Illyés Sándor
pszichológus, gyógypedagógus
Született: 1934. május 16. Rákosliget, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2001. október 3. Budapest
Család
Sz: Illyés Sándor, a Fővárosi Elektromos Művek tisztviselője, majd az Erőművek Ipari Központjának osztályvezetője, Schöller Szidónia. F: 1955-től Huszka Vera gyógypedagógus. Elvált. Leánya: Illyés Ágnes (1956–), Illyés Vera (1957–) és Illyés Zsuzsa (1959–) táj- és kertépítész.
Iskola
Elemi iskoláit Rákosligeten, az első hat gimnáziumi osztályt a budapesti (= kőbányai) Szent László Gimnáziumban végezte, a Budapesti Pedagógiai Gimnáziumban éretts. (1952). A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán végzett (1957), az ELTE BTK-n pszichológus okl. szerzett (1961), a pedagógiai tudományok kandidátusa (1969), doktora (1980).
Életút
A Rákosligeti Fiúiskola ifjúsági vezetője (1949–1957), egyúttal a Postai Karbantartó Vállalat segédmunkása (1952), majd a bp.-i XVII. kerületi Rákoskerti Általános Iskola nevelője (1952–1953). A bp.-i Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Lélektani Tanszékének tud. segédmunkatársa (1957–1959), tud. munkatársa (1959–1981), a Gyógypedagógiai Lélektani Kutatólaboratórium vezetője (1981–2001) és a Főiskola főigazgatója (1989–1998). Az ELTE BTK Pszichológiai Intézet Kísérleti Pszichológia Tanszékének egy. tanára (1984. jún. 1.–2001. okt. 3.), a Tanszék vezetője (1984–1990) és az Intézet igazgatója (1984–1988). Az MTA–TMB-n Tánczos Zsolt aspiránsa (l.: 1961–1965). A Bécsi Egyetem vendégprofesszora (1990–1993). Az OECD ún. sajátos nevelési szükséglet projektjében Magyarország képviselője (1996–2001).
Gyógypedagógiai pszichológiával, fogyatékosok rehabilitációjával, elsősorban látássérültek szociálpszichológiai és érzékelési; értelmi fogyatékosok észlelés- és gondolkodás-lélektani vizsgálatával, valamint hallássérültek jelnyelvével foglalkozott. Magyarországon elsőként kapcsolta össze a defektológiai pszichológiát általános és kísérleti pszichológiai alapkutatásokkal. Az akaratlagos mozgás szerveződésének tanulmányozásával, a motoros egység akaratlagos szerveződésének feltárásával, valamint az ún. motoneuron működésének vizsgálatával alapvetően új eredményeket ért el a mozgászavarok etiológiájának kutatásában. Új módszereket dolgozott ki a csökkent munkaképességűek rehabilitációjára, valamint a fogyatékosok írástanulására vonatkozóan. Meghatározó szerepet játszott a magyarországi gyógypedagógiaitanár-képzés megreformálásában és az egyetemi szintű szociálismunkás-képzés hazai elindításában (1989-ben). Munkássága a gyógypedagógiai tudomány komplexitásának elismertetésére irányuló egyik legjelentősebb 20. századi törekvés a magyar tudománytörténetben.
Emlékezet
Az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztály Pszichológiai Bizottsága és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara tudományos konferenciát rendezett emlékére (Illyés Sándor Konferencia, 2006. nov. 10-én), erre az alkalomra készült el a munkásságát összeállító bibliográfia is (Zsoldos Márta szerkesztésében). Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti és Általános Pszichológiai Tanszéke és a Pszichológiai Doktori Iskola minden évben Illyés Sándor-emléknapokat rendez (2005-től; általában márc. 16–18-án), ekkor adják át a legjobb hallgatói tudományos poszterekért az Illyés Sándor Nívódíjakat; halálának 10. évfordulóján, e rendezvény keretében avatták fel a Kar Illyés Sándor Termét (2011. márc. 16-án). Nevét vette fel az általa húsz éven át vezetett főiskolai Gyógypedagógiai Lélektani Kutatólaboratórium (Illyés Sándor Kutatólaboratórium, 2002-től). Róla nevezték el továbbá az ELTE ötödik szakkollégiumát, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara és az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kara hallgatóit fogadó Illyés Sándor Szakkollégiumot (2007-től). Emlékét őrzi még a fogyatékosokat gondozó békési Illyés Sándor Oktatási Intézmény (ahol bronz domborművét is felállították: Szőke József szobrászművész alkotása, 2004. nov.-ben). Az intézmény összevonást követően megszűnt, a szobor a Békés megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény Egységes Pedagógiai Módszertani Részlege udvarán látható (Békésen, 2008-tól).
Elismertség
Az MTA Pszichológiai Bizottsága társelnöke, majd elnöke (1994–2001) és az MTA Közgyűlés tagja (1995–2001). Az MTA–TMB Pszichológiai Szakbizottságának titkára, elnöke (1978–1996). A Magyar Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke (1988–1992), a Magyar Pszichológus Kamara választott elnöke (1989–1993). Az Országos Köznevelési Tanács (OKT) elnöke (1993–2001), az Országos Akkreditációs Bizottság tagja és a Pedagógiai Pszichológiai Szakbizottság elnöke (1994–1998).
Elismerés
A Justus Liebig Egyetem Díszdoktora (Giessen, 1989). Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (1992), Ranschburg Pál-emlékérem (1994), Pro Psychologia Hungariae Emlékérem (1995), Schnell János-emlékérem (1997), Szent-Györgyi Albert-díj (1998), Trefort Ágoston-díj (2000). Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000–2001).
Főbb művei
F. m.: A csoportalakítás tényezői vak gyermekek közösségében. Szakács Ferenccel. (Pszichológiai tanulmányok. I. Bp., 1958)
A vak gyermekközösség önismerete. (Pszichológiai tanulmányok. II. Bp., 1959)
Az írásmozgás tervezése és automatizációja ráírásos és másolásos írástanulásnál. (Pszichológiai tanulmányok. III. Bp., 1961)
Gondolati összefüggések felismerésének megkönnyítése kiemelő nyelvi szerkezetekkel. Vitár Zoltánnal. (Pszichológiai tanulmányok. IV. Bp., 1962)
A neveléslélektan jelentősége a gyógypedagógus számára. (Gyógypedagógia, 1962)
Az értelmi fogyatékosok észlelésvizsgálatának néhány elméleti kérdése. (Pszichológiai tanulmányok. V. Bp., 1963)
Az értelmi fogyatékos gyermekek nevelhetőségét és nevelési szempontból történő csoportosítását meghatározó belső feltételek. (Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp., 1964)
Adatok a vázlatkészítés közben folyó gondolkodás fejlődéséhez V–VIII. osztályos általános és kisegítő iskolai tanulóknál. Oriskó Istvánnal. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve. 1965. Bp., 1964)
A mozgásvezérlés főbb elvei. – A mozgás közben kifejtett izomerő és a mozgás sebességének akaratlagos szabályozása. (Pszichológiai tanulmányok. VII. Bp., 1965)
A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán folyó tudományos kutatás feladatai. (Gyógypedagógia, 1965)
A fogyatékosok érzékelése. – A fogyatékosok emlékezete. (Gyógypedagógiai lélektan. I–II. köt. Főisk. tankönyv. Bp., 1965–1966)
Tanulmányok az értelmi fogyatékosok nevelés- és oktatáslélektana köréből. Főisk. jegyz. (Bp., 1967)
A nevelés gyógyító hatékonyságának magyarázata a gyógyító-nevelés jelentősebb hazai elméleteiben. (Tanulmányok a gyógypedagógia köréből. Szerk. Lovász Tibor. Bp., 1967)
Az akaratlagos mozgás sebességének és erőkifejtésének szabályozása. Kand. értek. (Bp., 1967)
Gyógypedagógiai pszichológia. Többekkel. (Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1978 és Bratislava, 1978)
A korlátozott munkaalkalmasságú fiatalok munkarehabilitációjáról. (Reformgondok a gyógypedagógiában. Szolnok, 1970)
Az építőipari védőmunkahely munkásszállásán élő értelmi fogyatékosok szociális kapcsolatai. (Védőmunkahelyek értelmi fogyatékosok számára. Szerk. Göllesz Viktor. Bp., 1970)
A gyógypedagógiai pszichológia mint tudomány és a gyógypedagógiai pszichológia mint tantárgy. – Törekvések a gyógypedagógia elméleti kérdéseinek korszerű megoldására Magyarországon. Göllesz Viktorral, Lovász Tiborral. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1970)
Az írástanulást megalapozó másolási készség fejlődése a kisegítő iskolai tanulóknál. (Tanulmányok az értelmi fogyatékosok pedagógiai pszichológiája köréből. Szerk. is. Bp., 1970)
A kóros pszichológiai jelenségek vizsgálatának néhány módszertani kérdése. (Pszichológiai tanulmányok. XII. Bp., 1970)
A fogyatékosok társadalmi integrációja. (A felnőtt fogyatékosok szociális gondozásának történeti és időszerű kérdései. Szerk. Bajáczi Péter. Bp., 1970)
A tanulás közvetett – transzfer – hatása az értelmi fogyatékos tanulóknál. (Tanulmányok a gyógypedagógia köréből. Szerk. Lovász Tibor. Bp., 1971)
Az akaratlagos mozgás önkénytelen sebességingadozásának érzékelése. A környezet és a tevékenység. (Pszichológiai tanulmányok. XIII. Bp., 1972)
Javaslatok a korlátozott munkaalkalmasságú fiatalok munkarehabilitációjának további fejlesztésére. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1972)
A jelnyelvvel történő képleírás néhány gondolkodás-lélektani vonása. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1972)
Az akaratlagos mozgás bioregulációja. Tóth J.-vel. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1973)
Biofeedback és tanulás. – A motoros egység működésének akaratlagos szabályozása. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1974)
Elektromiográfiás jelek számítógépes feldolgozása. Ivanyos Lajossal, Tóth Jánossal. – A zajkorlát és a mintaszám jelentősége EMG-jelek számítógépes feldolgozásánál. Ivanyos Lajossal, Tóth Jánossal. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1975)
A motoros egység akaratlagos szabályozásának mechanizmusai. (A Magyar Pszichológiai Társaság IV. Tudományos Jubileumi Nagygyűlése. 1975. nov. 17–18. Bp., 1975)
A kisegítő iskola célja és a kisegítő iskolai tanulók pszichológiai tulajdonságai. (A korszerű kisegítő és foglalkoztató iskolákért. Bp., 1975)
Gyógypedagógiai alapismeretek. Írta. Többekkel. Szerk. (Bp., 1976; 2. jav. kiad. 1980; 3. átd. kiad. 1987)
Az egyidejű mozgások funkciója a motoneuron – motoros egység – akaratlagos működtetésének megtanulásában. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1977)
Az elektromiogramm számítógépes értékelése. (Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában. Szeged, 1977)
A Ranschburg-laboratórium példája. (75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete. Az 1977. nov. 21–24-i tudományos ülésszak előadásai. Bp., 1978)
A motoros egység akaratlagos szabályozása. Doktori értek. (Bp., 1979; kivonatosan: Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Tanulás és értelmi fogyatékosság. Tanulmányok. Szerk., a bevezető tanulmányt írta I. S. Ford. Bödör Jenő, Czigler István, Illyés Ágnes. (Bp., 1980)
A társadalmi beilleszkedési zavarok kutatása az intézményes nevelés keretei között. Többekkel. (Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarok köréből. Szerk. Miltényi Károly, Münnich Iván. Bp., 1980)
A hazai pszichofiziológiai kutatások helyzete. Karmos Györggyel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
Nevelhetőség és általános iskola. Tanulmányok I–IV. köt. (Az Oktatáskutató Intézet kiadványa. Bp., 1984–1990)
A szocializáció jelentésvilága. (Pszichológia [folyóirat], 1986)
A pszichológia társadalmi hasznosításának lehetőségi és korlátai. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1986)
Mérei Ferenc. (Magyar Tudomány, 1986)
Testvérpárok intelligenciájának és iskolai pályafutásának családi meghatározói. Bass Lászlóval. – Biofeedback eljárás számítógépes vezérlése. Nagy Jánossal. – Az általános iskolai és a kísérleti iskolai tanulók nevelhetősége. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1987)
A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája. I–III. köt. Szemelvénygyűjtemény. Szerk. Ritoók Pálnéval. (Bp., 1988)
Veszélyeztetettség és iskola. Szerk. (Pszichológia – nevelőknek. 42. Bp., 1988)
Szocializáció és deviancia. (Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról. Szerk. Münnich Iván. Bp., 1988)
A szociális munka emberközelsége. (Szociális Munka, 1989)
Kontinuität und Diskontinuität in der Theoriebildung der Heilpädagogik. (Giessen, 1990)
Az Országos Rehabilitációs Konzultatív Tanács tevékenységéről. (Esély, 1990)
A speciális nevelés alternatívái. (Szabad legyen vagy kötelező? A közoktatási törvény koncepciójához. Bp., 1992)
Education and Disability in Hungary. (New York, 1993)
A különösség problémája a neveléstudományban. (Új Pedagógiai Szemle, 1994)
A deviáns másság. (Devianciák Magyarországon. Szerk. Münnich Iván. Bp., 1994)
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola fejlesztési stratégiája és programja 2000-ig. – Az évezredforduló új kihívásai a gyógypedagógiával szemben. (Gyógypedagógiai Szemle, 1995)
A Nemzeti Alaptanterv és a fogyatékos gyermekek iskolai fejlesztésének tartalmi szabályozása. 1–2. (Magyar Pedagógia, 1996)
Egyetemi szintű okleveles gyógypedagógus-képzés. (Gyógypedagógiai Szemle, 1997)
Neveléstudományi kutatások a felsőoktatási intézményekben. (Magyar Felsőoktatás, 1998)
A gyógypedagógiai tradíció. (CET, 1998)
Másság és emberi minőség. (Új Pedagógiai Szemle, 1999)
Rendszerdiszfunkciók és hátrányos helyzet. (Az esélyteremtő közoktatásért. A közoktatás szerepe a hátrány, kudarc, leszakadás megelőzésében, leküzdésében. Az Országos Köznevelési Tanács az 1999. évről. Bp., 2000)
Gyógypedagógiai alapismeretek. Főisk. tankönyv. Szerk. (Bp., 2000)
A fogyatékossággal élő ember az egészségtudomány szemléletében. (Szociális Munka, 2000)
Speciális oktatás Hollandiában. Tanulmányok. Szerk. van Rijswijk, Kees-szel. (Bp.–Amszterdam, 2001; hollandul: Leuven, 2001)
Az eszmény, a törvény, a tradíció és a feltételek a közoktatás megújulásában, különös tekintettel az ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelésére. (Fejlesztő Pedagógia, 2001 és Új Pedagógiai Szemle, 2001)
A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs foglalkozáshoz való jog a közoktatásban. (Educatio, 2001)
Az értelmi fogyatékosság prevalenciája 40 és 60 év közötti korcsoportban Magyarországon. I. S. emlékére. I. S. hagyatékában talált kézirat. Közzéteszi Csorba János és Radványi Katalin. (Gyógypedagógiai Szemle, 2012)
ford.: Landau, Erika: A kreativitás pszichológiája. Ford. Az előszót Mérei Ferenc írta. (Pszichológia – nevelőknek. 9. Bp., 1970; 2. kiad. 1976)
Lewin, Kurt: Csoportdinamika. Válogatás Kurt Lewin műveiből. Vál. Mérei Ferenc és Szakács Ferenc. Ford. Mérei Ferenccel. A bevezető tanulmányt Mérei Ferenc írta. (Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Pedagógiai ki kicsoda? Főszerk. Báthory Zoltán. (Bp., 1997)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. okt. 5.)
Mesterházi Zsuzsa–Vízi Ildikó: In memoriam I. S. (Gyógypedagógiai Szemle, 2001)
I. S. (Magyar Pszichológiai Szemle, 2002)
B. Aczél Anna: Szubjektíven egy szubjektív emberről. In memoriam I. S. (Háló. A Szociális Szakma Hírlevele, 2002)
Bányai Éva–Dúll Andrea–Varga Katalin: I. S. Emléknapok. A tanszékalapító szemléletének szellemiségének megidézése. (Pedagógusképzés, 2005)
In memoriam I. S. I. S. műveinek bibliográfiája. Összeáll. Zsoldos Márta. (Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara kiadványa. Bp., 2006)
Csépe Valéria–Zsoldos Márta: Különös fejlődés – fejleszthetőség. Konferencia I. S. emlékére. (Gyógypedagógiai Szemle, 2007). *Lexikonok eltérő halálozási adata: okt. 4.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
