Juvancz Iréneusz, id.
pedagógus, matematikus, statisztikus
Született: 1882. április 18. Pancsova, Torontál vármegye
Meghalt: 1950. november 11. Budapest
Temetés: 1950. november 15. Németvölgyi út
Család
F: Révész Irma középiskolai tanár. Fia: Juvancz Iréneusz, ifj. (1910–1982) orvos. Unokája: Juvancz Zoltán (1950–) kémikus, az MTA doktora, ill. Juvancz Péter (1943–) orvos, belgyógyász, farmakológus és Juvancz Gábor (1947–1972) fizikus.
Iskola
A nyíregyházi evangélikus líceumban éretts. (1900), tanulmányai idején, az országos középiskolai matematikai versenyen (= Eötvös-verseny) első díjat nyert (1900), a budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1904).
Életút
A budapesti Bulyovszky utcai Reálgimnázium r. tanára (1904–1915), a budapesti Trefort utcai Gyakorlógimnázium r. tanára (1915–1919), a Tanácsköztársaság alatt uo. a mintagimnázium igazgatója (1919. máj.–aug.), a Tanácsköztársaság bukása után elvesztette állását, majd biztosítási statisztikával foglalkozott (1919–1945). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen a biztosítási statisztika oktatója (1945–1950).
A 20. sz. elejének egyik jelentős matematikatanáraként alapvető munkásságot fejtett ki a matematikai oktatási módszerek fejlesztése terén. Matematika mellett ábrázoló geometriát, fizikai földrajzot és természettant is tanított, különösen híresek voltak természettani tanulmányi kirándulásai. Tanítványai között volt – többek között – Szilárd Leó (1898–1964) és Teller Ede (1908–2003) világhírű atomfizikusok, Schay Géza (1900–1991) Kossuth-díjas vegyészmérnök, valamint Németh László (1901–1975) író. A Tanácsköztársaság idején kinevezték a Trefort utcai gimnázium igazgatójává, ezért a proletárdiktatúra bukása után fegyelmivel eltávolították és állásvesztésre ítélték. Soha többé nem taníthatott, jóllehet többször is sikertelenül próbált perújrafelvételt kérni: egyik ajánlója Ranschburg Pál (1870–1945) nemzetközi hírű neurológus professzor volt (1927-ben). A két világháború között biztosítási matematikával foglalkozott, a nyugdíjbiztosítási statisztika elismert magyarországi tekintélye volt.
Emlékezet
Budapesten (XI. kerület Török Ignác utca 42.) élt és tevékenykedett, az azóta már megszűnt Németvölgyi úti Temetőben nyugodott.
Elismertség
A Galilei Kör vezetőségi tagja.
Főbb művei
F. m.: A variatiosorok mellékcsúcsairól. (Bp., 1929)
Rizikódíj-eljárás az életviszont-biztosításban. (Magyar Biztosítási Évkönyv, 1932)
A nyugdíjszámítások módosításáról. (Magyar Biztosítási Évkönyv, 1935)
A nyugdíjpénztárak megmaradó állapota. (Biztosítási és Közgazdasági Lapok, 1935)
A magyar néphalandóság 1920-ban és 1930-ban. (Magyar Biztosítástudományi Szemle, 1939).
Irodalom
Irod.: Radnai Gyula: Az iskola erővonalai. 1–2. Akik Németh Lászlót matematikára, fizikára és kémiára tanították. (Természet Világa, 1993–1994)
Radnai Gyula: Teller Ede az Eötvös-versenyen. (Debreceni Szemle, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
