Járfás József
entomológus, mezőgazdasági mérnök
Született: 1937. július 4. Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1996. október 17. Zürich, Svájc
Család
Sz: Paczalos Erzsébet. Szülei 7 kh saját földön és 7 kh bérelt földön gazdálkodtak, majd apja gépkocsi-előadó volt. Öten voltak testvérek. F: 1963-tól Kerti Zsuzsanna, mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi üzemmérnök, az Agroker marketing előadója. Leánya: Járfás Zsuzsanna (1964. szept. 19.), Járfás Katalin (1967. jan. 13.) és Járfás Orsolya (1972. szept. 24.).
Iskola
A kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban éretts. (1955). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Agronómiai Kar Növényvédelmi Szakán mezőgazdasági mérnöki okl. és mezőgazdasági szakmérnöki okl. szerzett (1960), doktorált (1970), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1983).
Életút
A Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi Állomás körzeti agronómusa (1961–1962), laboratóriumvezetője (1962–1971), egyúttal a tassi Rákóczi Mgtsz és a kunszentmiklósi Kunbábony Mgtsz növényvédelmi vezetője (1965–1968). A Kertészeti és Szőlészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar Növényvédelem Tanszékének főisk. adjunktusa (1971–1975), főisk. docense (1975–1993), egy. tanára (1993. júl. 1.–1996. okt. 17.); közben a Főisk. tudományos és általános főigazgató-helyettese (1991–1993). A kunszentmiklósi Növényvédelmi Szakközépiskola, a bajai Kertészeti Technikum és a Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum tanára (1965–1970).
Növényvédelmi rovartannal, elsősorban az almamoly, a barackmoly, a cseresznyelégy és a kaliforniai pajzstetű elleni védekezéssel foglalkozott, de kísérleteivel 140 (!) rovarfaj rajzásával kapcsolatban gyűjtött adatokat. Magyarországon az elsők között dolgozta ki a rovarok fénycsapdás előrejelzési módszerét, ill. egyéb környezetkímélő növényvédelmi módszereket. A fénycsapdarendszerek alkalmazásával alapvetően új eredményeket ért el egyes mezőgazdasági kártevő rovarok rajzásmenetének és rajzásdinamikájának vizsgálata terén, valamint ezen adatokat összevetve a meteorológiai tényezőkkel, különösen értékes következtetésekre jutott a hőmérséklet és a fénycsapdába repülés összefüggéseinek feltárásában. További kutatási területei: a fénycsapdák optimális fogási magassága, a repülési aktivitást meghatározó fénymennyiség vizsgálata; különböző fényforrások hatása a rovarrepülésre; szexferomoncsapdák rovarprognosztikai jelentősége. Az Integrált Növény- és Tájvédelmi Program kezdeményezője. A kecskeméti főiskolán nevéhez fűződik a növényvédelmi és környezetvédelmi tantárgyak oktatásának megszervezése és fejlesztése, valamint a növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási szakmérnökképzés elindítása. Kutatási céljaira Kecskeméten környezetvédelmi mintaterületet alakított ki, környezetvédelmi táborokat szervezett (Izsákon), széles körű madárodú-telepítéseket végzett (a Duna–Tisza közén).
Emlékezet
Kecskeméten élt és tevékenykedett, Zürichben hunyt el. Emlékét őrzi a Kecskeméten létrejött Járfás József Alapítvány. Tiszteletére Járfás József-emlékülést rendeztek (Kecskeméten, 2001-ben és 2006-ban), ill. Kecskeméten emléktábláját is elhelyezték. Összegyűjtött növényvédelmi és entomológiai művei özvegye gondozásában jelentek meg (Kecskeméten, az alapítvány kiadásában, 2001-ben).
Elismerés
Pro Natura Emlékérem (1992), Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1996), a Kecskeméti Főiskola aranygyűrűje (1996).
Szerkesztés
A Petőfi Népe c. napilap munkatársa (1968–1971).
Főbb művei
F. m.: A sároshátúbogár [Opatrum sabulosum L.] kártétele dinnyén és az ellene való védekezés a bátyai Haladás Mgtsz-ben. (Folia Entomologica, 1962)
A fénycsapda szerepe a mezőgazdaságban és adatainak felhasználása az oktatásban. Szabó Elekkel. (A biológia tanítása, 1965)
Adatok a Smicronyx jungermaniae Reich biológiájához és magyarországi elterjedéséhez. (Folia Entomologica, 1966)
Adatok a vértetű [Eriosoma lanigerum Husm.] biológiájához. (Folia Entomologica, 1967)
A rovarok megjelenésének vizsgálata hordozható fénycsapdával. Szabó Elekkel. (A biológia tanítása, 1967)
Védekezzünk a gombalegyek ellen! Szabó Elekkel. (Kertészet és Szőlészet, 1968)
Különböző fénycsapdák szerepe az előrejelzésben. – A növényi kártevők előrejelzési rendszerének kialakítása Bács-Kiskun megyében. Tóth Józseffel. (Magyar Mezőgazdaság, 1969)
A rosszul repülő és repülni nem tudó pozitív fototaxisú rovarok fénycsapdázásának lehetősége. Szabó Elekkel. (Növényvédelem, 1969)
Kártevő rovarok előrejelzése fénycsapdákkal. Ingerfiziológiai vizsgálatok. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1970)
Új kártevő őszi búzán és őszi árpán. (Magyar Mezőgazdaság, 1970)
A hószínű medvelepke [Spilosoma urticae Esp.] kártétele kukoricán. (Folia Entomologica, 1970)
Mezei pocok kártétele almafákon. (Növényvédelem, 1971)
Szigonyos bagolypillék [Acronyta spp.] előfordulása Bács-Kiskun megye gyümölcsöseiben. Szánthó T.-vel. (Növényvédelem, 1972)
Speciális fénycsapdarendszerekkel végzett entomológiai gyűjtések eredményei. 1–2. Szabó Elekkel. (Folia Entomologica, 1973–1975)
Fényre repülő rovarrendek mennyiségi viszonyai és a klimatikus tényezők kapcsolata. Szabó Elekkel. (Állattani Közlemények, 1974)
A lótücsök elleni védekezés új lehetősége. Szabó Elekkel. (Kertészet és Szőlészet, 1974)
A vetési bagolylepke [Scotia segetum Den. et Schiff.] repülésének vizsgálata speciális fénycsapdarendszerekkel, az 1965–1971. években. Sohajda Imrével, Szabó Elekkel. – Szőlőben károsító molylepkék előrejelzésének lehetőségei fénycsapdával. Ladics Lászlóval, Szabó Elekkel. (Növényvédelem, 1974)
Fénycsapdáink lepkeóriása: az éjjeli nagy pávaszem. (Búvár, 1974)
A gamma bagolylepke [Autographa gamma L.] szignalizációját befolyásoló meteorológiai tényezők értékelése fénycsapda adatok alapján. Sohajda Imrével, Szabó Elekkel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1975)
Szőlőmolyok biológiája, előrejelzésük és az ellenük való védekezés. (Szőlőtermesztési Agrokémiai Tájékoztató, 1975)
Kártevő cserebogarak [Melolontha spp.] fénycsapdás előrejelzésének lehetőségei. Szabó Elekkel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1976)
A levegő hőmérsékletének hatása fénycsapdával gyűjtött vetési bagolylepkék [Scotia segetum Den. et Schiff.] mennyiségére. Sohajda Imrével, Szabó Elekkel. (Növényvédelem, 1976)
Óránként 80 kilométeres sebességgel. A rovarvilág leggyorsabb repülői. Afrikából 1–2 hét alatt Skandináviába. Szabó Elekkel, Tóth Józseffel. (Búvár, 1976)
Kártevő sodrómolyok fénycsapdázásának eredményei. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1977)
A Seria brunnea L. és a Maladera holosericea Scop. ingerfiziológiai vizsgálata fénycsapdákkal. Szabó Elekkel, Tóth Józseffel. (Folia Entomologica, 1977)
Áprilisi cserebogarak rajzásának vizsgálata. Tóth Józseffel. (Az Erdő, 1977)
Néhány időjárási tényező hatása fénycsapdával gyűjtött vetési bagolylepkék [Scotia segetum Den. et Schiff.] mennyiségére. Sohajda Imrével, Szabó Elekkel. – Különböző fénycsapdázási módszerek eredményessége a kukoricamoly-rajzás megfigyelésében. (Növényvédelem, 1978)
Kártevő lepkefajok előrejelzése fénycsapdával. Kand. értek. (Kecskemét, 1981)
Kertészeti növényvédelem. I. köt. Növénykórtan és növényvédelmi állattan. Tomcsányi Ernővel. II. köt. Üzemi növényvédelem. Tomcsányi Ernővel. Főisk. tankönyv. (Kecskemét, 1981)
Közutak menti területek környezetvédelmi vizsgálata a Duna–Tisza közén. Szerk. Király Lászlóval. (A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kara és a Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztálya közös kiadványa. Kecskemét, 1982–1986)
A sóskán előforduló gerinctelen állatok Kecskeméten, 1978–1982. években. Oláh Györgynével. – A vetési bagolylepke [Scotia segetum Den. et Schiff.] fénycsapdás fogásának óránkénti eloszlása az éjszaka fényviszonyaival összefüggésben. Nowinszky Lászlóval, Tóth Györggyel. (Növényvédelem, 1983)
Az üvegházi molytetű [Trialeurodes vaporiarum Westwood] elleni védekezés korszerűsítése etológiai vizsgálatok alapján. Bognár Sándorral. (Kertgazdaság, 1983)
A kendermagbarkó [Peritelus familiaris Boh.] imágók aktivitása és napi táplálékfogyasztásának mennyisége. 1–2. Bognár Sándorral. (Növényvédelem, 1984)
Vízvezérlésű frakcionáló feromoncsapda. Az ATV-3 ismertetése. Bognár Sándorral, Viola Miklóssal. (Növényvédelem, 1985)
A bagolylepkék vándorlásának ellenőrzése fénycsapdával. Többekkel. – A vetési bagolylepke [Scotia segetum Den. et Schiff.] fénycsapdás fogásának változása a polarizált holdfénnyel és az alkonyati polarizációs jelenségekkel összefüggésben. Nowinszky Lászlóval, Tóth Györggyel. (Növényvédelem, 1986)
Aktivitási és táplálkozásbiológiai megfigyelések az erdei gyapjaspille [Lymantria dispar L.] fejlődési alakjain. Bognár Sándorral, Viola Miklóssal. – A káposzta bagolylepke [Mamestra brassicae L.] aktivitásával kapcsolatos tapasztalatok. Viola Miklóssal. (Növényvédelem, 1987)
Az entomofág rovarok aktivitásával kapcsolatos megfigyelések. Bognár Sándorral, Viola Miklóssal. (Növényvédelem, 1988)
Közutak mellé telepített akácfák rovarkártevőkkel való fertőzöttsége a Duna–Tisza közén. Szterényiné Herczeg Andreával. (Az Erdő, 1989)
A vaddisznóval [Sus scrofa L.] mint kártevővel kapcsolatos vizsgálatok eredményei. 1983–1988. (Növényvédelem, 1989)
A környezeti megvilágítás, az alkonyati polarizációs jelenségek és a holdfény. Nowinszky Lászlóval, Tóth Györggyel. (A fénycsapdás rovargyűjtést módosító abiotikus tényezők. Szerk. Nowinszky László. Szombathely, 1990)
Kertészeti növényvédelmi gyakorlatok. Növénykórtan és növényvédelmi állattan. Főisk. jegyz. (Kecskemét, 1991)
A hajtatott zöldségnövények atkakártevői zöldszemüvegen át vizsgálva. (Hajtatás, korai termesztés, 1991)
A szőlő integrált növényvédelmével kapcsolatos tapasztalatok. (Növényorvoslás a kertészetben, 1991)
A rétimoly [Loxostege sticticalis L.] speciális fénycsapdarendszerekkel. végzett megfigyeléseinek eredményei. Viola Miklóssal. (Kertgazdaság, 1991)
Az őz [Capreolus capreolus L.] növényvédelmi szempontból történt megfigyelésének eredményei. Szenek Zoltánnal. (Növényvédelem, 1992)
Az 1975-ös rétimoly [Loxostege sticticalis L.] fertőzés körülményeinek vizsgálata. Viola Miklóssal. (Kertgazdaság, 1992)
A fácán [Phasianus colchicus L.] előfordulása növényvédelmi kezelésben részesített területeken. 1983–1992. Szenek Zoltánnal. (Növényvédelem, 1993)
Az alma növényvédelmével kapcsolatos tapasztalatok az Integrált Növény- és Tájvédelmi Program első szakaszában. Fórián Szabó Tamással. (Integrált termesztés a kertészetben. Bp., 1994)
A mezei nyúl [Lepus europaeus L.] növényvédelmi jelentőségének vizsgálata különböző növénykultúrákban. 1983–1992. Szenek Zoltánnal. (Növényvédelem, 1994)
A saláta bagolylepke [Mamestra oleracea L.] fényre repülésével kapcsolatos eredmények. Viola Miklóssal. – A hazai verébfajok [Passer spp.] növényvédelmi jelentőségének vizsgálata. 1984–1994. Megyesi Oszkárral, Mózer Jánossal. (Növényvédelem, 1995)
Az Integrált Növény- és Tájvédelmi Program. A természetkímélő mezőgazdaság működő rendszere. (Környezet és fejlődés, 1996)
Az alma kártevői. – Az alma védelme. Tomcsányi Ernővel. – A körte kártevői. – A körte védelme. Tomcsányi Ernővel. – A kajszi kártevői. – A kajszi védelme. Tomcsányi Ernővel. (Növényvédelem. Szerk. Glits Márton. Bp., 1997)
Almatermesztés képekben. Többekkel. (Kecskemét, 1997)
The Role of the Moon and the Babinet-Point in the Orientation of Insects. Nowinszky Lászlóval, Tóth Györggyel. (A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1998)
Környezetkímélő növényvédelem. J. J. összegyűjtött munkái. 1962–1996. I–II. köt. Összegyűjtötte, szerk. Járfás Józsefné. (Kecskemét, 2001).
Irodalom
Irod.: Bognár Sándor: Emlékezzünk J. J. egyetemi tanárra. – Lévai Péter: J. J. (Növényvédelem, 1997)
Bognár Sándor: Emléktáblát kapott J. J. egyetemi tanár. (Növényvédelem, 1999)
Bognár Sándor–Mikulás József: Emlékülés J. J. egyetemi tanár tiszteletére. (Növényvédelem, 2006)
Lévai Péter: Emlékezés J. J. egyetemi tanárra. (Gyakorlati agrofórum, 2007)
Mikulás József: 70 éve született J. J. (Növényvédelem, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
