Janny Gyula, fehérvári
orvos, sebész
Született: 1842. március 30. Székesfehérvár
Meghalt: 1916. május 19. Budapest
Temetés: 1916. május 22. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Janny József (1814–1892) elemi iskolai igazgató, Pilhoffer Anna (1817–1893). Testvére: Janny Ferenc, Janny László és Janny Mária. F: morvai Zlamál Gizella (1851–1944). Fia: Janny Gyula és Janny Géza (†1933); leánya: br. Sternegg-Günther Ferencné Janny Gizella (1889–1984). Unokája: Sternegg Mária (1927–2013) művészettörténész, muzeológus, Zlinszky János (1928–) jogász, alkotmánybíró felesége.
Iskola
A bécsi egyetemen orvostudori okl. (1866), sebész- és szülészmesteri (1867), műtősebészi (1869), az általános sebészi kór-és gyógytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1881).
Életút
A bécsi egyetemen Theodor Billroth (1829–1894) műtőnövendéke (1867–1869), majd hosszabb ösztöndíjas tanulmányutat tett Berlin, Lipcse, Kiel, Halle, München, Zürich, Bern és London sebészeti klinikáin (1869–1871). Hazatérése után a Magyar Államvasutak (MÁV) orvosa (1871–1873), Budapesten, a tiszti főorvos szaksegéde (1873–1878), a budapesti Üllői úti barakk-kórház és a Szent István Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1878–1884), a Vöröskereszt Egylet Erzsébet Kórházának alapító igazgatója és az általa megszervezett ápolónőképzés vezetője (1884–1910). A budapesti tudományegyetem magántanára (1881–1895), az általános sebészet c. ny. rk. tanára (1895–1910).
Az Országos Közegészségügyi Tanács rk. (1884-től), r. tagja (1891-től).
Általános sebészeti kérdésekkel, elsősorban baleseti sebészettel, végtag-, térd- és egyéb csonttörések műtéti megoldásaival, az emésztőszervek betegségeinek sebészi problémáival foglalkozott. Magyarországon az elsők között operált érzéstelenítéssel, antiszeptikus körülmények között, meghonosította – többek között – a hasi sebészetet, a drénezést és az érlekötést. Gr. Tisza Kálmán (1830–1902) családjának háziorvosa volt.
Emlékezet
Budapesten (I. kerület Fehérvári út 19/a) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Munkássága dokumentumait és működésének tárgyi emlékeit unokája, Sternegg Mária és férje Zlinszky János gyűjtötte össze (gyűjtésük alapján Karasszon Dénes írt monográfiát 2004-ben, ill. használati tárgyait az Iparművészeti Múzeumban állították ki Dobozvarázs címmel, szintén 2004-ben).
Főbb művei
F. m.: Osteoplastische Versuche. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1868)
Petefészek metszések. (Orvosi Hetilap, 1869)
Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőr alatti csontmetszésre. (Orvosi Hetilap, 1870)
Billroth kóródáján szerzett sebészeti tapasztalatok. – Rostos torokpöfeteg a koponyaalakon. (Orvosi Hetilap, 1871)
A térdízületbe ható sértésekről, különös tekintettel azok kezelésére. (Orvosi Hetilap, 1873)
Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Sajtó alá rend., szerk. J. Gy. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. XXV. Bp., 1875)
Az újabbkori sebkezelésről. J. Gy. előadása. (Népszerű természettudományos előadások. III. köt. 24. füz. Bp., 1880)
Az idegnyújtásról. (Orvosi Hetilap, 1880)
Adatok a térdkalácstörések tanához, különös tekintettel a nagyfejű czombizom működésére. (Orvosi Hetilap, 1882)
Adat a phosphoros csontüszök műtételének és az állkapocs új képződésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1885)
Emlékbeszéd Lumniczer Sándor felett. J. Gy. beszéde a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1893. okt. 14-iki nagygyűlésén. (Bp., 1894)
Angina Ludwigi. – A bárzsing betegségei. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Emésztési szervek betegségei. Bp., 1896).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Pesti Hírlap, 1916. máj. 25.)
Novák Károly: Egy fejezet a Vöröskereszt „Erzsébet” Kórháza történetéből. (Orvostörténeti Közlemények, 1966)
Janny Géza: J. Gy. (Orvosi Hetilap, 1966. 25.)
Kapronczay Károly: J. Gy. és a magyar vöröskeresztes nővérképzés. (Orvosi Hetilap, 1994. 38.)
Karasszon Dénes, Sternegg Mária, Zlinszky János: Billroth műtőjétől az Erzsébet Kórház igazgatói székéig. J. Gy. sebészi pályája Ferenc József korában. Monográfia, dokumentumok J. Gy. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 2004)
Horváth Hilda: Dobozvarázs. J. Gy. emlékezetére. (Gyógyszerészettörténet, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
