Jeszenszky Árpád, nagyjeszeni
kertészmérnök
Született: 1896. május 20. Nagykikinda, Torontál vármegye
Meghalt: 1988. július 11. Budapest
Család
Sz: Jeszenszky Ignác (1862–1924) evangélikus lelkész, a nagykikindai gyülekezet vezetője, Tirpák Irén (1864–1939). Testvére: Jeszenszky Géza, Jeszenszky László, ill. Jeszenszky Ilona és Jeszenszky Irén.
Iskola
Hat gimnázium elvégzése után kertész gyakornok lett Tordán, a budapesti I. kerületi gimnáziumban éretts. (magánúton, 1914), az I. vh.-ban az orosz harctéren szolgált, orosz hadifogságban volt (1915–1918); hazatérése után a Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1918). A Kertészeti Akadémián kertészmérnöki okl. szerzett (1945), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1961); a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (a kertészek közül elsőként, 1923). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1986).
Életút
A tordai Állami Faiskola és Törzsgyümölcsös kertész gyakornoka (1912–1913), Tata-Tóváros kerületi kertészeti termelési biztosa (1919), a Kertészeti Tanintézet gondnoka (1919). A visegrádi Gizella Fürdőtelep főkertésze (1919–1921), az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség füzesabonyi felügyelője (1921–1922), Szekszárdon, az eperfaiskolák és a fásítás országos felügyelője (1922–1923), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Országos Selyemtenyésztési Igazgatósága munkatársa (1923–1938), a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete szakigazgatója (1938–1942). Az FM Kertészeti, Méhészeti és Selyemtenyésztési Ügyosztályának vezetője (1942–1947), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Keszthelyi Osztály Kertészeti Tanszékének ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1947. febr. 14.–1949. jún. 1.), a Dél-dunántúli Kísérleti Intézet tud. osztályvezetője (1949–1957), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető egy. tanára (1957. ápr. 30.–1959. júl. 1.), a gyöngyösi Felsőfokú Kertészeti Technikum nyugdíjas előadója (1963–1965).
A Hazafias Népfront (HNF) Keszthelyi Városi és Járási Osztály Mezőgazdasági Bizottság Oktatási Osztályának elnöke (1957-től). A HNF Veszprém megyei elnökségi tagja, majd alelnöke (1958–1966).
Nagyüzemi gyümölcstermesztéssel, mezőgazdasági növényvédelemmel, növénynemesítéssel foglalkozott. Jelentős szerepet játszott az országos gyümölcstermelői szolgálat kiépítésében, kezdeményezte számos új szakmunkásiskola és kertészeti telep létesítését. Vizsgálta a zöldségfélék korai termesztését, a déligyümölcsök magyarországi termesztési lehetőségeit, új gyümölcsfa-ápolási és -metszési módszereket vezetett be. Növénynemesítőként az ún. keszthelyi fehér csemegepaprika és a „korai rezista” paradicsom tájfajta állami elismerésben részesült. A biológiai növényvédelem egyik magyarországi úttörőjeként megszervezte az eperfa pajzstetű és más növényeket károsító tetvek elleni országos védekezést fürkészekkel, valamint nevéhez fűződik a selyemhernyó-mészkórbetegség magyarországi megszüntetése. Igen termékeny szerző volt: számos népszerű kertészeti és növénytermesztési szakkönyvet, szakközépiskolai és szakmunkásképző-iskolai tankönyvet, egyéb segédkönyvet írt és szerkesztett. Könyvei közül kiemelkedik az Oltás, szemzés, dugványozás c. munkája, amelyik 1957-től, húsz éven át, tizenegy kiadást élt meg! Utolsó éveiben érdeklődése a magyar kertészet és gyümölcstermesztés múltja felé fordult. Sorra jelentette meg portréit a magyar kertészeti kultúra jelentős képviselőiről, a magyar kertészetet s gyümölcstermesztést összefoglaló nagymonográfiája kéziratban maradt (ill. csak néhány részlet és egy önéletírása jelent meg, ez utóbbi is csak halála után, 1995-ben).
Emlékezet
Már életében felvette a Zalavár Termelőszövetkezet kertészeti brigádja (1970-ben) és a Csurgó és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet Porrogszentkirályi Gyümölcs-, Szőlő- és Zöldségtermelő Szakcsoportja a Jeszenszky Árpád nevet (1977-ben)!
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1981). Entz Ferenc-emlékérem (1977), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Jubileum Emlékplakettje (1979).
Szerkesztés
A Kertészet (1927–1934), A Magyar Gyümölcs – a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete hivatalos lapja – c. folyóiratok felelős szerkesztője (1934–1944).
Főbb művei
F. m.: Gyümölcsfatermesztési és gyümölcsfavédelmi rádiótanfolyam. 1933. jan. 5.–márc. 2. Horn Jánossal, Kerekes Lajossal. (Rádiós gazdasági előadások. Bp., 1933; 2. kiad. 1935; 3. kiad. 1936; 4. kiad. 1939)
Miképpen hozhatjuk rendbe az erdélyi gyümölcsösöket és hogyan kezeljük a gyümölcsöt? (A Magyar Kir. Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltsége Kiadványai. Kolozsvár, 1942)
Gyümölcsmetszés és gyümölcsfavédelem. (Rádiós gazdasági előadások. Bp., 1942)
Gyümölcsfák metszése. Horn Jánossal, Kerekes Lajossal. (A Magyar Gyümölcs kiadványai. 2. Bp., 1942)
Gyümölcsfák ápolása. (A Magyar Gyümölcs kiadványai. 6. Bp., 1943)
Útmutató a gyümölcs- és zöldségfélék értékesítésére. Összeáll. (Bp., 1944)
Gyümölcsértékesítés. (Korszerű Könyvtár. Bp., 1944)
Gyümölcsfa-ápolás. (Korszerű Könyvtár. Bp., 1944)
Az alma májusi–júniusi gyümölcshullása és a gyümölcsritkítás. (Mezőgazdasági Tudományos Közlemények, 1950)
Citromfélék árkos termesztése. 3 táblával. (Bp., 1953)
Citromfélék szobai termesztése. 2 táblával. (Bp., 1953; 2. bőv. kiad. 1954)
Zöldségfélék hajtása. (Bp., 1955)
Zöldségfélék korai termesztése. Náfrádi Istvánnal. 4 táblával. (Bp., 1955; 2. jav. és bőv. kiad. 1957; Kincses Könyvek. Mezőgazdasági Kiskönyvtár. 3. jav. és bőv. kiad. 1959; 4. átd. és bőv. kiad. 1965)
Védekezzünk a szőlő- és gyümölcstalajok pusztulása ellen! Witkovszky Endrével. (Bp., 1956)
Déligyümölcsfélék termesztése hazánkban. Monográfia. 7 táblával. (Bp., 1957; 2. jav. kiad. 1959)
Oltás, szemzés, dugványozás. Monográfia. Ill. Mészáros Géza. (Bp., 1957; 2. átd. kiad. 1958; Kincses Könyvek. Mezőgazdasági Kiskönyvtár. 3. átd. kiad. 1960; 4. bőv. és átd. kiad. 1965; 5. bőv. kiad. 1968; Kertünk, házunk, otthonunk. 6. átd. kiad. 1975; 7. kiad. 1978; 8. kiad. 1983; 9. kiad. 1991; 10. kiad. 1994; 11. kiad. 1996; szlovákul: Bratislava, 1986)
A gyümölcsfák metszése képekben. Ill. Mészáros Géza. (Kincses Könyvek. Mezőgazdasági Kiskönyvtár. Bp., 1958; 2. jav. kiad. 1960; 3. jav. és bőv. kiad. 1966; 4. jav. és bőv. kiad. 1970)
Veszprém megye kerti termesztése. 7 táblával, 4 térképpel. (A Veszprém Megyei Tanács kiadványa. Veszprém, 1960)
Gyümölcstermesztés a kísérleti mezőgazdasági kertészeti szakközépiskola 2. osztálya számára. Tankönyvpótló jegyz. (Bp., 1961; 2. kiad. 1962; 6. kiad. 1967)
Gyümölcstermesztési enciklopédia a kísérleti mezőgazdasági kertészeti szakközépiskola 3. osztálya számára. Tankönyvpótló jegyz. (Bp., 1961; 2. kiad. 1962; 6. kiad. 1967)
Az erózió elleni küzdelem Veszprém megyében. (A HNF kiadványa. Veszprém, 1962)
A füge. – Ficus carica L. Kárpáti Istvánnal. (Magyarország kultúrflórája. VII. köt. Kristályvirágfélék – diófélék. 12. füz. Bp., 1963)
Zöldségtermesztés képekben. (Bp., 1963)
Száz termelőszövetkezetben jártam. Ill. Kiss József. (Bp., 1965)
Buda vidéki őszibarackosok. (Kertészet és Szőlészet, 1965)
Gyümölcstermesztés képekben. (Bp., 1965; 2. kiad. 1967)
Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági szakmunkásképzés. Inántsy Ferenccel, Sándor Ferenccel. (Bp., 1967)
Az őszibarack termővesszőinek metszése. (Kertészet és Szőlészet, 1967)
Gyümölcstermesztési enciklopédia. (Bp., 1968)
Árutermelő házikertek a Balaton környékén. – Az erózió. (Kertészet és Szőlészet, 1969)
Hogyan termesszünk fügét? (Kertészet és Szőlészet, 1971)
Az eperfa pajzstetű megjelenése és leküzdése Magyarországon. (Növényvédelem, 1971)
Az eperfa. – Morus alba L. (Magyarország kultúrflórája. VII. köt. Kristályvirágfélék – diófélék. 11. füz. Bp., 1972)
Kertjeink védelmében. Ill. Breznay Lívia. (Kertünk, házunk, otthonunk. Bp., 1972)
A japán pajzstetű parazitájának magyarországi megtelepítése. – A filoxéra elterjedése Európában és Magyarországon. 1–2. (Növényvédelem, 1972)
Az almafa vértetű elterjedése Európában. – Levéltetvek váladéka és ürüléke. (Növényvédelem, 1973)
Rohonczy Gedeon, elfelejtett növénynemesítőnk. (Kertgazdaság, 1978)
Teleki Zsigmond, a szőlőalany-nemesítő. – A Balaton vidék zöldség- és gyümölcsellátásának története. Adatok a magyar zöldségtermesztés múltjából. (Kertgazdaság, 1979)
A vértetű és fürkésze. (Kertgazdaság, 1980)
A szilvafeldolgozás története. (Kertgazdaság, 1981)
Gyümölcstermesztési szakkifejezéseink története. (Kertgazdaság, 1982)
Biológiai növényvédelem és növénynemesítés. Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1984)
Kertészeti növénynemesítésünk története a felszabadulásig. – Kertészeti szakoktatásunk története a felszabadulásig. – A török megszállás hatása kertgazdálkodásunkra. – A magyar pomológia története. – Az alakfák és a szőnyegágyak kultusza. (Kertgazdaság, 1984)
Növényvédelem méreg nélkül. (Kertészet és Szőlészet, 1984)
A hazai lápok és kertészeti hasznosításuk. (Kertgazdaság, 1986)
A gyephumusz. (Élet és Tudomány, 1989. 50.)
A magyar kertészet története, ahogyan megéltem. Visszaemlékezés. (Bp., 1995)
ford. és szerk.: Micsurin válogatott tanulmányai. I. I. Prezent bevezető tanulmányával. Ford. Rényi Artúr. Szerk. és a fordítást átnézte J. Á. 2 táblával. (Bp., 1950)
Lobanov, G. A.: Új gyümölcsfák előállítása. Ford. (Bp., 1951)
kéziratban: az MTA Levéltárában: A magyar selyemtenyésztés története. I–III. köt. (1970–1971)
A bolgárkertészet Magyarországon. (1980)
a Kertészeti Egyetem Könyvtárában: A Kertészeti Tanintézet századunk elején. (1970)
Magyar Gyula, kiváló kertészeti növénynemesítőnk. (1984)
A magyar kertészet története. (1986). F. nemesítései: Korai rezista paradicsom (1950?)
Keszthelyi fehér csemegepaprika (1958).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1988. júl. 18.)
Bakonyi Károly: J. Á. (Horticultural Science – Kertészeti Tudomány, 1996)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. (Újvidék, 2002)
Keszthelyi életrajzi lexikon. Főszerk. Pappné Benke Judit. Szerk. Kocsondiné Eisenkorb Györgyi és Márkus Rita. Keszthely, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
