Sándor Vilmos
gazdaságtörténész
Született: 1903. március 16. Budapest
Meghalt: 1962. július 7. Budapest
Temetés: 1962. július 12. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr, Izraelita Temető
Család
Sz: apja órajavító kisiparos, fivére gyári munkás, nővére alkalmazott volt.
Iskola
A bp.-i IV. kerületi reálgimnáziumban magánúton éretts. (1921), a Tanácsköztársaság alatti szerepvállalása miatt nem tanulhatott tovább. A történelemtudományok kandidátusa (1957).
Életút
A Magánalkalmazottak Szakszervezetének tagjaként a munkásmozgalom résztvevője (1919-től). Az Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) budapesti vállalatának tisztviselője (1922–1939), egyúttal autodidakta módon tanult, és történeti-statisztikai kutatásokat végzett. Miután a zsidótörvények miatt elbocsátották állásából munkanélküli, ill. ipari segédmunkás (1939–1945); közben többször is munkaszolgálatos (1940–1944). A II. vh. után megbízásos statisztikai kutatásokat végzett (1945–1949), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem tanársegéde (1949–1950), az MTA Történettudományi Intézete tud. munkatársa (1950–1958), osztályvezető tud. főmunkatársa (1958–1962).
Újkori, elsősorban 19. sz.-i magyar gazdaság- és technikatörténettel, a század végén kibontakozó modern kapitalista fejlődés magyarországi sajátosságaival foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a modern nagyipar magyarországi kezdeteivel, a technikai fejlődés és a gépesítés hazai megjelenésével kapcsolatban.
Főbb művei
F. m.: Magyarország államkölcsöneinek történetéből. Kolossa Tiborral. (Századok, 1950)
A magyarországi ipari kapitalizmus kezdeti kibontakozásának néhány kérdése. 1849–1867. (Századok, 1953)
Lenin Ausztria-Magyarországról. (Az MTA Történettudományi Intézete Értesítője, 1954)
Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867–1900. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1954)
A 130 éves Magyar Tudományos Akadémia. (Természet és Társadalom, 1955)
Die grossindustrielle Entwicklung in Ungarn. 1867–1900. A kandidátusi értek. német nyelvű kivonata. (Acta Historica, 1956)
Beszámoló az 1955. évi prágai történészkonferenciáról. Erényi Tiborral. (Századok, 1956)
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. (Magyar Tudomány, 1957)
Magyarország függőségének jellege a kapitalizmus korában. (Történelmi Szemle, 1958)
A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. 1849–1900. Monográfia. (Bp., 1958)
Az 1958. évi budapesti történész konferenciáról. (Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1959)
A budapesti nagymalomipar kialakulása. 1839–1880. – Die Entwicklung der Mühlenindustrie Budapests. 1839–1880. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1959)
Magyarország története az abszolutizmus és a dualizmus korában. 1848–1918. Hanák Péterrel. Egy. jegyz. (Bp., 1959; 5. kiad. 1964)
Die Hauptmerkmale der industriellen Entwicklung in Ungarn zur Zeit des Absolutismus. 1849–1867. (Studia Historica, 1960)
A magyar uralkodó osztályok nemzetállam eszméje. (Történelmi Szemle, 1960)
A technika fejlődése Magyarországon a kapitalizmus korában. (Történelmi Szemle, 1961)
Studien zur Geschichte der Österreichisch–Ungarischen Monarchie. Szerk. Hanák Péterrel. (Studia Historica. 51. Bp., 1961)
Der Charakter der Abhängigkeit Ungarns im Zeitalter des Dualismus. (Studia Historica, 1961)
A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
Die Entwaltung der Grossmühlenindustrie in Budapest nach dem Ausgleich. in Jahre 1867. (Acta Historica, 1964).
Irodalom
Irod.: Berend Iván–Ránki György: S. V.: Nagyipari fejlődés Magyarországon. 1867–1900. (Közgazdasági Szemle, 1955)
Esze Zsuzsa: S. V.: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon. (Közgazdasági Szemle, 1959)
Halálhír. (Népszabadság, 1962. júl. 10. és júl. 11.)
L. Nagy Zsuzsa: S. V. (Századok, 1963)
Vilmos Sándor. (Acta Historica, 1963).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
