Jánossy Lajos, jánosi
evangélikus lelkész, teológus
Született: 1903. március 8. Komárom
Meghalt: 1976. november 21. Budapest
Temetés: 1976. december 2. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Jánossy Lajos (1868–1939), a régi Fejér-komáromi Evangélikus Egyházmegye utolsó főesperese, a révkomáromi gyülekezet vezetője, Trugly Ilona (1879–1960). Testvére: Frank-Kiss Jenőné Jánossy Ilona. F: Petrogalli Klára (1918–1973). Fia: Jánossy Lajos.
Iskola
A komáromi bencés gimnáziumban éretts. (1921), a Budapestre menekült pozsonyi-eperjesi evangélikus teológiai akadémián (1921–1923), pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán (1923–1925), a lipcsei, a rostocki (1925–1926), az uppsalai egyetemen tanult (1926–1927); lelkésszé szentelték (1927. júl. 24.), Sopronban teológiai doktori okl. szerzett (1932).
Életút
A révkomáromi gyülekezet segédlelkésze (1927–1929), lelkipásztora (1929–1934). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán a gyakorlati teológia rk. (1934–1938), ny. r. tanára (1938. júl. 28.–1950) és a Kar dékánja (1946–1949), nyugdíjazták (1950). Sopronban (1951–1957), Budapesten kisegítő lelkész (1957–1961).
A Dunáninneni Egyházkerület törvényszéki bírája. Az Egyetemes Egyházi Lelkészképesítő Bizottság tagja.
A Prágában tanuló magyar evangélikus egyetemi ifjúság lelki gondozásának megszervezője, majd a Koppenhágában megtartott II. Egyetemes Egyházi Konventen az egész felvidéki magyar evangélikus közösség hivatalos delegátusa (1929-ben). Teológusként elsősorban az evangélikus egyház és gyülekezetek 16. századi történetével, valamint az evangélikus liturgia kialakulása történetének sajátosságaival foglalkozott. Nyugdíjaztatása után Budapesten – többek között – a budapesti skandináv nagykövetségek lelkészeként működött.
Emlékezet
Sopronban, majd Budapesten (XI. kerület Eszék utca 9–11.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: Die evangelische Kirche in Ungarn vor dem Friedensdiktat von Trianon 1920. (Leipzig, 1926)
A svéd reformáció 400 éves jubileuma. (Evangélikus Élet, 1927)
Mária- és Mártha-szolgálat az evangélikus Északon. (Evangélikus Lap, 1928)
A Szentírás az akadémikusok életében. (Evangélikus Lap, 1929)
Az evangélikus anyaszentegyház II. egyetemes konventje. (Evangélikus Naptár 1930-ra. Rozsnyó, 1929)
A legújabb unionisztikus törekvésről. (Evangélikus Lap, 1931)
Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Teológiai doktori értek. (Bp., 1932)
Istentiszteleti életünk megújhodása. (Keresztyén Igazság, 1934)
A mindennapi istentisztelet. (Lelkipásztor [Győr], 1934)
A reformáció sorsa az evangélikus Északon. (Dunántúli Belmissziói Munkaprogramm. 1934–1935. Győr, 1934 és külön: Győr, 1934)
Luther, a lelkipásztor. (Luther Naptár 1935-re. Sopron, 1934)
Egyházunk és a keresztyén házasság. – Milyennek kell lennie az evangélikus templomnak? (Keresztyén Igazság, 1935)
Az oltár díszítéséről. (Evangélikus Papnék Lapja, 1935)
Az evangélikus gyülekezet sajátos életformái XVI. századi rendtartások nyomán. J. L. rektori beszéde. (A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1935–1936. évi tanévi irataiból. Pécs, 1936)
Az egyházi diakóniáról. (Keresztyén Igazság, 1936)
Néhány szó a konfirmációról. (Evangélikus Élet, 1936)
Régi magyar liturgikus imádságok az egyházi év ünnepére. (Lelkipásztor, 1936–1937)
Reggeli dicséret. Az istentiszteleti rend. (A Győri Evangélikus Diákszövetség kiadványa. Győr, 1937)
Az evangélikus konfirmáció. (Harangszó, 1937)
Az evangélikus liturgia megújhodása. (Protestáns Szemle, 1937 és külön: Bp., 1937)
Templomaink. – Az egyházi helyzet a Felvidéken. (Keresztyén Igazság, 1938)
Az egyház és az állam viszonyáról. (Keresztyén Igazság, 1938 és külön: Győr, 1938)
A színes oltárterítők díszítéséről. (A Mi Szolgálatunk, 1939)
Az egyház ősi kollekta-imádságai. (Lelkipásztor, 1940)
A XVI. század magyar istentiszteleti öröksége. („Harc az evangélikus istentiszteletért.” Győr, 1942)
Papok a főpap előtt. Többekkel. (Bp., 1943)
A magyar reformáció istentisztelete és énekei. (A Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Belmissziói Munkaprogrammja az 1943–1944. évre. Győr, 1943)
Az egyházi év útmutatása. (Lelkipásztor, 1944)
Az evangélikus templom egyházi jellege és rendeltetése. (Evangélikus templomok. Bp., 1944)
Reök Iván: Boldogság és szenvedés. Az előszót írta J. L. (A hit és tudomány zsebkönyvtára. 2. Bp., 1948)
Az egyházi év útmutatása. (A Fraternitás Magyarországi Evangélikus Lelkészek Közössége kiadása. 2. jav. kiad. Veszprém, 2008)
Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. A szöveget gondozta Ittzés Jánosné. (A Nyugati – Dunántúli – Evangélikus Egyházkerület és a Fraternitás Magyarországi Evangélikus Lelkészek Közössége kiadása. 2. átd. kiad. Győr–Veszprém, 2008).
Irodalom
Irod.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Kiss Jenő: Visszapillantás a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére. 1923–1943. (A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem 1942–1943. évi tanévi irataiból. Pécs, 1943)
Elhunyt J. L. (Evangélikus Élet, 1976. 51.)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Fabiny Tibor: J. L. (Memoria professorum Quinqeecclesiensium. Szerk. Czibók Balázs, Jankovits László, Nagy Ferencné. Pécs, 2000)
Az Erzsébet Tudományegyetem és a jogutód intézmények professzorai. Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
