Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Babics Kálmán, czoborczi
    Belia György
    Danielik János
    Kreybig Lajos, rittersfeldi és madari
    Tüdős Klára

    Jándy Géza

    mérnök, informatikus


    Született: 1922. október 4. Sopron
    Meghalt: 1988. szeptember 20. Budapest

    Család

    Sz: Jándy Géza, id. (†1954) honvéd alezredes, földmérőmérnök, a miskolci földmérési kirendeltség mérnöke, Fenyvesi Leontina. Kétszer nősült. F: 1. Potoczky Mária. Elvált. 2. 1956-tól Boldóczky Klára, egy fiuk született (1959).

    Iskola

    Budapesten, reálgimnáziumban éretts. (1941), majd katonai akadémián tüzér hadnaggyá avatták (1943). A József Nádor Műszaki Egyetem (JNME) Mérnöki és Építészmérnöki Kar Mérnöki Osztályán mérnöki okl. (1949), az ÉKME-n gazdasági mérnöki okl. szerzett (elsők között, 1959), doktorált (1963). A műszaki tudományok kandidátusa (1963), doktora (1967).

    Életút

    Honvédtisztként, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Haditechnikai Intézetében szolgált (1943–1955; mérnök őrnagyként szerelt le: 1955). Az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) Hídosztálya tervező statikusa (1955–1963), irányító tervező mérnöke (1957–1960), a Gazdasági és Technológiai Tervező Csoport önálló csoportvezető főmérnöke (1960–1963). Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalata (ÉVM SZÁMGÉP) kutatási osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese, tud. tanácsadója, igazgatóhelyettese (1963–1969), az Építéstudományi Intézet (ÉTI) tud. tanácsadója (1969–1970). A BME Építőmérnöki Kar Közlekedési és Építőipari Gazdaságtan Tanszéke (1970. júl. 1.–1974. aug. 31.), Építéskivitelezési Tanszéke egy. tanára (1974. szept. 1.–1988. szept. 20.). Az Építőmérnöki Karon szervezett első szakmérnöki szak vezetője (1973-tól). Az MKKE Ipargazdaságtan Tanszék egy. docense (1963–1968), c. egy. tanára (1968-tól). A Stanford Egyetemen (Kalifornia, USA) járt hosszabb tanulmányúton (1966–1967). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).

    Hivatásos tisztként Miskolcon teljesített szolgálatot, az ország német megszállása után alakulatával átállt az előrenyomuló szovjet csapatokhoz; a nemzeti ellenállás tagjaként részt vett a miskolci-diósgyőri harcokban (1944 tavaszától). A II. vh. után, a Sólyom László-per egyik mellékperében koholt vádak alapján katonai bírói eljárás indult ellene és édesapja ellen (letartóztatták: 1950. máj. 11-én; édesapja a koncepciós eljárás alatt, a börtönben elhunyt: 1954. jan. 4-én; mindkettőjüket rehabilitálták: 1955).

    Gazdasági folyamatok matematikai elméletével, a kibernetikai módszerek és eszközök közlekedési és építőipari alkalmazásaival, szállítástervezéssel, rendszerelemzéssel és operációkutatással, elsősorban dinamikus programozással, egészértékű programozással és rendszer-szimulációval, valamint számítástechnikával és szervezéstechnikával foglalkozott. Az operációkutatás területén új algoritmusokat dolgozott ki az ún. indefinit kvadratikus célfüggvényű programozási feladatok, valamint a kapacitáskorlátos és a beruházási költségeket is figyelembe vevő ipartelepítés és fejlesztés dinamikus optimálásának megoldására. Tudományszervezési tevékenysége is értékes: az Információfeldolgozási, Kibernetikai és Operációkutatási Központi Szakosztály egyik kezdeményezője (1963-ban; ebből alakult meg végül a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság).

    Elismertség

    Az MTA Rendszertechnikai Bizottsága elnöke (1976-tól). Az MTA III. Osztály Operációkutatási és Számítástechnikai Albizottsága (1968–1973), az MTA Elméleti Mechanikai Bizottsága tagja (1970–1973), Műszaki-gazdasági Rendszertechnikai Munkabizottsága elnöke (1972–1973), majd alelnöke (1973–1976). Az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottsága és Településtudományi Bizottsága tagja; a World Organisation of General Systems and Cybernetics magyar nemzeti bizottsága tagja (1973-tól). A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) tagja (1957–1968), a KTE Kibernetikai és Automatizálási Állandó Bizottsága elnöke (1959–1964). Az MTESZ Központi Automatizálási Bizottsága alapító tagja (1959-től). A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja, Operációkutatási Szakosztályának elnöke.

    Elismerés

    Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1948), Magyar Partizán Emlékérem (1956). A Drezdai Friedrich List Közlekedési Főiskola díszdoktora (1988).

    Főbb művei

    F. m.: Szállítási feladatok lineáris programozása. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
    Tereprendezés optimális földszállításának tervezése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1959)
    Optimális szállítások tervezése. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
    Közlekedéskibernetika és szállítástervezés. (Közlekedési Közlöny, 1959)
    A lineáris programozás mint a közlekedés tudományos gazdasági üzemvezetésének új matematikai módszere. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1959)
    Kibernetikai módszerek alkalmazása a közlekedésben és a közlekedésépítésben. A Technika Házában, 1959. márc. 10–12-én rendezett ankét anyaga. Szerk. (A Közlekedéstudományi Egyesület kiadványa. Bp., 1959)
    A szállítástervezés elemző módszerei. (A KÖZDOK kiadványa. Bp., 1960)
    A lineáris programozás mint a közlekedés tudományos gazdasági üzemvezetésének új matematikai módszere. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1960 és külön: Bp., 1960)
    Elektronikus számító- és adatfeldolgozó gépek az Üzemszervezési és Ügyvitelgépesítési Kiállításon. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960)
    Egy operációkutatási feladat az építőiparban. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1960)
    Operációkutatással a közlekedés erőforrásainak hatékonyabb felhasználásáért. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
    Kvadratikus szállítási problémák programozása. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962 és angolul: ÉKME Tudományos Közleményei, 1962)
    A Monte-Carlo-módszerek és közlekedési felhasználásuk. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
    A szállítástervezés és áramlatirányítás algoritmusai a közlekedési operációkutatás és kibernetika keretei között. Kand. értek. (Bp., 1962)
    Földmunkagépek beosztásának optimális programozása. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1963)
    Azonos gazdasági funkciójú hálózat optimális telepítése. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1964)
    Új ipari létesítmények optimális telepítésének matematikai módszerei. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1964)
    Közlekedési áramlatok tervezése az idő függvényében, a kapacitáskorlátozások figyelembe vételével. (Közlekedéstudományi Szemle, 1964)
    Műtrágyagyárak optimális telepítése. (Ipargazdaság, 1964)
    Telepítési operációkutatás. (Műszaki Élet, 1965)
    Szállítási és telepítési operációkutatás. Monográfia. 1 táblával. (Bp., 1966)
    Telepítési operációkutatás a regionális tervezésben és az építőiparban. Monográfia és doktori értek. is. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1966)
    Különböző funkciójú, adott és oszthatatlan gazdasági egységek telepítés-optimálása. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1967)
    Optimale Transport- und Verkehrsplanung. Anwendung der mathematischen Programmierung. Monográfia. (Würzburg–Wien, 1967)
    Tanulmány az operációkutatás és a kibernetika helyzetéről az építésben és a közlekedésben. Turányi Istvánnal és Sebestyén Gyulával. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1967)
    Telepítés-optimálás diszkrét kapacitásokkal és állandó költségekkel. 4 táblával. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1967)
    Operációkutatás és számítógép az építőipari irányítás szolgálatában. (Az ÉVM SZÁMGÉP kiadványa. Bp., 1968)
    Telepítési operációkutatás. (Magyar Tudomány, 1968)
    Az operációkutatás mai helyzete a közlekedés tervezésében és irányításában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1970)
    Operációkutatás a kapacitások tervezésében és irányításában. Monográfia. (Bp., 1971)
    A számítógépesítés problémái. (Magyar Tudomány, 1971)
    Bevezetés az operációkutatásba. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1972–1974; 2. kiad. 1975–1976; 3. kiad. 1979–1980; 4. kiad. 1983–1984)
    Számításgépesítés. Egy. jegyz. (Bp., 1972; 2. átd. kiad. 1976)
    Rendszerszemlélet a szervezésben és az irányításban. (Magyar Tudomány, 1973)
    A szervező mérnökképzésről. (Felsőoktatási Szemle, 1973)
    A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya 1974. évi termelésirányítási ankétjának előadásai. Budapest, 1974. máj. 20–21. Szerk. Vida Miklóssal. (Bp., 1975)
    A számítógépes termelésirányítás elméleti és módszertani bázisa. (Magyar Tudomány, 1975)
    Rendszerelemzés és irányítás. Monográfia. (A korszerű informatika könyvtára. 4. Bp., 1975; 2. kiad. 1980)
    A szervező szakmérnökképzés. (Felsőoktatási Szemle, 1976)
    Rendszerelemzés és operációkutatás a településtudományban, különös tekintettel a társadalmi-műszaki tevékenységek telepítésére. (Építés- Építészettudomány, 1976)
    Matematikai eszközök a településtervezésben. (Városépítés, 1977)
    A számítástechnika igénybevétele a területrendezésben. (Területrendezés, 1977)
    Alkalmazott matematika vagy a matematika alkalmazásai? (Magyar Tudomány, 1977)
    Rendszertechnika. (Műszaki Tudomány, 1977)
    A kutatási-fejlesztési információrendszerek néhány gondjáról. (Magyar Tudomány, 1978)
    Rendszertechnikai munka, túl a tapasztalatcserén. (Magyar Tudomány, 1979)
    Rendszerelemzés, operációkutatás, irányítás. (A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság I. Országos Kongresszusa. Szeged, 1979. dec. 3–7. Előadások. I–II. köt. Szeged, 1979 és Vezetéstudomány, 1980)
    Rendszerelemzés és operációkutatás a kölcsönhatásban álló társadalmi-műszaki tevékenységek tervezésében és irányításában. Monográfia. Leporellóval. (Bp., 1980)
    Operációkutatás 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1980–1981)
    Vezetéstudomány a mérnöki munkában. Ipari folyamatok tervezése, szervezése és irányítása. (Magyar Tudomány, 1981)
    A rendszertechnikai értékelés bázisa. (Építés- Építészettudomány, 1982)
    Az operációkutatás alkalmazásának gondjai a közlekedés tervezésében és irányításában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1983)
    Az interdiszciplináris műszaki alkotás. (Magyar Tudomány, 1983)
    Értékelési lehetőségek a társadalmi-műszaki beavatkozások előkészítésében és a rendszertechnikai problémamegoldásokban. (Építés- Építészettudomány, 1984)
    „Értékelemzés” a műszaki alkotás folyamatában. (Közgazdasági Szemle, 1984)
    A rendszertechnikai helyzetelemzés tapasztalatai. (Magyar Tudomány, 1985)
    Többkritériumú hálós ütemezés az időtartam költségfüggvényében. Tánczos Lászlónéval. (Közlekedéstudományi Szemle, 1986)
    Az építési megoldásvázlatok értékelése. (Építés- Építészettudomány, 1986)
    A műszaki haladás, a mérnökképzés, a gazdaságirányítás és a vezetőképzés kölcsönhatása. (Felsőoktatási Szemle, 1986)
    Közlekedési beruházási változatok hatékonyságának elemzése. – Központi gépjavító állomás mikroszámítógéppel segített helykijelölése egy közúti igazgatóságnál. Többekkel. (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)
    Mélyépítési folyamatok többkritériumú hálós ütemezése. Török Tamással. (Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1987)
    Egy mérnök – társadalmi-gazdasági szemléletünk megújulásáról. (Magyar Tudomány, 1988).

    Irodalom

    Irod.: Szabó József: J. G.: Rendszerelemzés és irányítás. (Statisztikai Szemle, 1976)
    Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
    Halálhír. (Népszabadság, 1988. szept. 29.)
    Ötvös István: Egy szerelmes politikus találkozása egy per koncepciójával. (Betekintő. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata, 2011). *Gulyás: művei összekeverve Jándy Géza (1895–1975) gépészmérnök műveivel!

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2013

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu