Szegedi Gyula
orvos, belgyógyász, immunológus
Született: 1936. február 21. Újszász, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2013. október 30. Újszász, Jász-Nagykun-Szolnok megye
Temetés: 2013. november 11. Debrecen
Temetési hely: Köztemető
Család
Sz: Szegedi Kálmán cipész mester, Dalmadi Mária. Testvére Szegedi Kálmán (1927–1987), a Szolnoki Cukorgyár munkatársa. F: 1962-től Szabolcsi Margit orvos, bőrgyógyász szakorvos, a DOTE egy. docense. Leánya: dr. Gaál Jánosné Szegedi Andrea (1964. nov. 25.).
Iskola
Elemi iskoláit Újszászon, középiskoláit Szolnokon végezte, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1954), a DOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1960), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1965), az orvostudományok kandidátusa (1972), doktora (1990). Az MTA tagja (l.: 1995. dec. 18.; r.: 2001. máj. 7.).
Életút
A DOTE, ill. a Debreceni Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, klinikai orvosa (1959–1965), egy. tanársegéde (1965–1967), az I. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1968–1971), egy. adjunktusa (1971–1974), egy. docense (1974–1975). A Tüdőgyógyászati Klinika egy. tanára és az Általános Belgyógyászati Osztály vezetője (1975. febr. 1.–1982. febr. 28.), a III. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Immunológiai és Allergológiai Koordinációs Intézete intézetigazgató és tanszékvezető egy. tanára (1982. márc. 1-jétől) és az MTA–Debreceni Egyetem Autoimmun Kórképek Kutatócsoport vezetője (1999-től); közben az egyetem oktatási (1979–1985), majd klinikai rektorhelyettese (1995–1999). A DOTE Doktori Tanácsának tagja és Habilitációs Bizottságának elnöke. A bethesdai National Institute of Health (1979) és a University of Kentucky vendégkutatója (1983). Az MTA–TMB-n Petrányi Gyula aspiránsa (1968–1971).
Labdarúgóként a Debreceni EAC NB II-es játékosa (1954–1965), főiskolai válogatott.
Klinikai immunológiával, különböző autoimmun betegségek, a nem differenciált collagenosis és a systemás lupus erythematosus (SLE) klinikai és laboratóriumi jellemzőinek meghatározásával, elsősorban az SLE-t kiváltó provokáló tényezők közül a hydantoinok szerepével foglalkozott. Később kutatócsoportjával az SLE klinikai lefolyását, aktivitását és súlyossági adatait összevetették a betegek immunológiai sajátosságaival, valamint az autoantitest titerek, a komplement faktorok, az immunkomplex mennyiségi változásaival, ill. a szérumok immunkomplex szolubilizációjának képességével. Elsőként vizsgálta továbbá az SLE-s betegek perifériás véréből nyert monociták funkcióvizsgálatát, megállapította a betegség által előidézett funkciókárosodásokat. Kutatásai során számos új eljárást vezetett be és fejlesztett rutineljárássá a poliszisztémás autoimmun kórképek (pl.: kevert kötőszöveti betegség [MCTD], progressiv systemás sclerosis [PSS] Sjögren-szindróma stb.) diagnosztikájában és terápiájában. A klinikai immunológiai kutatásokban továbbá Magyarországon először alkalmazott celluláris immunológiai módszereket, amelyekkel nemzetközileg is elsők között vizsgálta az ún. T-sejtes celluláris típusú immunreakciókat és a T-sejtek lymphokin termelését. Nevéhez fűződik a DOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika, valamint az ott kialakult magyarországi klinikai immunológiai iskola és az autoimmun betegségek speciális gondozásának megszervezése.
Emlékezet
75. születésnapján tudományos ülést tartottak tiszteletére (Debrecenben, a III. sz. Belklinikán, 2011-ben). Újszászon született (szülőháza: Kossuth út 20, ma: Kossuth út 17.), Debrecenben élt és tevékenykedett (Illyés Gyula utca 18.). Újszászon hunyt el, a Debreceni Köztemetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Klinikai Tudományos Bizottsága elnöke (2011–2013). Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága szavazati jogú tagja (2011–2013). Az MTA II. sz. Doktori Bizottsága (1996–2008) és az MTA Klinikai I. sz. Bizottsága elnöke (2008–2013), az MTA Immunológiai Osztálya tagja. A Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB), majd a Debreceni Területi Bizottság tagja (2012–2013).
A Magyar Immunológiai Társaság főtitkára (1985–1991), a Magyar Belgyógyász Társaság (1988–2013), a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és a Magyar Reumatológiai Társaság vezetőségi tagja (1999–2012). Az Allergológiai és Klinikai Immunológiai Szakmai Kollégium elnöke (2000–2004), a Reumatológiai Szakmai Kollégium (2011–2012) és a Belgyógyász Szakmai Kollégium tagja (2011–2013). A Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja.
Elismerés
Felsőoktatási Érdemérem (1960), Ifjúsági Érdemérem (1983), Munka Érdemrend (arany, 1986), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002).
Akadémiai Díj (1972), Kiváló Orvos (1983), Pro Universitate Díj (DOTE, 1985), Markusovszky-díj (1986 és 2003), Szent-Györgyi Albert-díj (1995), Markhot Ferenc-emlékérem (1996), Tankó Béla-emlékdíj (1997), Kesztyűs Loránd-emlékérem (1999), Hajós Károly-emlékérem (1999), Petrányi Gyula-díj (2001), Fornet Béla-emlékérem (2002), Széchenyi-díj (2006), 80 Éves az Orvosképzés Ezüstplakett (2008), Belák Sándor-emlékérem (2008).
Újszász város díszpolgára (elsőként!, 2009-ben).
Főbb művei
F. m.: Az antinuclearis reactio. Bobory Júliával. (Orvosi Hetilap, 1963. 24.)
Spasmolytikumok hatásának összehasonlító klinikai mérése. Petrányi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1963. 43.)
Angina pectoris kezelése Melipraminnal. (Orvosi Hetilap, 1964. 6.)
A hydralazine erythematode klinikai és kísérletes vonatkozásai. Bobory Júliával, Leövey Andrással. (Magyar Belorvosi Archívum, 1966)
Öngyilkossági kísérletek Bucarbannal. Wórum Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1966. 13.)
Epilepsia, systemas lupus erythematosus és az anticonvulsiv therápia kapcsolata. Leövey Andrással, Petrányi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1966. 38.)
Adatok a hydralazine mellékhatásainak pathomechanizmusához. Muszbek Lászlóval, Csaba Bélával. (Kísérletes Orvostudomány, 1969; angolul: Pathomechanism of the Sideeffects of Hydralazine. Acta Medica, 1969)
Gyógyszerek okozta lymphadenopathia. Krasznai Gézával. (Orvosi Hetilap, 1969; angolul: Acta Morphologica, 1969)
Hydantoin-készítmények által provokált systemás lupus erythematosus, az epilepszia és az SLE kapcsolata. Adatok a gyógyszeres provokáció hatásmechanizmusához. Kand. értek. (Debrecen, 1971)
Epilepsiával szövődő systemas lupus erythematosus. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1971)
Bőr-allograft immun-rejekciójának gátlása a donorok antithymocyta serum kezelésével. Fekete Bélával, Petrányi Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1971. 31.)
Az anticonvulsiv készítmények által kiváltott systemás lupus erythematosus. (Orvosi Hetilap, 1971. 44.)
A sejtmigráció-gátlás módszerének alkalmazása a celluláris típusú autoimmun-válaszkészség vizsgálatára. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 3.)
A rosetta-képző lymphoid sejt. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 21.)
Radiojóddal kezelt Basedow–Graves-kóros betegek antiimmun statusa. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 22.)
Az uveitis corticosteroid és cytostaticus-immunosuppressiv kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 34.)
Human vér lymphocytáinak sejtkárosító hatása homológ szövettenyészetben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1972. 49.)
A celluláris immunreakciók klinikai megnyilvánulási formái. A celluláris immunitás gyakorlati jelentősége a klinikumban. (A celluláris immunológia aktuális kérdései. Bp., 1973)
A systemas lupus erythematosusos betegek gondozásának és gyógyításának 20 éves tapasztalata. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum. Autoimmun betegségek, 1973)
HL-A and Systematic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Haematologia, 1973)
Az immunspecifikus rosettaképzés gátlásának felhasználása két prednisolon származék összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 6.)
Autoimmun betegek tuberkulin érzékenységének vizsgálata leukocitamigráció-gátlással immunosuppressiv kezelés során. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 32.)
A rheumatoid rosetta diagnosztikus jelentősége. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 34.)
Hodgkin-betegséghez társult nephrosis syndroma. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973. 45.)
Neoplasiák és autoimmun kórképek. (Autoimmun betegségek. Szerk. Petrányi Gyula. Bp., 1974)
Egyszerű immunfluorescens módszer antinukleáris faktor kimutatására. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 5.)
T-lymphocyta depletio lymphogranulomatosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 24.)
Cellular Immune Reactivity to Nuclear Antigens in Systematic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Acta Medica, 1976)
Cytogenetikai vizsgálatok systemas lupus erythematosusban. Balázs Csabával. (Orvosi Hetilap, 1976. 29.)
Radioassay of Soluble Immune Complexes Using Their Uptake by Macrophage Fc Receptors. Többekkel. (Immunology, 1977)
Antibody-dependent Cellular Cytotoxicity in Systemic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Acta Medica, 1977)
A vérkeringésben levő immunocomplexek kimutatása macrophag által történő felvétel alapján. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1977. 40.)
Systemas lupus erythematosusban szenvedő betegek antitesttől függő, sejthez kötött cytotoxicitásáról. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 31.)
Lymphogranulomatosisos betegek kilersejt-aktivitása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1978. 37.)
Keringő immunkomplexek Hodgkin-kóros betegek szérumában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 2.)
Monocyta random migratio és chemotaxis vizsgálata egyszer használatos kamrákkal. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1979. 11.)
Tapasztalataink Hodgkin-kóros betegek Chlorambucil, Vinblastin Procarbazin, Prednisolon kombinációs kezelésével. Berényi Ernővel, Dankó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1980. 10.)
Herpes immuncomplex nephritis. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 15.)
Enzimmel jelzett immunoszorbens eljárás – ELISA – anti-DNS-szint mérésére, SLE-s betegek szérumában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1980. 23.)
Anti-natív DNS-szint mérése enzimmel jelzett immunoszorbens mikromeghatározás segítségével, SLE-s betegek szérumában. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1981)
Autologous Rosette Formation in Systemic Lupus Erythematosus. Bodolay Edittel. (Acta Medica, 1983)
Angioimmunoblastos lymphadenopathia immunoblastos sarcomás transzformációja. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 19.)
Stimulating Effect of Tuftsin and Its Analogues on the Defective Monocyte Chemotaxis in Systemic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Immunopharmacology, 1984)
Cellular DNA Content on T Helper, T Suppressor and B Lymphocytes in SLE. Többekkel. (Clinic and Experimental Immunology, 1984)
A Hodgkin-kór ciklikus polichemotherápiája. Berényi Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1984. 41.)
Tapasztalataink terápiarezisztens Hodgkin-kóros betegeink kezelésében. Berényi Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1984. 45.)
Angioimmunoblastos lymphadenopathia és non-Hodgkin lymphoma előfordulása testvérekben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 53.)
Keringő immunkomplexek összetételének vizsgálata systemas lupus erythematosusban. Többekkel. – Immunológiai vonatkozások inosilpex kezelés hatására systemas lupus erythematosusban szenvedő betegekben. Többekkel. – A monocyták C2- és B-faktor termelésének vizsgálata systemas lupus erythematosusos betegeken. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1985)
A kevert kötőszöveti betegség helye az autoimmun betegségek között és jellemző klinikai tünetei. Bodolay Edittel, Szabolcsi Margittal. (Orvosképzés, 1985)
Monoklonális ellenanyagok a klinikai immunológiában. Mátyus Lászlóval, Surányi Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1985. 7.)
Meningoencephalitissel szövődött kevert kötőszöveti betegség. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 49.)
Interplay of Immunglobulin G Heavy Chain Marker – GM – and HLA in Predisposity to Systemic Lupus Erythematosus. Többekkel. (Journal of Immungenetics, 1986)
T-lymphocyta szubpopulációk megoszlása érett újszülöttek és koraszülöttek perifériás és köldökzsinórvérében. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1986)
Myocarditis, ritmuszavar kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 12.)
Immunpathológiai betegségek epidemiológiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyei lakossági mintában. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 40.)
Nemi hormon abnormalitások systemas lupus erythematosusban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 47.)
Lupus anticoagulans szűrővizsgálatok SLE-s betegek körében. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1988)
Systemas lupus erythematosusos betegek lymphadenopathiája és a malignus lymphoid tumorok előfordulási gyakorisága. Többekkel. (Orvosképzés, 1988)
Citotoxicitási vizsgálatok endothel sejtkultúrán kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1988)
Különböző anti-DNS titerű systemas lupus erythematosusos betegek kórlefolyásának tanulmányozása. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1988)
Neutrophyl granulocyták új funkciói. Szerepük a lymphocyta proliferációban. Lukács Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1988. 19.)
Non-Hodgkin lymphomás betegek retrospektív klinikai elemzése. 1965–1985. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1988. 43.)
Az autoimmun betegségek területén elért újabb klinikai eredmények. (Magyar Belorvosi Archívum, 1989)
Az angioimmunoblastos lymphadenopathia és az autoimmun betegségek kapcsolata. Pálóczi Katalinnal. (Orvosképzés, 1989)
Plazmaferezis systemas lupus erythematosusban. Utánkövetéses eredmények. Bedő Zoltánnal, Sonkoly Ildikóval. (Magyar Belorvosi Archívum, 1989)
Klinikai megfigyelések kevert kötőszöveti betegségben. Bodolay Edittel. (Orvosi Hetilap, 1989. 11.)
Reprezentatív epidemiológiai és klinikopathológiai felmérés Hodgkin-kórban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 17.)
Polymyalgia rheumatica előfordulása belgyógyászati osztályon. Tamási Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1989. 21.)
Egy myasthenia gravisban szenvedő beteg oszcilláló krízisének plazmaferezis kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 53.)
CD5 Positivity on Peripheral Blood B Lymphocytes in Patients with Primary Sjögren’s Syndrome. Surányi Péterrel, Zeher Margittal. (Allergology and Immunpathology, 1990)
Időskori systemas lupus erythematosus. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 1990)
Klinikai immunológia. II. köt. Szerk. Többekkel. (Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet Könyvtára. 15. Bp., 1990)
A systemas lupus erythematosusos betegek klinikai megfigyelésével és immunológiai vizsgálatával szerzett tapasztalatok. Doktori értek. (Debrecen, 1990)
Fibrosissal járó kórképek. Monográfia. Czirják Lászlóval. (Bp., 1990)
Gondolatok a nem differenciált collagenosisról – NDC – és a nem differenciált autoimmun szindrómáról – NAS. (Orvosi Hetilap, 1990. 32.)
Sejtfelszíni adhéziós molekulák. Szerkezet, működés, klinikai vonatkozások. Szekanecz Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1992. 3.)
Fibrinolysis-resistant Fibrin Deposits in Minor Labial Salivary Glands of Patient with Sjögren’s Syndrome. Többekkel. (Clinical Immunology and Immunpathology, 1994)
Előrehaladott stádiumú Hodgkin-kóros betegek kezelése CCNU, etoposide és prednimustine – CEP – terápiával. Bányai Anikóval, Illés Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1994. 22.)
Polysistemic Autoimmune Diseases. – Clinical and Basic Research Made in Hungary. Többekkel. (Allergy and Clinical Immunology International, 1996)
Cellular Adhesion Molecules in Rheumatoid Arthritis: Regulation by Cytokines and Possible Clinical Importance. (Journal of Investigational Medicine, 1996)
Szisztémás autoimmun betegségek klinikai és immunológiai sajátosságai. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. nov. 27.)
Cytokinek rheumatoid arthritisben. Új terápiás lehetőségek. Szekanecz Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1998. 14.)
Angiogenesis in Rheumatoid Arthritis: Pathogenic and Clinical Significance. Többekkel. (Journal of Investigational Medicine, 1998)
Klinikai immunológia. I–II. köt. Szerk. Bakó Gyulával, Zeher Margittal. (Háziorvos Könyvek. Bp., 1999)
Sürgősségi ellátás a reumatológiában. Bálint Gézával, Bálint Péterrel. (Bp., 1999)
Huszonötéves jubileumi évkönyv. 1975–2000. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. sz. Belgyógyászati Klinika. Szerk. (Debrecen, 2000)
Haemotopoeticus őssejt-transzplantáció alkalmazása az autoimmun kórképek kezelésében. Váróczy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 2000. 12.)
Emlékezés Petrányi Gyula akadémikusra. (Orvosi Hetilap, 2000. 52.)
Klinikai kutatások a poliszisztémás autoimmun betegségekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2002. máj. 28.)
Nem differenciált collagenosisban szenvedő betegek ötéves követésével nyert megfigyelések. 578 beteg klinikai és immunszerológiai sajátossága, kórlefolyás, terápia. Bodolay Edittel. (Orvosi Hetilap, 2002. 5.)
A patológiás immunitásról mint az immunológia igazi kihívójáról. (Magyar Tudomány, 2003)
Immunológiai változások terhességben. (Magyar Reumatológia, 2005)
Nem differenciált collagenosis. Bodolay Edittel. – Újabb ismeretek a szisztémás lupus erythematosusról. Gergely Péterrel, Kiss Emesével. (Lege Artis Medicinae, 2005)
Kevert kötőszöveti betegségben jelentkező pulmonalis artériás hypertensio sikeres kezelése prostacyclinnel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2005. 1.)
Immunmoduláció az autoimmun betegségek terápiájában. Új remények az autoimmun betegségben szenvedők számára. (Orvosi Hetilap, 2005. 14.)
A poliszisztémás autoimmun betegségek patogenezisének ismerete, korszerű kezelésük feltétele. (Magyar Tudomány, 2006)
Doppler echocardiographiás vizsgálatok kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. – Sarcoidosis. kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 2006)
A paraoxonáz-aktivitás vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2006)
A klinikai immunológia helyzete Magyarországon. Többekkel. (MOTESZ Magazin, 2006)
Autoimmun betegségek kezelése autolog haemopoeticus őssejtekkel. Zeher Margittal. (Lege Artis Medicinae, 2007)
Az autoimmun betegek gondozása, az ellátás struktúrája. Czirják Lászlóval. – Az autoimmun betegségek patogenetikai jellemzői. Búzás Edittel, Falus Andrással. – Az autoimmun betegségek fajtáji. Osztályozás. Zeher Margittal. (Orvosi Hetilap, 2007. Suppl. 1.)
Krízisállapotok szisztémás autoimmun betegségekben. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2008)
Metabolikus és gyulladásos faktorok szerepe az atherosclerosis kialakulásában szisztémás lupus erythematosusos betegekben. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 2008)
Nagy dózisú kemoterápia és autolog CD34+ őssejt-transzplantáció alkalmazása súlyos felnőttkori terápiarefrakter poliszisztémás autoimmun kórképek kezelésében. Az első hazai tapasztalatok. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2008. 30.)
Petrányi Gyula akadémikus. Kismonográfia. Szerk. Leövey Andrással. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 25. Debrecen, 2009)
Nem differenciált collagenosis 2009-ben. Bodolay Edittel. (Orvosi Hetilap, 2009. 19.)
D-vitamin-analóg alfacalcidol hatása a regulatív T-sejt működésére nem differenciált collagenosisban. Többekkel. (Magyar Reumatológia, 2010)
Fenotípusok kevert kötőszöveti betegségben. Többekkel. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2011)
Rövid és hosszú távú túlélés, valamint a halálokok elemzése szisztémás lupus erythematosusban. Többekkel. (Lege Artis Medicinae, 2011)
Sikeresen kiviselt terhességek jellemzése szisztémás lupus erythematosusban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 2012. 12.)
Emlékezés Petrányi Gyula professzorra. Leövey Andrással. (Orvosi Hetilap, 2012. 48.).
Irodalom
Irod.: Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998).
Megjegyzések
Más adatok szerint Szegeden hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
