Főbb művei

F. m.: A természetes és mesterséges aszkorbinsav élettani hatása. – A C-vitamin meghatározása. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
Az E-vitamin potenciometriás meghatározása. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1943)
A magyar nép vitaminellátottsága. – Az izotópok és a nehézvíz a biológiai kutatásban. – Az ionoszféra-kutatás újabb eredményei. (Búvár, 1944)
Magyarország vitamin-mérlege. (Mezőgazdasági Kutatás, 1944)
Magyarországi gyermektápszerek kémiai és biológiai vizsgálata. (Népegészségügy, 1947)
Különböző tartósítási módok hatása az étkezési paprika C-vitamin-tartalmára. (Mezőgazdaság és Ipar, 1947)
A C-vitamin meghatározása kénessav jelenlétében. (Magyar Kémikusok Lapja, 1949)
A konyhasó C-vitaminvédő hatása. Benedek Lászlóval. – A C-vitamin bomlása élelmiszereinkben. – A paprika C-vitamin, illetőleg redukálóanyag-tartalmának változása a szárítás folyamán. 1–2. (Agrártudomány, 1949)
A hidroxilamin kis mennyiségének meghatározása. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1950)
A nitrit mikromennyiségeinek meghatározása fotometrálással. 1–2. – A morfin polarográfiás meghatározása. (Agrokémia és Talajtan, 1951)
Különböző tartósítási módok hatása az étkezési paprika C-vitamin-tartalmára. 1–2. – Mennyi C-vitamin megy tönkre élelmiszereink elkészítésénél? (Élelmiszeripar, 1951)
A trifenil-tetrazoliumklorid – TTC – redukciója. – A hidroxilamin meghatározása növényi anyagokban. Többekkel. (A magyar tudományegyetemek biológiai intézeteinek évkönyve. Bp., 1952)
Polarográfia. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952; 2. kiad. 1953; 3. kiad. 1954)
Fizikokémiai módszerek a biológiai kutatásban. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
Növénybiokémia. Egy. jegyz. (Bp., 1953)
A polarográfia és agrokémiai alkalmazásai. (Agrokémia és Talajtan, 1953)
A trifenil-terazoliumklorid – TTC – polarográfiás vizsgálata. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954; angolul: Acta Chimica, 1954)
A katalitikus polarográfiás hullámok. (Magyar Kémikusok Lapja, 1954)
Reduction of Tetrasolium Salt. (Nature, 1954)
A növények életéről. (Természet és Társadalom, 1954)
Mechanism of the Reduction of Tetrasolium Salt. (Nature, 1955)
Cukor-tetrazoliumszármazékok és cukorformazánok polarográfiás vizsgálata. Mester Lászlóval. (Agrokémia és Talajtan, 1956; németül: Acta Chimica, 1955)
A hidroxilamin mikromeghatározása fotometrálással. (Agrokémia és Talajtan, 1956; angolul: Acta Biologica, 1956)
Tetrazoliumvegyületek fényreakciói. 1–3. – A tetrazoliumvegyületek enzimológiája. (Agrokémia és Talajtan, 1956)
Polarographic Investigation of Ditetrazolium Salts. Bajusz Eörssel. (Acta Chimica, 1956)
A Quantitative Comparison of Sulphhydryl Content and Formasan in the Tissue of the Radical. Dévay Mártával és Roberts, L. W.-vel. (Nature, 1957)
Einfluss der Borsäure auf das Polarogramm der D-Glucosazone. Kisbán Klárával. (Acta Chimica, 1957)
Determination of Hydroxylamine in Plant Materials. Kiss Jenővel. (Acta Biologica, 1957)
Vizsgálatok a trifenil-tetrazoliumklorid–formazán redoxrendszer reverzibilitásáról. – Újabb vizsgálatok a trifenil-tetrazoliumklorid polarográfiája terén. – A trifenil-tetrazoliumklorid fototermékének polarográfiás vizsgálata. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1958 és mindhárom külön is: Bp., 1958)
Dehidrogenáz-aktivitás mérése növényekben. Dévay Mártával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
Polarographische Untersuchung des Photoproduktes von Triphenyltetrazoliumchlorid. – Untersuchungen über die Reversibilität des Redoxsystems Triphenyltetrazoliumchlorid Formasan. (Acta Chimica, 1958)
Tetrazoliumsók a biológiában. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1958; németül: Tetrazoliumsalze in der Biologie. Jena, 1960)
Növényi dehidrogenáz-rendszerek mérése trifenil-tetrazoliumkloriddal. 1–2. Dévay Mártával. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1959; angolul: Acta Biologica, 1959)
Changes in the Activity of Dehydrogenases during Storage of Yeast. Dévay Mártával. (Acta Biologica, 1960)
Fizikai-kémiai módszerek a biológiai kutatásban. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1960)
Polarographic Investigation of Mannitol Derivatives of Cytostatic Effect. Short Communication. Horváth Irén Piroskával, Institoris Lászlóval. (Acta Chimica, 1963)
A riboflavin polarográfiás katalitikus hulláma. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967)
Citosztatikus mannitolszármazékok polarográfiás vizsgálata. 1–7. Horváth Irén Piroskával, Institoris Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1967–1971)
Újabb tetrazoliumvegyületek polarográfiás vizsgálata. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1971).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1971. febr. 5.).