Jakab Árpád
épületgépész-mérnök
Született: 1901. május 2. Lipcse, Németország
Meghalt: 1987. február 16. Budapest
Család
Sz: Jakab István (1869. aug. 13. Bp.) mérnök, műszaki tisztviselő, fia születése idején a lipcsei Unruh & Liebig Gyár műszaki rajzolója, Homolka Mária (1875. máj. 21.). F: 1934-től Lázár Ilona. Fia: Jakab Árpád (1938–) mérnök; leánya: Jakab Emőke (1941–) fényképésztechnikus.
Iskola
A budapesti II. kerületi Állami Főreáliskolában éretts. (1919), a József Műegyetem Általános Mérnöki Karán (1920), Gépészmérnöki Karán tanult (1920–1923), gépészmérnöki okl. szerzett (1926).
Életút
A hídvégpusztai uradalom üzemmérnöke (1923–1924), a Jakab és Hegedűs Malomépítő és Gépgyár tervezőmérnöke (1925–1929), Stühmer Frigyes csokoládégyárának mérnöke (1929), a Weiss Manfréd Repülőgépgyár tervezőmérnöke (1930). A Budapesti Székesfővárosi Vízművek Magánépítési Osztályának üzemmérnöke, majd az általa létrehozott Hidraulikai (= Hidrotechnikai) Laboratórium vezetője (1930–1949). Az Építéstudományi Intézet (ÉTI) kutatómérnöke (1949–1959) és az Épületgépészeti Laboratórium Vízvezeték-, Csatornázás- és Gázszakosztályának vezetője (1949–1957), Budapest Főváros Tanácsa Mélyépítés Tervező Vállalata irányító tervezőmérnöke (1959-től). Az Állami Műszaki Főiskolán, ill. az ÉME Építőmérnöki Karán a vízszerelés és a csatornázás előadó tanára (1950–1953). A forradalom idején az ÉTI forradalmi bizottságának tagja, ezért a forradalom bukása után osztályvezetői tisztjéből leváltották, majd áthelyezték a Fővárosi Tanácshoz.
Szerelvények és csövek áramlástani tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott, kezdeményezte a budapesti vízhálózatot rendszeresen felügyelő csoport megalakítását, amely elsőként gyűjtött és közölt rendszeresen, a főváros vízfogyasztásával kapcsolatos adatokat. Nevéhez fűződik a műanyagcsövek (elsősorban PVC-csövek) magyarországi hidraulikai használatának bevezetése. További kutatási területei: csövekben való áramlás és áramlási ellenállások vizsgálata; új szerelvények és szerelési anyagok kialakítása; szivattyútelepek és csatornaszivattyúk, víztisztítóművek és épületgépészeti berendezések tervezése, működtetése és üzemeltetése. Néhány tudománytörténeti dolgozatot is írt, több német szakmunkát tolmácsolt.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztályának alelnöke, az Építőipari Tudományos Egyesület tagja.
Elismerés
Alpár Ignác-emlékérem (1973).
Szerkesztés
Az Épületgépészet c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Stockholm új vízművei. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1939 és külön: Bp., 1939)
Kisebb települések vízművei tervezésének egyes feladatai. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1951)
Házi vízellátás. Az Állami Műszaki Főiskola épületgépész tagozata és a BME gépészmérnök hallgatói számára. (Bp., 1951)
Csatornázás. Az Állami Műszaki Főiskola hallgatói számára. (Bp., 1951)
Vízvezeték csőhálózat. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1951; 2. kiad. 1952; 3. kiad. 1953)
A vízellátás története. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1952)
Csatornatervezési és méretezési szabályzat. Összeáll. Szablya Ferenccel. (Bp., 1952)
Szennyvíztisztító kisberendezések. Oldómedencék. 1. Egyszerű oldómedencék. 2. Bővített oldómedencék. 3. Bővített oldómedencék kolloidfogóval. Szerk. Haib Józseffel. (Az Építésügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya kiadványa. Bp., 1953)
Műszaki előírások vízvezeték tervezésére és méretezésére. Szerk. (2. átd. kiad. Bp., 1953)
Hazai gyártású, pörgetett vasbeton nyomócsövek. Többekkel. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
Szerelvénykönyv. Műszaki adatok és méretek. I–II. köt. Szerk. Erdős Andorral, Somogyi Imrével. (Az Építésügyi Minisztérium Műszaki Főosztálya kiadványa. Bp., 1955; 2. kiad. 1958)
A PVC előállítása, feldolgozása és alkalmazása. Monográfia. Thurzó Györggyel, Zincz Bélával. 155 fekete–fehér ábrával. (Bp., 1957)
Budapest vízfogyasztási alapadatai. (Építésügyi Szemle, 1957)
Vizeink védelmében. (Hidrológiai Közlöny, 1957)
Műanyag csővezetékek tervezése és szerelése. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1961; 2. kiad. 1963)
A műanyagcsövek tíz éve a szerelőiparban. (Műanyag az építőiparban. Konferencia. Budapest, 1963. okt. 21–23. Előadások. Bp., 1963)
írásai az Épületgépészet című lapban: A polivinilklorid csövek jelentősége az egészségügyi berendezések szerelésében. – Vasbetoncsövek hazai gyártásáról és felhasználásáról. – Gondolatok egy szabványjavaslat vitájához. (1954)
A kristályos műkő alkalmazása az épületgépészetben. Hazai gyártású pörgetett vasbetoncsövek fektetése. – Vasbeton nyomócsövek hazai gyártása. (1955)
Műanyagcsövek kapcsolásának újabb fejlődése. – Kis hibák következményei. (1956)
Vízfogyasztás alakulása lakóházakban. (1956–1957)
Alaktartó PVC-lefolyócsövek. Műanyagcsövek nemzetközi szabványosítása. – Az új vízmérő szabvány. (1957)
Tokos csövek szálas tömítőanyagának tartósítása. (1958)
Budapesti szállodák vízfogyasztása. – Műanyag nyomócsövek alkalmazása. – Azbesztcement nyomócsövek gázátbocsátó képessége. – A műanyag nyomócső hazai bevezetésének helyzete és kilátásai. (1959)
ford.: Schrader, Werner: Műanyagok feldolgozása és hegesztése. Polivinilklorid, polietilén, polimetakrilát, poliamid. Ford. Messinger Józseffel, Vadas Imrével. (Bp., 1960).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
