Főbb művei

F. m.: Mértékletességi társulatok alapítása. (Erdélyi Híradó, 1840)
Magyar ősök képcsarnoka. Báthori István, Bocskay István, Bethlen Gábor és Kemény János rövid élet- és jellemrajza. (Divatcsarnok, 1855)
Nemzeti kegyelet és még valami. (Kolozsvári Hetilap, 1855. 45.)
Falusi iskolákról és kisdedóvodákról. (Kolozsvári Hetilap, 1855. 49.)
Vagyon- és életbiztosító intézetekről. Kell-e tanulni a földmívesnek, s kell-e tanulni a földmívelést? – Tagosításról általában. (Mezei Naptár, 1856)
A gazdasági gépek alkalmazásáról. (Erdélyi Gazdasági Egylet Havi Füzetei, 1856–1857)
Id. Szász Károly életrajza. (Törvénykezési Lapok, 1858)
Az erdélyi múzeum-egylet alakuló gyűlése, 1859. nov. 23–26-án. (Budapesti Szemle, 1859)
Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldogító kegyeleteket a magyar népnél természete-, életelveihez és szokásaihoz képest legbizonyosabban föléleszteni? Ezüst kehely díjat nyert pályairat. (István Bácsi Naptára, 1859)
Az erdélyi múzeum-egylet alakító gyűlése, 1859. nov. 23–26. 1859. – A magyar korona fölötti küzdelem a XVI. században. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Évkönyvei, 1859–1860)
Hídvégi Mikó Ferencz, az államférfi és történetíró. (Magyarország, 1862. 64.)
Segesvári Bálint krónikája. 1606–1654. (Erdélyi Történelmi Adatok, 1862)
Az erdélyi apátságok. – Az erdélyi apácza-klastromok. (Magyar Történelmi Tár, 1867)
Adatok a XI. zászlóalj történetéhez, tekintettel az erdélyi 1848–1849-ki eseményekre. Egy honvéd magánjegyzete. Névtelenül. (Kolozsvár, 1868)
A székelyföld népismei és régiségtani ismertetésének történetnyomozási fontossága. Orbán Balázs kézirati munkájának ismertetése. (Budapesti Szemle, 1868)
Kolozsvár története. I–III. köt. Oklevéltárral és 36 kőnyomatú tábla rajzzal. I. köt. Ős-, ó- és középkor. II. köt. Újabb kor. Nemzeti fejedelmi korszak. 1540–1690. III. köt. Habsburg-Lotharingiai korszak. 1690–1848. (Buda–Bp., 1870–1888)
Gr. Mikó Imre. (Protestáns Képes Naptár, 1871)
A királyföldi viszonyok ismertetése. I–II. köt. (Pest, 1871–1876; románul: 1871)
Tissot Marczell: Eszterházy Johanna Gabriella herczegnő. Ford. és történeti bevezetéssel ellátva. J. E. (Pest, 1871; 2. kiad. 1878)
Der Kampf der Sachsen für die Überreste des Feudalwesens in Siebenbürgen. (Bp., 1874)
Sándor Pál konstantinápolyi naplója. – Sándor Pál életrajza és írásai. – Sándor Pál konstantinápolyi emlékjegyzetei. (Magyar Történelmi Tár, 1874)
Kossuth Lajos naplója febr. 21-től márcz. 2-ig, 1837. – Szemere Bertalan levelei Kossuth Lajoshoz 1836-ban. (Történeti Lapok, 1874)
Sándor Pál, kapithia s az erdélyi fejedelemség utolsó évei. (Magyar Történelmi Tár, 1874 és külön: Bp., 1875)
A levéltárakról, tekintettel a magyar állami levéltárügyre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1874. nov. 2.; megjelent: Bp., 1877, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Az utolsó Apafi. Történeti tanulmány. (Magyar Történelmi Tár. 21. Bp., 1875)
Adatok Horváth Mihály élet- és jellemrajzához. 1–2. (Ellenőr, 1875. 50. és 52.)
Báró Wesselényi Miklós hűtlenségi bűnpöre. I–II. köt. A latin tartalmat átd., a történelmi bevezetést írta J. E. (Történelmi Lapok, 1876; és külön: Kolozsvár, 1876)
A Ghyczyek Erdély történetében, különös tekintettel a királyi kormányzói intézményre. (Értekezések a történeti tudományok köréből. VI. 5. Bp., 1876)
A sólyom magyar történelmi jelentősége. (Igazmondó, 1876)
Kossuth levele br. Wesselényi Miklóshoz. (Életképek, 1876)
Tanulmányok Erdély XVIII. századi történetéből. (Értekezések a történeti tudományok köréből. VII. 3. Bp., 1877)
Emlékbeszéd Szentkirályi Zsigmond felett. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. IV. 6. Bp., 1877 és külön: Bp., 1877)
Leta vagy Ghyczy vára. Öt tábla rajzzal. (Archaeologiai Közlemények, 1877 és külön: Bp., 1877)
Adatok Marosszék közhavasai történeti és statisztikai ismeretéhez. (Marosvidék [folyóirat], 1877)
Gr. Bethlen Ferencz hátrahagyott kéziratai. (Ellenőr, 1877. 325.)
Az erdélyi törvényhozás és közigazgatási erdőügyi intézkedéseinek rövid története. (Erdészeti Lapok, 1878)
Az én alezredesem emléke: Makrai László élet- és jellemrajza. (Magyarország és a Nagyvilág, 1878)
Dávid Ferencz emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára. (Bp., 1879)
Magyarország törvényhozási és közkormányzati erdőügyi intézkedéseinek történeti áttekintése. (Erdészeti Lapok, 1879)
Kazinczy Ferencz és a két Wesselényi. (Nemzeti Hírlap, 1879)
Emlékek a szabadságharcz idejéből. (Bp., 1879)
Egy XVI. századi kiadatlan magyar színmű. (Koszorú, 1879)
Kazinczy Ferencz Munkács várában. (A Petőfi Társaság Évkönyve, 1879)
Tiboldi István. – Váradi Szabó János, mint a magyar népoktatás egyik úttörője. (Néptanítók Lapja, 1879)
Kazinczy Gábor irodalmi hatásáról. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. VI. 3. Bp., 1880)
Az erdélyi reformált egyház közoktatási állapota a múlt században. (A Magyarországi Protestáns Egylet Kiadványai 17. és Protestáns Theológiai Könyvtár. 13. Bp., 1880)
Déryné Kolozsvárt. (Ország–Világ, 1880)
A reális irány túlsúlya közoktatásunkban. – Népnevelőink a mai társadalomban. – Népnevelésünk öntudatos fejlődése. (Néptanítók Lapja, 1880)
Magyar protestáns egyháztörténelmi monographiák. Többekkel. (Bp., 1881)
A magyar Fiume. Röpirat. (Bp., 1881)
Szabadságharczunk történetéhez. Visszaemlékezések 1848–1849-re. Kilencz fénynyomású arczképpel. (Bp., 1881)
A kalendáriumokról. (Értekezések a történeti tudományok köréből. IX. 4. Bp., 1881)
Közoktatás- és nevelésügyi methodikánk három század előtt. – Comenius Amos János az erkölcsös nevelésről. – Kazinczy Ferencz és a magyar népoktatásügy. (Néptanítók Lapja, 1881)
Az erdélyi nyomdák történetéhez. – Adatok erdélyi írók névtárához a XVII–XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1881)
Magyar–lengyel rokonszenv a múltban. 1–2. (Pesti Hírlap, 1881. 165. és 166.)
A régi színházi intendánsok. (Pesti Hírlap, 1881. 205.)
Csokonai levele Lillához. (Pesti Hírlap, 1881. 251)
A kiegyezés történetéhez. (Pesti Hírlap, 1881. 259.)
Mike Sándor. (Pesti Hírlap, 1881. 305.)
Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. (Értekezések a nyelvtudományok köréből. X. 9. Bp., 1882)
A gyakorlati gazdasági oktatás a népiskolákban és a tanítóképezdékben. – Népnevelésünk 40 év előtt és most. – Tanrendszerünk néhány árnyoldala. (Néptanítók Lapja, 1882)
Adatok énekes könyveink bibliographiájához. Toldy Ferencz jegyzetei nyomán. – A XIX. századi erdélyi halotti beszédek bibliographiájához. (Magyar Könyvszemle, 1882)
Népnevelésünk némely akadályai, Gr. Széchenyi István és a democratia. (Pesti Hírlap, 1882. 12.)
Erdély alkotmányos védelme. (Pesti Hírlap, 1882. 22.)
Kísérlet Dalmatia visszacsatolására, 1848. (Pesti Hírlap, 1882. 53.)
Egy kiadatlan költemény Kazinczy Ferencz hagyatékából. (Pesti Hírlap, 1882. 156.)
A bor az emberiség életében. 1–3. (Egyetértés, 1882. 191–193.)
A csángók múltjából. – II. Lajos király és testvére mátkasági ünnepélye. – Kisfaludy Károly irodalmi hatásáról. (Magyarország és a Nagyvilág, 1883)
István főherczeg, kir. helytartó utolsó életéveiből. 1–2. (Pesti Hírlap, 1883. 127. és 129.)
Erdély katonai védereje átalakulása a XVIII. században. Felolvastatott az MTA II. Osztálya 1884. okt. 13-án tartott ülésén. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XI. 10. Bp., 1884)
Aranka György és az erdélyi nyelvmívelő és kéziratkiadó társaság. (Figyelő, 1884 és külön: Bp., 1884)
Gr. O’Donel Károly Erdélyi katonai kormányelnöke. – Bem tábornok irataiból. (Hazánk, 1884)
Egy elmés költemény a század elejéről. (Hunyad [folyóirat], 1884)
Szemere Bertalan hátramaradt írásaiból. – II. Ulászló udvartartása. – Az 1848–1849. évi román népfölkelés. – Egressy Gábor mint a borsodi védősereg kapitánya. – Visszaemlékezés Schodelnéra. (Magyarország és a Nagyvilág, 1884)
Megint egy adat az erdélyi irodalom zsenge korából. Adatok Csokonai életéhez és jelleméhez. (Élet és Irodalom, 1884)
Egy magyar királyfi neveltetése. – V. László király tanítójáról. – Az unitáriusok nevelés- és tanrendszere. (Néptanítók Lapja, 1884)
Újabb adalék az erdélyi halotti beszédek bibliographiájához. (Magyar Könyvszemle, 1884)
Erdőink hajdan és ma. 1–2. (Erdészeti Lapok, 1884)
A budapesti állami tanítóképezde, Br. Nopcsa Lászlóról. (Pesti Hírlap, 1884. 16.)
Csokonai és a Széchenyi könyvtár cancellistai állomása 1802-ben. (Egyetértés, 1884. 108.)
A bécsi titkos rendőrség befolyása Magyarország belügyeire. (Hazánk, 1885)
Emlékezés báró Eötvös Józsefre. (Néptanítók Lapja, 1885)
Adalék Magyarország ásványvizei s gyógyfürdői törvényhozás útján rendezéséhez. (Nemzetgazdasági Szemle, 1886)
Ipolyi Arnold nagyváradi püspök emléke. (Néptanítók Lapja, 1886)
A magyar ipar egy eredetisége mint közgazdasági jövedelemforrás. (Egyetértés, 1886. 168.)
Nagyernyei Kelemen Benő élete. Élet- és jellemrajz. 1 képpel. (Keresztény Magvető, 1887 és külön: Bp., 1887)
Töredékek színészetünk első korszakából. (Magyar Salon, 1887)
A nagyszebeni magyarság hajdan és most. (Hazánk, 1887)
A Bánffy-levéltár magyar történelmi forrásai. (Magyar Könyvszemle, 1887)
Ocsvay Ferenczné emléke. (Kolozsvár [napilap], 1887. 18.)
Királyok Kolozsvárott. (Kolozsvár [napilap], 1887. 322.)
Magyar–bolgár érintkezések a múltban. 1–2. (Nemzet, 1887. 63. és 64.)
Keserű Mózes életrajza. (Székely Egyleti Képes Naptár, 1888)
Br. Wesselényi Miklós a trón előtt. (Hazánk, 1888)
Duka Tivadar könyve Kőrösi Csoma Sándorról. Ismertető értekezés. Felolvastatott az MTA II. Osztálya ülésén, 1888. jún. 11-én. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XIV. 2. Bp., 1889)
Az erdélyi 1809. évi insurrectio története. (Hadtörténelmi Közlemények, 1889)
Egy tanulságos történelmi emlék 1848–1849-ből. (Ellenzék [Kolozsvár], 1889. 80.)
Huszti András életrajzához. (Ellenzék [Kolozsvár], 1889. 161.)
Új adat a segesvári csatáról. (Ellenzék [Kolozsvár], 1889. 83.)
Magyar hölgyek terve a Magyar Tudományos Akadémia fölolvasásairól 30 év előtt. (Magyar Salon, 1890)
A báj mythoszi és nemzeti költészeti felfogása. (Erdélyi Híradó, 1890. 80.)
Emlékbeszéd br. Orbán Balázs felett. Felolvastatott a Magyar Történelmi Társulat 1890. okt. 2-iki választmányi ülésén. 1–3. (Századok, 1891 és külön: Bp., 1891)
Erdély déli határai kijárásáról írt napló 1841-ből. (Erdélyi Múzeum, 1891)
Veresmarty Mihály kitérési önigazolásának eredeti kéziratairól. – A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának rendezéséről. (Magyar Könyvszemle, 1891)
A Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának ismertetése. (Bp., 1892)
Történelmi emlékek Bornemisza Anna fejedelemnő írásai közül. 1–2. (Történelmi Tár, 1892–1893)
Budvári és Budvár környéki leletek. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
A székely múzeumokról. (Nemzeti Ujság, 1896. 108.)
Hol volt Attila hun király sírja? (Nemzet, 1896. 112.)
Egy-e a besenyő és székely? (Nemzet, 1896. 121.)
Udvarhely vármegye története. A legrégibb időtől 1849-ig. Monográfia. Szádeczky Lajossal. (Bp., 1901; hasonmás kiad. Csíkszereda–Bp., 1994)
A Kossuth-huszárok. (Kossuth. Írások Kossuth Lajosról. Szerk. Lukácsy Sándor. Bp., 1952)
A falu. – Húsvéti határkerülés Székelyföldön. (Téka. A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849–1914. Szerk. Cseh Gyula, Egyed Ákos. Bukarest, 1970)
Szabadságharcunk történetéhez. (Magyar történetírók Avram Iancuról. Szerk. Kovách Géza. Bp., 1972)
Tanulmányok. Vál., a bevezetést írta Egyed Ákos. (Téka. Bukarest, 1986; új kiad. 2001)
A királyföldi viszonyok ismertetése. I–II. köt. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. (Bp., 2010)
írásai a Keresztény Magvetőben: Szentábrahámi Mihály életrajza. (1861)
János Zsigmond erdélyi fejedelem élete és uralkodása. (1863)
Fejér Márton életrajza. (1867)
Bölöni Farkas Sándor és kora. (1870)
Az Egyházi Reform és a Figyelmező. (1872)
A politikai, színészi és egyházi szónoklat párhuzama. – Néhány szó a Dávid Ferencz-alapítványról. (1874)
A gymnasiumi oktatás általában s különösen a budai kir. egyetemi főgymnasiumnál. – Londoni utazásom emlékei. (1875)
Erdély és az anabaptisták a XVII–XVIII. században. (1876)
Néhány adat Blandrata György élete s jelleme ismeretéhez. (1877)
Kriza János unitárius püspök élete. (1878)
Alesius Dénes vagy Dávid Ferencz volt-e az első erdélyi református püspök? (1879)
Bogáthi Fazakas Miklós XVI. századi magyar theológus és költő. 1–3. – Bogáthi Fazakas Miklós még egy műve. (1880)
Munkácsy Krisztus képéről történeti tekintetben. – Ágh István unitárius püspök élete és kora. – Farkas György élete és jelleme. (1882)
A római katholikus hittérítési alap rendeltetése és története. – Az unitáriusok üldöztetése a jezsuiták által. (1883)
Baumgart Bálint élet- és jellemrajza. (1888)
Enyedi György élete. 1–2. – A „Keresztény Magvető” megalapítása. (1890)
Magyar és angol-amerikai unitárius érintkezések e század első felében. 1–2. (1890–1891)
Még egyszer Bogáthi Fazekas Miklósról. (1891)
Az unitárius püspöki czím jogosultsága. (1893)
Az unitárius keresztény vallás lelke. (1894)
Broser Péter élete és krónikája. (1895)
Az unitárizmus aláhanyatlása János Zsigmond választott király és Dávid Ferencz halála után. (1896)
Szentábrahámi Mihály unitárius püspök felterjesztése az unitáriusok közalapjairól, 1754-ben. (1897)
írásai a Századokban: Egy levéltárnok emléke: altorjai Mike Sándor. – Az erdélyi országos czímerek története. – Erdély egyháztörténelméhez. 1. Apátságok. 2. Apáczaklastromok. (1867)
Az erdélyi honismertető egylet tudományos munkássága eredményeiről. (1870)
A Székely Oklevéltár történeti fontossága. 1–3. – Az erdélyi kir. főkormányszéki levéltár közigazgatási és tudományi értéke. (1873)
A Pragmatica Sanctio története Erdélyben. 1–4. (1879–1880)
Adalék Sinkai György életiratához. 1–2. (1881)
Késő elismerés egy elfeledett író: albisi Pánczél Dániel iránt. – Adalék a telepítés történetéhez. – Kelemen Lajos életének ismertetése. (1882)
Görgényvár és a görgényi kastély a múltban. 1–2. – II. Apafi Mihályné Bethlen Kata hagyatéka. 1–3. (1883)
Erdély országgyűlési története II. József császár alatt. 1–2. (1884)
A csáki-gorbói kastély történelmi ritkaságai. – Egy magyar jezsuita a XVI. században. Fraknói Szántó Istvánról. (1887)
Az egykori Erdély nemzeti színeiről. – A rumén történetírás újabb jelenségei. 1–2. – Magyarország jogtörténelmi emlékei. 1–2. – A román eredet. – Erdély ország-nevei. (1888)
A kolozsmonostori apátsági zárda, mint üldözöttek menhelye. 1–2. (1889)
Magyar–lengyel unitárius érintkezések a XVI–XVII. században. 1–2. (1892)
Új adatok Bocskay István életéhez. (1894)
Kocsárdi Gálffy János és a Báthoriak. (1895)
Székely telepek Magyarországon. 1–2. (1896)
írásai a Magyar Polgárban: Torma József, Diplomatarium Calendarium és az irodalmi színvonal. (1869)
A kolozsvári nemzeti színház története. 1–10. – A magyar szabadságharcz végnapjai s fogsága szenvedései. (1871)
Adatok a 15. számú Kossuth-, később Mátyás-huszárezred alakulási s forradalmi történetéhez, bevezetéssel. (1873)
Liszt hangversenye. – A budapesti bíbornok beiktatási ünnepélye. – Egy porszem Ürmösi Samu sírhalmára. – A kolozsvári állami tanítóképezde fölvételi vizsgáiról. (1874)
Szemere Bertalan három levele Kossuth Lajoshoz. Kiadta, a bevezetést írta J. E. – Kossuth és Metternich. A székely közgazdasági és közművelődési egyletről. – Az erdélyiek a fővárosban. – A tisztviselői nyugdíjtörvényhez. – A közegészségi törvényhez. (1875)
A közgyűjtemények tudományi értéke. (1876)
A magyar színészet történetéhez. (1879)
A történelmi térképek mivolta s jogosultsága. (1880)
Egy papi kérdésről. – Gr. Kemény József 25. évfordulója. – Mikó Mihály élete és történelmi tárgyú levelei. (1881)
Simon Elek emléke. – A magyar középiskolai törvényjavaslat újabb bukása. – Emlékbeszéd Kriza János születési házának emléktáblával megjelölése ünnepén. – A Roman Memorandum tárgyilagos kritikája. – A képviselői mandátum tartama. (1882)
Ismeretlen adat Erdély 1848. évi administrativ szervezéséhez. – Jellemző vonások Vörösmartyról. – Drágos János, román népvezér. – Br. Wesselényi Miklós utolsó politikai ténye. – A Szejke-fürdő. (1883)
írásai a Figyelőben: Szentiváni Mihály életrajzához. – Deáki Filep Sámuel élete és irodalmi munkássága. (1878)
A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. – Toldy Ferencz és Kazinczy Gábor. – Kazinczy Ferencz hatása Farkas Sándorra. – Könyv- és kézirattáraink és irodalomtörténetünk. – XVI. századi költészetünk néhány ismeretlen emléke. (1879–1880)
Andrád Sámuel mint író és fordító. – Szacsvay Sándor. – A censura története Erdélyben. – Aranyosrákosi Székely Sándor. (1881–1882)
Még néhány adat Andrád Sámuelről. (1883)
Csokonai életéből. (1884)
Andrád Sámuel halála éve és napja. (1885)
Kovács Pál életiratához. (1886)
Lugosy József élete és tudományos iránya. (1887).

Irodalom

Irod.: J. E. gyászjelentése. (Erdélyi Múzeum, 1897)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1897. júl. 23.)
J. E. (Századok, 1897)
Péterfy Dénes: J. E. – Gál Miklós: Ima J. E. koporsójánál. (Keresztény Magvető, 1897)
J. E. síremléke. – J. E. síremléke leleplezése. (Erdélyi Múzeum, 1901)
J. E. síremléke. (Századok, 1901)
J. E. Arcképével. – Kozma Ferenc: J. E. és munkássága. (Keresztény Magvető, 1901)
Gál Kelemen: J. E. emlékezete. (Keresztény Magvető, 1926)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
J. E. életrajza. (Keresztény Magvető, 1937)
Gál Kelemen: J. E. élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére. 1 táblával. (Az Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára. 8. Cluj-Kolozsvár, 1938)
P. Szentmártoni Kálmán: J. E. (Keresztény Magvető, 1938)
Ürmösi József: J. E. (Unitárius Naptár, 1949)
Szabad György: A levéltáros és történetíró J. E. pályaképéhez. 1–2. (Levéltári Közlemények, 1973–1974)
Benkő Samu: J. E. emlékezete. (B. S.: A helyzettudat változásai. Bukarest, 1977)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Mindrut, S.: Két kiadatlan J. E.-levél. (Korunk, 1983)
Egyed Ákos: J. E. és a szülőföld. (Korunk, 1990)
Egyed Ákos: J. E., Kolozsvár történetírója. (Keresztény Magvető, 1991)
Kádár Zsombor: J. E. és az erdészettörténet. (Korunk, 1992)
Gaal György: J. E. és Kolozsvár. (Keresztény Magvető, 1997)
Egyed Ákos: J. E. történetírásáról. (R. Várkonyi Ágnes-emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Rihmer Zoltán, Thorockay Gábor, Tusor Péter. Bp., 1998)
Unitárius kislexikon. (Bp., 1999)
D. Tóth Béla: A levéltáros J. E. pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás. (Levéltári Közlemények, 2000)
Kovács Sándor: J. E. és Dávid Ferenc. (Keresztény Magvető, 2002)
Hermann Róbert: A Bach-huszár és a huszárkapitány. J. E. ismeretlen (fél)munkája. (Korunk, 2011).