. évfordulóján, valamint az AIDS dec. 1-jei világnapja tiszteletére, emlékére szakmai napot tartottak (Szombathelyen, 2012-ben). Tiszteletére Pusztay János nyelvész professzor István Lajos-díjat alapított. A professzor születésnapján – márc. 23-án – valójában két díjat adnak át: egy életműdíjat és egy innovációs díjat (az emlékérem Lesenyei Márta szobrászművész alkotása, első alkalommal 2011-ben került kiosztásra, az első kitüntetett életműdíjas Garzuly Ferenc orvos professzor, az első innovációs díjas Koltay Péter feltaláló volt).
Emlékezet
A Hazafias Népfront (HNF) Vas megyei (1970–1990) és országos alelnökeként (1989–1990) részt vett az I. és a II. Lakiteleki Találkozón.
Elismertség
A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja, Orvostudományi Szakbizottsága (1980–1997) és Hematológiai Munkabizottsága elnöke (1970–2007). Az MTA Onkológiai Bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja. A Magyar Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság elnöke (1992–1997), tb. örökös elnöke (1997-től) és a transzfúziológia miniszteri biztosa (1992–1995). A Transzfúziológiai, Immunológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium elnöke (1990–2000), tagja (2000–2007). A Belgyógyász Szakcsoport, ill. a Magyar Belgyógyász Társaság Hematológiai Szekciójának vezetőségi tagja. A Batthyány Társaság elnökségi tagja és az Életért és Csontvelőbetegekért Alapítványa elnöke (1990–2007). A Szombathelyi Tudományos Társaság alapító tagja (1994-től) és a Vas Megyéért Egyesület alapító elnöke (1994-től). A Csehszlovák Purkinje Orvostársaság, az NDK, az NSZK és az Osztrák Hematológiai és Vértranszfúziós Társaság tagja.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem, Munka Érdemrend (bronz). Sümeg város, Bögöte község és Vasegerszeg község díszpolgára. Kubányi Endre-emlékérem, Markusovszky-díj, Batthyány-Strattmann László-díj (1992), Bugát Pál-emlékérem (2002), Széchenyi-díj (a világviszonylatban is egyedülálló, új hemoglobin variáns, a Haemoglobin Savaria felfedezéséért, 2007).
Szerkesztés
A Haematologia Hungarica c. folyóirat szerkesztője és a Vasi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Az Egészségügyi dolgozók évkönyve szerkesztője (1966–1970).
Főbb művei
F. m.: Koraszülött-ápolásunk. Frank Kálmánnal, Pomóthy Rudolffal. Adatok az adiponecrosis subcutanea neonatorum kórképéhez. (Gyermekgyógyászat, 1951)
Adatok a koraszülöttek hasmenéseinek okaihoz és gyógyításához. Frank Kálmánnal. Haemotherápia a csecsemő- és gyermekgyógyászatban. (Gyermekgyógyászat, 1952)
Meckel-diverticulumból származó súlyos vérzés. Szabolcs Zoltánnal, Vásárhelyi Bélával. (Orvosi Hetilap, 1953. 16.)
A szombathelyi megyei vérkonzerváló állomás működésének tapasztalatai. Adatok kórházi vértranszfúziós osztály megszervezéséhez. (Népegészségügy, 1954)
A vérátömlesztésről és a véradásról. A véradás iránt érdeklődők számára. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Bp., 1955)
Transfusio és tuberculosis. Tiroler Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1955. 6.)
Gyermekosztályok vérellátásáról. Pusztai Erzsébettel. (Gyermekgyógyászat, 1956)
Haemophilia-B – Christmas-betegség, PTC-hiány – kórképével kapcsolatos tapasztalatok. Jilly Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1956. 5.)
A peritonealis dialysisről. Zsámbéky Pállal. (Orvosi Hetilap, 1956. 19.)
Ambulans transfusióval szerzett tapasztalataink. Domby Elemérrel. (Orvosi Hetilap, 1956. 44.)
Haemophiliásokon végzett sebészi beavatkozások tapasztalatai. Jilly Pongráccal, Szabolcs Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1957. 5–6.)
Vörösvérsejt suspensiók transfusiójával szerzett tapasztalatokról. (Orvosi Hetilap, 1957. 9.)
Adatok az essentialis pulmonalis haemosiderosis kórképéhez. Jilly Pongráccal. (Orvosi Hetilap, 1958. 30.)
A szombathelyi megyei kórház fejlődése és munkássága. 1945–1960. Cselkó Lászlóval, Svoboda Jenővel. (Vasi Szemle, 1960)
A vérátömlesztés alkalmazása haemorrhagiás diathesisekben. (Orvosi Hetilap, 1960. 16.)
A vidéki vérellátó intézetek jubiláris kiállításáról. Eiben Ottóval. Adatok a corticosteroidok lymphogranulomatosisnál történő alkalmazásáról. Jilly Pongráccal. A haemotherápia szerepe a haemophiliások műtéteinél. Feszler Györggyel. Véradóknál végzett pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai Petrován Oszkárral. Vérkonzervek alkalmasságának megítélésére szolgáló színreakcióról. Domey Elemérrel, Kádas Lászlóval. (Haematologia Hungarica, 1961)
Vércsoportok és betegségek. (Orvosi Hetilap, 1961. 5.)
Gyomorrákos és fekélybetegek vércsoport-megoszlása. Széll Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1961. 21.)
A lymphogranulomatosis aktivitási tüneteiről, különös tekintettel a serumfehérje-frakciók értékelhetőségére. Talabér Magdával. (Haematologia Hungarica, 1962)
Az RHD-faktor hibás meghatározásából eredő transfusiós szövődmények tanulságai. Talabér Magdával, Virág Lajossal. Chronicus lymphoid leucaemiánál és lymphogranulomatosisnál végzett splenectomiáról és annak hatásáról. (Haematologia Hungarica, 1963)
Transfusiós szövődményt utánzó zsírembólia. Barta Ottóval. (Orvosi Hetilap, 1963. 30.)
A haemophiliás haemarthrosis korszerű kezelésének 10 éves eredményei és problémái. Barta Ottóval. (Haematologia Hungarica, 1964)
Haemophiliások gondozásának szervezése, módszerei és eredményei. (Haematologia Hungarica, 1964)
Gastrointestinalis vérzések csillapítása thrombin-fibrin készítménnyel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 5.)
Systemás lupus erythematosus eseteink haematológiai laboratóriumi vonatkozásai. 22 beteg 4 éves megfigyelése alapján. Ludwig Károllyal, Zsámbéky Pállal. (Orvosi Hetilap, 1964. 23.)
A véradás életmentő segítség! (Az Országos Vérellátó Központ Szombathelyi Vérellátó Alközpontja kiadványa. Szombathely, 1965)
A gyakorló orvos onkológiája. Kocsis Sándorral, Szabolcs Zoltánnal. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1966)
A véradásról, a véradónap előkészítéséről és lebonyolításáról. (Az Országos Vérellátó Központ Szombathelyi Vérellátó Alközpontja kiadványa. Szombathely, 1966)
Szarvasmarhaplazma előállítása, konzerválása és felhasználása. 1–2. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968)
A transfusio ellenjavallatai. (Orvosképzés, 1969)
A donorszervezés módszerei, eszközei és formái. (Transfusio, 1969)
Adatok a haemophilia klinikumához, kezeléséhez és gondozásához. Kand. értek. (Szombathely, 1969; megjelent kivonatosan: Orvosi Hetilap, 1971. 51.)
Haemophiliás gyermekek gondozása. (Orvosképzés, 1972)
Adatok a haemophiliás haematuria kialakulásához és kezeléséhez. (Orvosi Hetilap, 1972. 41.)
Haemophiliás sorsát befolyásoló medicinális és medicino-szociális tényezőkről. (Orvosi Hetilap, 1972. 50.)
A haematológiai betegek gondozásáról. (Orvosi Hetilap, 1973. 51.)
Lymphogranulomatosisos betegek gondozásáról. (Orvosképzés, 1976)
Adatok a plasmocytoma klinikumához, kezeléséhez és gondozásához. Eckhardt Sándorral, Hindy Ivánnal. (Orvosi Hetilap, 1976. 1.)
Cytochemiailag vizsgált felnőttkori acut leucaemiás betegek kórlefolyásának klinikai elemzése. Marton Évával. (Orvosi Hetilap, 1976. 27.)
A chronicus myeloid leucaemia blastos krízise. Marton Évával. (Orvosi Hetilap, 1978. 42.)
A korszerű haemotherápia lehetőségei és határai. (Orvosi Hetilap, 1978. 50.)
AHG-vel immunizált haemophiliás gyomorműtéte és substitutiója. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 1.)
A Hodgkin-kór epidemiológiája. Giczy Saroltával. (Orvosi Hetilap, 1979. 6.)
Fülészeti megfigyelések gyermekkori acut leukaemiában. Cholnoky Péterrel, Ruzsa Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1979. 15.)
Nodularis splenicus immunocytoma. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 41.)
A gátlósejtes haemophilia-A kezelése FEIBA-plazmafrakcióval. Boriska Ilonával, Marton Évával. (Orvosi Hetilap, 1980. 51.)
A polychemotherapia lehetőségei és határai a haematológiában. (Orvosi Hetilap, 1982. 47.)
A myeloma multiplex haemocytológiai osztályozása, klinikai stádium-beosztása és polychemotherápiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 6.)
DIC-kel szövődött Budd–Chiari-szindróma oralis antikoncipiens szedése kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 25.)
Négy dunántúli megye haemophiliásainak genetikai-epidemiológiai vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 47.)
Tüdőszövődmények leukémiás és malignus lymphomás betegekben. Brittig Ferenccel, Pócza Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1984. 22.)
Splenectomia szerepe a mérsékelt malignitású lymphomák kezelésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 27.)
A neuroleucaemia egyes típusainak előfordulása 5 éves sectiós anyagunkban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 28.)
T-sejtes chronicus lymphocytás leucaemia. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 36.)
A gyermekkori acut lymphoid leucaemia – ALL – kezelésének helyzete és tapasztalatai a szombathelyi decentrum működésének tükrében. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1985)
Magas malignitású immunoblastos non-Hodgkin lymphoma előfordulása remissióban lévő Hodgkin-kóros betegen. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 21.)
Supportiv therápia az onko-haematológiában. (Orvosi Hetilap, 1988. 48.)
Reprezentatív epidemiológiai és klinikopathológiai felmérés Hodgkin-kórban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 17.)
Intraheptikus cholestasis tüneteivel kezdődő Philadelphia chromosoma negativ chronicus myeloid leucaemia. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 43.)
Cefobiddal szerzett tapasztalatok immundeficiens haematológiai betegek súlyos fertőzéseiben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 45.)
Új „tartalék protokollal” szerzett tapasztalatok előrehaladott és előkezelt Hodgkin-kórban. Marton Évával. (Orvosi Hetilap, 1989. 52.)
A hemofília krónikája. A Talmudtól a királyi betegségig. (Lege Artis Medicinae, 1991)
Kifejezett malignitású nem Hodgkin-lymphomák multicentrikus kezelésének eredményei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1991. 6.)
Reformtörekvések a hazai vérellátásban. 1–2. (Kórház, 1995)
A hemofília-ellátás története Magyarországon. (Hemofília, 1997)
Újszülöttkorban vércserében és többszörös transzfúzióban részesült gyermekek hepatitis C-vírus seroconversiójának gyakorisága. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1997)
A transzfúzió története. (Kórház, 1998)
Malignus és benignus systemas mastocytosis egy-egy esete. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1999. 41.)
A mélyvénás trombózis és a pulmonális embólia. 1–4. Horváth Boldizsárral. (Kórház, 1999–2000)
A hemofíliások – örökletes vérzékenyek – rehabilitációja. (Hemofília, 2000)
A háziorvos mai lehetőségei a vénás tromboembóliák megelőzésében. (Háziorvos továbbképző szemle, 2001 és Kórház, 2002)
Tromboembólia. A megelőzhető sorscsapás. A vérrögképződés és a következményes érelzáródás megelőzése és kezelése. (Bp., 2002)
Trombózis-profilaxis, különös tekintettel a területi betegellátásra. (Háziorvos továbbképző szemle, 2002)
A vénás tromboembóliák megelőzéséről és kezeléséről tartott konszenzus-konferenciák tapasztalatai. (Orvosi Hetilap, 2003. 29.)
Szakmai és civil ars poeticám. (Vérzékenyek Lapja, 2007)
Markusovszky-kultusz Vas megyében és a szombathelyi kórházban. (Orvosi Hetilap, 2007. 16.)
szerk.: Vas megye egészségügye. Szerk. Többekkel. (Szombathely, 1955)
Az 1955–1956. évi Markusovszky-előadások gyűjteménye. Szerk. (Szombathely, 1957)
A Nyugat-Dunántúli Gyermekgyógyász Szakcsoport Gyermeksebészeti Ankétja. Szombathely, 1957. okt. 18–19. Szerk. (Szombathely, 1958)
A szombathelyi Megyei Kórház 1958-as évkönyve. Szerk. I. L. Az előszót írta Gonda György. (Szombathely, 1958)
Transzfúziós jegyzet. 1–2. Összeáll. I. L. Az előszót írta R. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1959)
Az Országos Vérellátó Szolgálat 10 éves jubileumi kongresszusának előadásai. I–II. köt. Főszerk. R. Hollán Zsuzsa. Szerk. Gerendás Mihállyal, Novák Ernővel. (Bp., 1961)
A szombathelyi Megyei Kórház 1960–1962-es évkönyve. Szerk. (Szombathely, 1963)
Az ápolónő szerepe a véradó mozgalomban – Árthat-e a véradás? – Egy ismeretlen népbetegség: a vashiány. Az ápolónő szerepe a transzfúziónál. Vérből készült gyógyszerek. Az Rh-faktor gyakorlati jelentősége. (Egészségügyi dolgozók évkönyve. 1966. Szerk. is. Bp., 1966)
A vér szerepe a gyógyításban. (Egészségügyi dolgozók évkönyve. 1967. Szerk. is. Bp., 1967)
Új reménysugár az Rh-negatív nőknek. (Egészségügyi dolgozók évkönyve. 1969. Szerk. is. Bp., 1968)
Vércsoport-meghatározások a modern orvostudomány szolgálatában. Korszerű transzfúzió – vérkészítményekkel végzett célzott gyógyítás. (Egészségügyi dolgozók évkönyve. 1970. Szerk. is. Bp., 1969)
20 éves a véradómozgalom Vas megyében. Szerk. A fényképeket Jákfalvi Elemér készítette. (Szombathely, 1969)
Egészségnevelés a véradó mozgalomban. Összeáll. (A Vas Megyei Egészségnevelési Csoport kiadványa. Szombathely, 1976)
Malignus lymphoma konferencia. Veszprém, 1980. febr. 1–2. Előadások. Szerk. Kelényi Gáborral. (Az MTA Veszprémi Bizottsága kiadványa. Veszprém, 1981)
Útmutató az alapszervezeti véradófelelősök részére. Összeáll. Kovács Mátéval. (A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége kiadványa. Bp., 1982)
Monoklonális antitestek. VEAB Symposion, Szombathely, 1984. febr. 17. Előadások. Szerk. Kovács Istvánnal. (Az MTA Veszprémi Bizottsága kiadványa. Veszprém, 1984)
Az antineoplasztikus chemotherápia újabb lehetőségei. Az MTA VEAB Orvostudományi Szakbizottsága és a Grazi Tartományi Kórház Onkológiai Munkacsoportja szimpóziuma. Szombathely, 1984. nov. 15–16. Előadások. Szerk. Seewann, H. L.-lel. (Szombathely, 1985)
A totálisan implantálható vénás katéterrendszer klinikai alkalmazása. Az MTA VEAB Orvostudományi Szakbizottsága és a Pharmacia International GMBH szimpóziuma. Veszprém, 1985. dec. 11. Előadások. (Veszprém, 1988)
A Magyar Haematológiai Társaság 13. Kongresszusa. Szombathely, 1990. szept. 23–26. Előadás-kivonatok. Szerk. Kovács L. Gáborral. (Bp., 1990)
Nagy egészségkönyv. Panaszok, tünetek, betegségek, vizsgálat, kezelés és öngyógyítás. A magyar kiadás főszerkesztője I. L. (Bp., 1991; 2. kiad. 1993; 3. bőv. kiad. 1996).
Irodalom
Irod.: Szolgálatban. I. L. 80 éves. Szerk. Pusztay János. (Documenta Savariensia. 5. Szombathely, 2002)
Rák Kálmán: I. L. professzor 80 éves. (Orvosi Hetilap, 2002. 28.)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
„Professzor Úr! Ne adja fel!” Beszélgetőfüzet I. L. professzor 85. születésnapja alkalmából. Szerk. Ács Zoltán. (Szombathely, 2007)
Halálhír. (Vas Népe, 2007. aug. 14.)
Széll Kálmán: Búcsú I. L. professzortól. (Orvosi Hetilap, 2007. 38.)
I. L. (Gyermekgyógyászat, 2007)
Jáger Rita: I. L. (Vérzékenyek Lapja, 2007)
Baráthné Kerekes Ágnes: Búcsú a Magyar Ápolási Egyesület tb. tagjától. In memoriam I. L. (Ápolásügy, 2007)
Széll Kálmán–Horváth Boldizsár: Cipruslombok egy kortárs sírjára. I. L. professzor. Utóirat. Beszélgetés I. L.-sal. Riporter Ács Zoltán. Visszaemlékezésekkel. (Szombathely, 2008).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
