Jáky József
gépészmérnök, feltaláló, honvédtiszt
1934-ig Janicsek József
Született: 1897. március 26. Eperjes, Sáros vármegye
Meghalt: 1945. január Budapest
Család
Sz: Janicsek József (1869–1922) pedagógus, filozófus, művészettörténész, az eperjesi r. k. főgimnázium r. tanára, Krajnyák Mária. Testvére: Jáky Miklós (1903–1987) vegyészmérnök.
Iskola
Az eperjesi főgimnáziumban éretts. (1915), az I. vh.-ban mint cs. és kir. önkéntes a 34. gyalogezrednél frontszolgálatot teljesített (1915. nov.–1916. febr.), tartalékos tiszti iskolát (1916), Ludovika tanfolyamot végzett (1917), hadnagyként tért vissza a 34. gyalogezredhez (1917–1918). Az összeomlás után távíróiskolát (1918), alosztály tiszti és összekötői tanfolyamot (1920), majd budapesti közigazgatási tanfolyamot végzett (1928), hadiműszaki törzskari (1930) és törzstiszti vizsgát tett (1934). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1925), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1941).
Életút
A Ludovika Akadémián a híradóismeretek tanára (1923–1928), a Honvédelmi Minisztérium 3/d Osztályának híradó szakelőadója és a Technikai Kísérleti Intézet (TEKI) kutatómérnöke (1928–1930). A Haditechnikai Intézet (HTI) megalakulása után az Elektromos Laboratórium vezetője (századosi rangban, 1930–1938), a IV. (Rádiótechnikai) Osztály vezetője (1938–1945); közben alezredessé (1940-től), majd ezredessé léptették elő (1942. szept. 30-ától). A II. vh. végén a hazai lokátorgyártás kormánybiztosa (1943–1945).
A magyar katonai rádiózás egyik jelentős személyiségeként, nevéhez fűződik a magyar honvédség rádióadó- és vevőberendezéseinek tervezése, az ezzel kapcsolatos, a különböző híradástechnikai vállalatoknál folyó kísérletek irányítása. Nemzetközileg is jelentős az R1–R14 nevű, kiemelt katonai rádióadók fejlesztése és gyártásának megszervezése. Magyar delegációval Németországban járt, ahol megtekinthette a német rádiólokátor-állomást (1941. dec.-ben), ezt követően érdeklődése a rádiólokátorral történő helymeghatározás felé fordult. Vezető szerepet játszott a Budapest légvédelméhez szükséges négy alapvető lokátortípus (a Sas, a Borbála, a Bagoly és a Turul) tervezésében, ill. a Standard Rt.-ben megszervezte gyártásukat is. 1942-től a felügyelete alá tartozott az Egyesült Izzóban működő, Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, az MTA későbbi tagja vezette kutatócsoport is, amelynek feladata a lokátorok mellett a mikrohullámú rádióberendezések fejlesztése volt. A sikeres lokátorkísérletek után kezdeményezte Bay Zoltán Hold-radar kísérleteit is. A nemzeti ellenállás tagjaként kapcsolatba került Bajcsy-Zsilinszky Endrével. Az ellenállási csoportban Jáky feladata volt egy olyan nagyteljesítményű rádiókészülék építése, amellyel felvehették volna a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal, hogy elkerüljék Budapest ostromát. Vélhetően a front előrehaladásakor ezért maradt a fővárosban, és a Haditechnikai Intézet (HTI) kiürítésekor ezért tagadta meg a kormánybiztos parancsát, s az Intézet Németországba való áttelepítését.
Emlékezet
Budapesten (XI. kerület Sólyom utca) élt és tevékenykedett. Budapest ostromakor lakását tüzérségi támadás érte. Otthona lakhatatlanná vált, ezért családjával beköltözött a kiürített HTI elektronikai laboratóriuma alagsorában lévő transzformátor helyiségbe. Nem sokkal később, a HTI-t is légitámadás érte: családjával együtt bombatalálat áldozata lett. Földi maradványait felesége családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra (1946. máj. 8-án). Munkásságát s működése színterének, a HTI-nek a történetét Hajdú Ferenc dolgozta fel.
Főbb művei
F. m.: Lövedéksebesség-mérés mágneses tekercs kiváltókkal. (Magyar Katonai Szemle, 1935)
Mit várhatunk a rádióirány-méréstől? (Magyar Katonai Szemle, 1936)
Villamos eleven működő kérdése. (Magyar Katonai Szemle, 1941)
Lövedéksebesség-mérés villamos eljárással. Egy. doktori értek. (Bp., 1942)
A lövedéksebesség mérésének villamos módszerei. (Technika, 1943–1944)
Katonai rádiótechnika. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1944).
Irodalom
Irod.: Hajdú Ferenc: A Haditechnikai Intézet történetének és működésének vizsgálata 1920-tól 1990-ig. PhD-értek. (Bp., 2010)
Hajdú Ferenc: In memoriam J. J. Az első magyar, aki rádiólokátort látott? (Élet és Tudomány, 2011. 24.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014