Belák Sándor
mezőgazdasági mérnök
Született: 1919. április 20. Enying, Veszprém vármegye
Meghalt: 1978. december 24. Keszthely
Család
Sz: Belák Imre községi orvos, majd a sümegi kórház igazgatója, Farkas Aranka htb. F: Sax Erzsébet. Két húga volt. Fia: Belák Sándor (1946–) állatorvos, az MTA külső tagja.
Iskola
A veszprémi gimnáziumban éretts. (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Osztályán mezőgazdasági mérnöki és doktori okl. szerzett (1941), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956), doktora (1962), az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.).
Életút
A II. vh.-ban a hajmáskéri 150. Gépkocsizó Tüzérosztály 3. ütegénél szolgált (1941–1943), leszerelése után a Diószegi Cukorgyár Központi Gazdaságának növénynemesítő gyakornoka, ill. segédtisztje (1943–1945), majd a cukorgyár pozsonycsákányi üzemegységének intézője (1945–1946), a magyar–csehszlovák lakosságcsere következtében távoznia kellett (1946). A bp.-i Mezőgazdasági Költségvizsgáló Intézet munkatársa (1946), Magyaróvár határában magtermesztő és nemesítő telepet hozott létre (1946–1947), a bp.-i Magtermesztő Magyar Gazdák Szövetkezetének termelési felügyelője és a kísérleti telep vezetője (1947), a szövetkezet államosítása után a Minőségi Vetőmagtermeltető Vállalat termelési felügyelője és a szombathelyi kirendeltség helyettes vezetője (1947–1948), a miskolci kirendeltség vezetője (1949–1950), a Növénytermeltető Vállalat termelési irányítója (1950–1951), a keszthelyi Délnyugat-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatómérnöke (1951–1952), osztályvezetője (1952–1954), igazgatója (1954–1958). A keszthelyi Agrártudományi Főiskola, ill. az Agrártudományi Egyetem (ATE) Gyakorlati Tanszék, ill. Alkalmazott Üzemtani Tanszék tanszékvezető egy. docense (1958–1960), egy. tanára (1962. aug. 12.–1977), egyúttal a főiskola, ill. az egyetem rektora (1962–1965 és 1968–1977); közben a Kutató Intézet és a Tangazdaság igazgatója is.
Országgyűlési képviselő (Keszthely város, ill. Keszthelyi járás, 1963–1978), az Országgyűlés Mezőgazdasági Állandó Bizottságának elnöke (1971–1977).
Növénytermesztéssel, talajműveléssel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a láptalajok mezőgazdasági hasznosítása és a nyugat-magyarországi savanyú erdőtalajok javítási lehetőségeinek vizsgálata terén. A magyar mezőgazdasági nagyüzemek szocialista vezetési módszereinek egyik kialakítója, ill. továbbfejlesztője, a keszthelyi Georgikon Nyári Egyetem elindítója (1966). Sikeresen kezdeményezte a keszthelyi Agrártudományi Főiskola Agrártudományi Egyetemmé való átszervezését (1970), az új egyetem első rektora.
Emlékezet
Súlyos betegsége miatt öngyilkos lett. A keszthelyi Szent Miklós-temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). Születésének 70. évfordulóján tiszteletére Keszthelyen, a Georgikon Napok keretében tudományos emlékülést rendeztek (1989. aug. 21–22-én). A keszthelyi Agrártudományi Egyetemen (ATEK) bronz portrészobra is látható (Szabolcs Péter szobrászművész alkotása, 1989). Róla nevezték el a Belák Sándor Agrártörténeti Szakgyűjteményt (megnyílt: Csalapusztán, 1989. szept. 20-án; 1991-től múzeumi működési engedélyt kapott). Enyingen utca őrzi emlékét.
Elismertség
A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB, 1963–1978) és az MTA Mezőgazdasági Üzemtani és Üzemvezetési Bizottság elnöke (1970– 1978). A Balatoni Intéző Bizottság és a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) alelnöke (1969-től). A Nemzetközi Láp- és Tőzegkutató Tudományos Társaság alelnöke (1962–1968), elnöke (1968-tól). A müncheni Max Planck Társaság t. tagja (1970-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1969). A hallei Luther Márton Egyetem tb. doktora.
Főbb művei
F. m.: A mezőgazdaság piaci viszonyai. Egy. doktori értek. (Bp., 1941)
A szarvasmarha piaci viszonyai. (Bp., 1941)
Nagybereki lápterületek hasznosítása. (Agrártudomány, 1951)
Magtermesztés lápon. (Magyar Mezőgazdaság, 1952)
Lápterületek vízrendezési kérdéseinek megoldása. (Vízügyi Közlemények, 1953)
Balatonkörnyéki láptalajok tulajdonsága, vízrendezése és mezőgazdasági hasznosítása. Kand. értek. (Bp., 1956; MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Láptalajok mezőgazdasági hasznosítása. (Bp., 1958)
Nyugat-magyarországi savanyú erdőtalajok javításának főbb kérdései. Horváth Istvánnal, Szabó Viddel. – A talajok üzemi osztályozásának kérdései. Nagy Loránddal. (Növénytermelés, 1959)
A növényi sorrend és az elővetemény hatásának vizsgálata belterjes vetésforgókban. (Agrártudomány, 1960)
Tőzegterületek vízrendezési kérdéseinek megoldása. (Vízgazdálkodás, 1961)
őszi búza termesztése évelő pillangósok után. Nagy Loránddal. – Különböző elővetemények és műtrágyák hatása az őszi búza termelésére. Nagy Loránddal, Pintér Lászlóval. (Búzatermesztési kísérletek. 1952–1959. Bp., 1961)
A nagyüzemi mezőgazdasági termelés előfeltételei és főbb irányelvei a nyugat-magyarországi erodált erdőségi talajokon. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
Új utakon az őrség mezőgazdasága. Többekkel. (Szombathely, 1963)
Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jövője. (Vasi Szemle, 1963)
A művelésbevétel és a trágyázás hatása a talaj termékenységére. Dvoracsek Miklóssal, Klimes-Szmik Andorral. (Növénytermelés, 1964)
Mezőgazdasági munkaszervezés. 3. Ács Antallal, Kovács Lászlóval. (Keszthely, 1965)
Savanyú talajok mechanikai javítása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Mezőgazdasági üzemekben szomszédainknál. Szerk. Romány Pállal. (Bp., 1966)
A lápterületek kutatási és hasznosítási kérdései. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1967)
Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata. Ács Antallal, Kovács Lászlóval. (Bp., 1968)
Komplex eljárások kidolgozása a nyugatmagyarországi kötött savanyú talajok javításához. Szekrényi Bélával. – Okszerű talajhasználat egyes kérdéseinek vizsgálata a dunántúli erdőtalajokon. Horváth Gyulánéval, Simon Ferenccel. (Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei, 1968)
Különböző mechanikai talajjavítási módok hatása a talajnedvesség alakulására a nyugatmagyarországi pangóvizes glejes barna erdőtalajon. Nemes Kornéliával, Tóth Andrással. (Keszthely, 1969)
Leading Activity in Large Scale Farms. (Keszthely, 1970)
A vezetéstudomány jelentősége a mezőgazdasági nagyüzemekben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. jan. 19.; MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1971)
A talajhasználat néhány szempontja. Horváth Gyulánéval, Simon Ferenccel. (Keszthely, 1972)
Mezőgazdasági vállalatok vezetése. Ács Antallal, Kovács Lászlóval. (Keszthely, 1977).
Irodalom
Irod.: Csizmadia Ernő: B. S. (Magyar Tudomány, 1979)
Somos András: B. S. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Csiki László– Felleg János: B. S. élete és munkássága. (Keszthely, 1989)
Emberközpontú munkaszervezés és vezetés a mezőgazdaságban. A B. S.-emlékülés előadásai. 1989. Szerk. Szabó Árpád. (Keszthely, 1990)
B. S. élete és kora. Szerk. Kótun Károlyné. (Georgikon kiskönyvtár. Tudománytörténeti füzetek. Keszthely, 2003).
Megjegyzések
MÉL IV. eltérő halálozási adat: dec. 27.! Lexikonokban téves családi adatok: Belák Sándor (1886–1947) orvos, az MTA tagja nem az édesapja!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
